Biztosra vehető az évközi nyugdíjemelés, a mértéke is belőhető
Immár hetek óta a levegőben van, a Fidesz-gépezet pedig szisztematikus adagolja is a „zembereknek” a nyugdíjkorrekció közeledtét. Legújabban Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszélt róla, és már konkrétan két-három százalékos nyári emelést lebegtetett be. Ez megfelel annak a prognózisnak, amit nem egészen két hete Barát Gábor adott a Hírklikknek. Ezzel összességében ugyan még mindig az idei évre prognosztizált inflációs szint alatt marad az idei nyugdíjemelés mértéke, ám az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság korábbi vezetője szerint a kormány mozgásteret akar magának ezzel biztosítani egy újabb – borítékolhatóan hasonló mértékű – őszi kiigazításra. Mint kiszámoltuk: a kormány által lebegtetett kiigazítás eredményeként akár 40 ezer forint pluszpénzt is kaphat a jelenleg havi 160 ezer forint ellátással rendelkező nyugdíjas a nyáron.
Szentkirályi Alexandra a minap egy Facebook posztjában azt írta, hogy „az év eleji 5 százalékos növekedést nyáron egy újabb, 2-3 százalékos nyugdíjemelés követheti”. Arra most ne is térjünk ki, hogy mennyire propaganda ízű (s a valóságnak csak elemeit tartalmazó) szósszal öntötte le a kormányszóvivő a fenti sejtetést („Nem hagyjuk, hogy a magyar emberek, nyugdíjasok fizessék meg a háború árát”), ám azt meg kell jegyezni, hogy még ha az általa a tól-ig skálán az „ig”-et jelentő három százalékos korrekciót is hajtják végre júniusban vagy júliusban, az idei teljes emelés még mindig a hivatalos inflációs szint alatt marad. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, márciusi adatokat tartalmazó jelentése szerint ugyanis a fogyasztói árak éves ütemének az emelkedése 8,5 százalékos volt, de még az alacsonyabbra (8,3 százalékosra) kihozott nyugdíjas infláció szintjét sem éri el az év eleji öt, s majdani nyári (esetleg akár) három százalékos kiigazítás. Hát még, ha a fogyasztók által naponta érzékelt drágulásról beszélünk, ami – főleg az élelmiszerárak elszabadulása miatt – jóval drámaibb.
Arról már nem is szólva, hogy majdnem minden előrejelzés szerint 2022 a jelenleg 8,6 százalékos infláció további növekedését hozza, éves szinten akár a tíz százalékot is meghaladhatja majd. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb prognózisa 10,3 százalékos éves inflációval számol, de még a Magyar Nemzeti Bank legutolsó (márciusi) inflációs jelentésében is már 7,5-9,8 százalékkal kalkulálnak a kormány embere, Matolcsy által vezetett jegybank elemzői.
De akkor miért nem korrigálja a kormány ennek megfelelően a nyugdíjakat? Barát Gábort kérdeztük.
Egyrészt hagyni akarnak maguknak mozgásteret egy őszi kiigazításra – mondta a szakértő, aki arra is emlékeztetett, hogy az emelést az év végig „várható” hivatalos prognózishoz igazítják. (Gulyás Gergely kancelláriaminiszter múlt csütörtökön számot nem mondott, csak annyit, hogy „továbbiakban szerény emelkedést, majd trendfordulót lehet remélni, aminek eredményeként záros időn belül csökkenésnek indul a drágulás”.) Ennek fényében Barát nem tartja meglepőnek, hogy a politika valami visszafogott emelést akar csak a nyugdíjasoknak. Szerinte a következő lépés szeptemberben várható, a költségvetés „átírogatása” után, majd október elején születhet meg az újabb döntés, „a mai trendek alapján akkor még egy, a mostanihoz hasonló, legalább két százalék körüli kiigazítás tűnik reálisnak”.
Mindenesetre – emlékeztetett rá – a mostani (és a várhatóan novemberben is elkerülhetetlenné váló) nyugdíj-kiigazítás nemcsak azt jelenti, hogy megkapják az érintettek az emelt összeget, majd onnan kezdve az azzal növelt nyugdíjat. Ennél több jár majd nekik, hiszen visszamenőleg kell növelni az ellátás összegét. Vagyis januártól visszamenőleg egyben kell majd kiutalni a kiigazítás teljes összegét, kiegészítve az idén folyósított 13. havi nyugdíj összege és a korrigált összeg közötti különbözettel. A magunk részéről már korábban számolgattunk, megnéztük, hogy forintosítva mekkora összegre számíthatnak a nyugdíjasok most nyáron. Mi 2,5 és 3,5 százalékos emeléssel számoltunk, azt vetítettük ki a 160 960 forintos idei átlagnyugdíjra.
Arra jutottunk, hogy 2,5 százalékos korrekció esetén, a havi ellátás 164 984 forintra emelkedik, azaz plusz 4 024 forinttal többet kapnak az érintettek. Ha júliusban visszamenőleg adják a kiegészítést, akkor hat hónapra jár a kiigazítás havi összege, azaz fél évre összesen 24 144 forint. Ehhez jön még a 13. havi nyugdíjra rakódó különbözet. Ezzel együtt már 28 168 forintot utalnának az átlagnyugdíj után júliusban, az emelt összegű, 164 984 forintos ellátmány mellett. Összességében tehát júliusban az átlagnyugdíjas 193 152 forintot kapna ebben az esetben.
3,5 százalékos korrekcióval számolva, szintén júliusi indulással, akkor a nyugdíj emelt összege 166 594 forintra nő, visszamenőleg pedig az átlagnyugdíjra 39 428 forint rakódik. A postás pedig összesen 206 032 forintot hoz.
Mindez tehát a korrekció júliusi hatályba lépésétől lenne így. Mindenesetre ahogy – a Portfolió alapján – a Hírklikk is beszámolt róla, az Országos Nyugdíjas Parlament nevében Karácsony Mihály április közepén drámai nyilatkozatban sürgette a kiigazítást, mondván, „Ne várjunk, adjuk oda… mert nagyon sokan nem tudják a gyógyszert kiváltani”. Szerinte a 13. havi nyugdíj, az év eleji öt százalékos nyugdíjemelés és a 80 ezer forintos nyugdíjprémium hatása a növekvő infláció – elsősorban az élelmiszerek drágulása – miatt a kisnyugdíjasok számára már elpárolgott. Karácsony szerint ráadásul nem egyenlő, hanem differenciált emelésre lenne szükség, hiszen 600-700 ezren élnek 100 ezer forint alatti nyugdíjból Magyarországon. Az emelést pedig azonnal végre kellene hajtani, ugyanis aki már „ma, vagy holnap” eltávozik a körünkből, annak nem gyógyír a júniusi emelés. Az Országos Nyugdíjas Parlament szerint minél előbb lépni kell, kiváltképp az alacsony nyugellátást kapók érdekében.
