Bod Péter Ákos: a rendszerváltás óta nem volt ennyire átláthatatlan a költségvetés

Németh Péter először arról a friss döntésről kérdezte a közgazdászt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a napokban jóváhagyta azt a szándékot, hogy a kormány lényegében eltörli a magyar jegybank adósságát, és a költségvetést sem kötelezi annak kiegyenlítésére. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke azonban kiigazította a megállapítást. A „tudomásul vétel” ugyanis pontosabb megfogalmazás, hiszen mivel nem vagyunk eurózóna tagok, ezért minket az EKB nem is vizsgál annyira tüzetesen. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a pénzügyi testület megjegyzéseket is megfogalmazott, amelyek azért nem járták be a magyar médiát, mert az MTI „elfelejtette” azokat közölni. Nincs ugyanis rendjén az – véli az EKB –, ha egy banknak nincs tőkéje, de azért „nem csaptak mégsem az asztalra”, mert biztosítékként a magyar állam egésze áll a jegybank mögött. Az EKB azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy belátható időn belül a kormány elégítse ki az MNB tartozását.

Bod Péter Ákos közgazdászként és valamikori jegybank elnökként a Klikk TV nézőit eligazította abban a kérdésben, hogy miért is nyereségesek általában a nemzeti bankok. Az adott ország készpénzét ők bocsátják ki, „rá van írva, hogy 10 ezer forint, kerül 140 forintba, tehát ez egy elég jól fizető bolt, sőt, maga állapítja meg a maga kamatait”. Ennek ellenére, előfordulhat olyan helyzet, hogy mégis veszteséges. Itthon most ez áll fenn, és erre mondta azt az európai szakmai egyetértés, hogy a magyar állam garanciaként elegendő biztosíték a nemzeti bankunk működésére. Ez megsüvegelendő bizalom, ugyanakkor a magyar kormány döntésével a magyar jövőt adósítja el, mert a most, az Európai Központi Bank által „tudomásul vett” törvénymódosítás a költségvetés jelenét ugyan tehermentesíti, de a jövőt megterheli. A kormány ugyanis arról határozott, hogy amikor majd a Magyar Nemzeti Bank nyereséges lesz, akkor azt nem adja át a magyar államnak, a költségvetésnek, és ezen keresztül a magyar állampolgároknak, hanem akkor elégíti ki majd saját adósságát.

„Az öröm most jön, a teher később” – fogalmazta meg ezt a kormányzati koncepciót Bod Péter Ákos, aki ezt a logikát véli felfedezni a reptér megvásárlásában is. „Egy rendes országban elmondják”, hogy mi áll egy ilyen komoly vásárlási szándék hátterében – vetette fel a közgazdász, majd hozzátette, „nem nagyon láttam hivatalos érvelést”. Inkább ideológiai szólamokat hallani arról, hogy egy reptér nemzeti ügy, legyen állami kézben, de hát Ferihegy itt van az ország közepén, ha nincs nemzeti kézben, akkor sem lehetne elvinni. Vannak teóriák arról, hogy a működtető cég és a kormány nem jön ki jól egymással, mások azt feltételezik, hogy a hatalom számára lekötelezett személyeket ültetnének a reptér vezető testületébe.

Legyen bárhogy is, a Liszt Ferenc Repülőtér megvásárlására akkor kerülne sor, amikor sem a magyar gazdaság, sem a magyar költségvetés nem áll túlzottan jól. Bod Péter Ákos mohóságként jellemezte a kormány ezen törekvését, amikor az akkor akar túlköltekezni, miközben a magyar állampolgárok fogyasztási kedve éppen alacsony, és nem akar fellendülni, hogy vásárlásaival kisegítse államháztartásunkat. „Fennállásom óta nem volt ennyire átláthatatlan a költségvetés” – vallotta meg a közgazdász, majd hozzátette azt is, hogy meglátása szerint „komoly bajok vannak”. Ezt támasztja alá az az aggasztó fejlemény is, hogy már júliusra elhasználta a magyar költségvetés az egész évre becsült államadósság 4/5-ét.

Hamarosan megérkeznek majd a friss inflációs adatok is, s alakuljon bárhogy, nincs okunk kétkedni, megszületik majd róla a sikerpropaganda – fogalmazta meg a jegybank volt elnöke. Például elmondható majd az, hogy az unió egyetlen tagállamában sem sikerült ilyen erőteljesen csökkenteni az általános drágulást, ami azonban kétes dicsőség, hiszen sehol nem is volt annyira magas, hogy ilyen komoly visszanyesésre lenne szükség.

Az Európai Központi Bank döntése és a nemsokára bejelentett inflációs számokon túl, nemrég született döntés arról is, hogy leminősítik-e országunkat. Megúsztuk, hogy bóvli kategóriába kerüljünk át, ez tény, de nézőpont kérdése, hogy ez mekkora siker. A propaganda a döntést követően itt is úgy fogalmazott, hogy a gazdaság kilátásai „tehát” jók, a közgazdász azonban felhívta a figyelmet, hogy nem általánosságban, hanem a BBB szintre elégségesek a kilátásaink. A BBB kategóriában „Bulgáriával és Fülöp-szigetekkel állunk egy szinten” – jelentette ki Bod Péter Ákos, és ez a tény nem biztos, hogy túlzott örömre ad okot. A közgazdász ugyanakkor azt is megfogalmazta, hogy meglepte a hitelminősítő optimista hangvétele gazdaságunk állapotát illetően, és hozzátette, nem tartja kizártnak, hogy a kormány közvetlenül komoly vállalásokat tett a testületnek, amelyeket nem osztottak meg a nyilvánossággal.