Biztos bizonytalanság az iskolákban

Az én legfiatalabb riportalanyomat – hívjuk Lucának, hisz azt kérte, a neve ne jelenjen meg – nem nagyon rengette meg az iskolakezdés. Jó volt az első nap – mondja a most már hetedikes nagylány, aki emiatt már nyáron se mászókázott, hisz' hogyan is nézne az ki –, majd hozzáteszi, csak osztályfőnöki órák voltak, a rajzon meg csupán beszélgettek. Hatkor kelt, de nem bánja, mert jó újra találkozni az osztálytársaival, akiket legalább fél éve nem látott, (mert, hát a videó hívás mégsem volt ugyanaz.). Volt is egy két érdekes dolog, amivel szembesült, például, hogy minden fiú hangja olyan „furi” lett, meg egy lány, akinek tavaly még rövid haja volt, most már hosszút hord. Meg, hogy mindenki nőtt valamennyit, de egymáshoz képest ugyanakkorák maradtak. Megkapták a könyveket is, és  azoknak „olyan jó, új könyv szaguk van”.

Ami más volt, mint eddig, hogy fertőtlenítő kendőt kellett vinni magukkal, reggel és délben is le kellett vele törölniük a padokat. Meg amikor átmentek a rajzterembe, ott is. Az szintén újdonságnak számít, hogy be kell vinniük a saját evőeszköz-készletüket. Azt nagyon sajnálja, hogy nem volt évnyitó, de így is látta az elsősöket, akik nagyon kicsik és nagyon aranyosak. Pedig sokért nem adta volna, hogy lássa, amint az náluk mindig is szokás volt, évnyitón konfettivel szórják meg őket.

Zsuzsa néni alsósokat tanít a fővárosban, és azt mondja, nagyon nehéz betartatni a szabályokat. Nagy-nagy figyelmet kíván a pedagógusoktól, hogy a gyerekek ne találkozzanak a folyosón, hogy használják a maszkot. Persze, az ő iskolájában is külön idősávot állítottak be a gyerekeknek, mikor mehetnek WC-re, de ez betarthatatlannak tűnik.  Nehéz lesz a szülőkkel is tartania a kapcsolatot, mivel nem léphetnek be az iskola épületébe. Az elsősöktől is a kapuban vettek búcsút, és a tanító nénik azonnal bevitték őket az osztályba. S, hogy az osztály milyen? Az ő termébe 21 gyerek jár, és ül egymás mellett a kétszemélyes padokban. Merthogy se több pad, se több hely nincs. Zsuzsa néni örül, hogy jócskán van folyékony fertőtlenítőjük, papírkendőjük. Mikor a pedagógusok reggel negyed nyolckor beviszik az addig érkezetteket az udvarról az osztályukba, a gyerekek első dolga, hogy cipőt váltsanak és kezet mossanak. Ahogy azok is, akik egyenként érkeznek meg később.

Zsuzsa néni szerint, egyelőre mindenki nagyon fegyelmezett. A tanárok maszkban tanítanak, ahogy ő is. Hát nem éppen a legkényelmesebb dolog, volt már rá példa, hogy el kellett húznia a szája elől, ha levegőhöz akart jutni. Egyébként meg az értekezleteket is így ülik végig. Azért van szükség a sok tanácskozásra, mert felkészülnek arra, ha esetleg online kellene folytatni a tanítást. Zsuzsa néni szerint, a szülők is nagyon fegyelmezettek, tényleg betartják, hogy csak a kapuig kísérhetik a gyereküket. Csak egy volt közülük, aki nagyon fölháborodott azon, hogy időhiányban van, és sokat kell a gyerekére várni, mert elhúzódott az ebédeltetés. Az is azért, mert az ebédlőben csak minden második székre ülhet gyerek, és a három konyhásból csak kettő dolgozott. A harmadik több fizetésért jobb állást talált magának. Így aztán a pedagógusok is besegítettek, még szerencse, hogy volt kitéve gumikesztyű az ebédlőben.

Amiről szinte semmit nem tudnak, hogy miként ítéljék meg, melyik gyerek egészséges, melyik nem. Figyelik őket, és akin a Covid-19 minden tünetét észlelik, azt elkülönítik. De mit csináljanak azokkal, akik csak kicsit betegek, és lehet, hogy komolyabb bajuk lesz. Vagy nem. Ezért azt találta ki az iskola, hogy a szülő nem három, hanem tizenöt nap után is igazolhatja a gyerek otthonmaradását, és megkérték rá őket, hogy bármilyen kisebb megfázás esetén is inkább tartsák otthon a gyereküket. Ha két-három napon belül meggyógyul, akkor elég a szülői igazolás. De, mint Zsuzsa néni hangsúlyozza, akár két hét után is! Ha viszont az iskola küldi haza a gyereket, akkor csak orvosi igazolással térhet vissza a közösségbe.

A hagyományos formában megkezdett iskolai tanév csaknem hatezer intézményében, 13 349 feladatellátási helyen hagyományos munkarendben kezdődött meg, mintegy másfél millió iskolás és óvodás számára. Az biztos, hogy nem sikerült vírusmentesen, hisz' már az első nap két budapesti iskolában, a XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnáziumban és az Óbudai Nagy László Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában felütötte a fejét. Míg az első esetben a gólyatáborra gyanakszanak, addig a másodikban 30 tanár került karanténba a három fertőzött tanár miatt. Azóta az Oktatási Hivatal azonnali hatállyal rendkívüli szünetet rendelt el a Nagyvázsonyi Kinizsi Pál Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolában is, mert koronavírus fertőzöttet találtak. A valószínűség szerint, a helyzet mindenütt percről-percre változhat. És ezen az sem segít, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti Népegészségügyi Központtal és az operatív törzzsel együttműködve, részletes, nyolcoldalas ajánlást, protokollt dolgozott ki, amelyet minden köznevelési intézmény vezetőjéhez eljuttatott. A javaslatok érintik a távolságtartást, a fertőtlenítést vagy az iskolába érkezés módját is. Ajánlások vannak arra, miként lehet elkerülni az iskolába érkezéskor a torlódást, a javaslatok között vannak még a tantermek nagyságára, a közösségi termek használatára, az iskolakezdésre, az étkeztetés megfelelő körülményeinek kialakítására vonatkozók. A testnevelés órákat az időjárás függvényében javasolt szabad téren megtartani. Az órák során, lehetőleg mellőzni kell a szoros testi kontaktussal járó feladatokat. Kézfertőtlenítésre lehetőség lesz az iskola kapujánál és minden egyes közösségi helyiségben. Minden iskolában – meghatározott fertőtlenítőszerrel – nagytakarítást végeznek a tanév kezdetén, és ezt minden nap meg kell ismételni. Az egyes intézmények az adottságaiknak megfelelően választhatják ki azokat az eljárásokat, szabályokat, amelyek biztosítani tudják a járvány megelőzését és esetenkénti előfordulásnál a gyermekek ellátását.

Ami az egészben a lényeg, a köznevelési intézmények vezetőinek felelőssége saját eljárásrendjük összeállítása, amihez a köznevelési államtitkárság, a népegészségügyi központ, a háttérintézmények, minden segítséget megad. Arról persze senki nem beszél, hogy ezzel a felelősséget is áthárították az intézményekre.

A hivatalos protokoll szerint, persze „A kormány a lehető legtöbbet megteszi annak érdekében, hogy ez a tanév is úgy induljon – még ha szokatlan körülmények között is –, ahogy az eddigiek: fizikai és anyagi értelemben egyaránt biztonságban.” Ezt Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára mondta kedden a Bács-Kiskun megyei Ágasegyházán, a község sportcsarnokában tartott tanévnyitón.

Ezután fölsorolta, hogy a nyári szünetben 800 településen összesen 80 ezer gyerek vehetett részt napközis Erzsébet-táborban, a szeptemberben esedékes családi pótlékot már megkapták a családok, hogy idén ingyenesen biztosítják a négyezer általános iskola minden évfolyamán a tankönyvet, összesen 13,5 milliót, Az egymillió bölcsődés, óvodás és iskolás gyermek mintegy háromötöde térítésmentesen vagy kedvezményesen étkezhet, megvalósult a pedagógusoknak ígért béremelés. A kormány döntése értelmében, 400, hátrányos helyzetű településen tanító pedagógus kap egyszeri, bruttó ötszázezer forintos juttatást. Az intézkedés, amelyre 6,4 milliárd forintot fordítanak, 10 500 pedagógust érint.

Mindez persze  eltörpül a mintegy 150 ezres pedagóguslétszám és a bizonytalanság mellett.

Így van ez akkor is, ha szeptember 1-jétől eddig 423 iskolaőr kezdte meg a munkát az iskolákban, akik Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelési államtitkára szerint, sokkal többek mint a portások, de nem rendőrök.

A Pedagógus Szakszervezet szerint is nagyfokú bizonytalanság jellemzi a tanévkezdetet. S, bár megfogalmazták tíz pontban az elvárásaikat, amelyek közül a legfontosabb az volt, hogy szűrjék a pedagógusokat, az nem valósult meg. A pedagógusok nem tudják, mit kell tenni, nincsenek az egyes kérdések pontosan szabályozva, például, hogy mit tegyen az a pedagógus, akinek krónikus betegsége van vagy a kora miatt veszélyeztetett.

A bizonytalansághoz hozzájárul a pedagógusoknál tapasztalható bérfeszültség is. A szakszervezet levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy keressen erre megoldást a kormány.  

A bérfeszültség abból adódik, hogy a szakképzésben átlagosan 30 százalékos emelést kaptak a pedagógusok, miközben a köznevelésben dolgozóknak tíz százalékos ágazati szakmai pótlékot határoztak meg.  400 hátrányos helyzetű településen dolgozó 10 500 pedagógus pedig egyszeri ötszázezer forintos juttatást kaphat. Viszont a felzárkóztatásra nem csak ezeken a településeken van szükség, A szakszervezet azt szeretné, ha azokban az iskolákban tanítók is megkapnák ezt a juttatást, ahol 25 százaléknál magasabb a hátrányos helyzetű diákok aránya.

Borzolja a kedélyeket, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több helyen késve kapták meg a vírus protokollt, és a kézfertőtlenítő szerek is csak érkezgetnek. Győr-Moson-Sopron megyében a pedagógusok inkább a kötelezően előírt képzések sokaságáról panaszkodnak, amelyekre a tankerület kötelezi őket. Sok kisiskolában magasak a pedagógusok óraszámai, főleg a szaktanárok hiányoznak. A gyógypedagógusok is kevesen vannak, így egy gyógypedagógusnak 30-40 gyereket kell gondoznia. Az óvodákban sem jobb a helyzet, sok helyen az asszisztensek végzik az óvónők munkáját. Veszprém megyében van fertőtlenítőszer, csak ember nincs, aki a szünetekben fertőtleníthetné a termeket, így ott csak a kilincsek letörlésére jut idő. Ja, és ott is hiány van a természettudományokat oktatókból. Így a kötelező óraszám inkább fölfelé nő.

S, hogy mi táplálja még a bizonytalanságot? Például az, hogy hallani arról, vannak olyan pedagógusok, akikkel titoktartási kötelezettségről szóló nyilatkozatot írattak alá. Persze, így nem derülhet ki, hogy kevés a technikai személyzet, több helyen a pedagógusokat kötelezték erre a munkára, de, mint legelső riportalanyunk bizonyítja, van, ahol a gyerekeket.

És akkor még az új Nemzeti alaptanterv bevezetéséről nem is beszéltünk.