Bod Péter Ákos: ilyen brutális mértékű hiánnyal még nem találkoztam
Az uniós források megszerzésének esélyeiről, a gazdaság valós állapotáról és a kormányváltás kockázatairól beszélt a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Bod Péter Ákos közgazdász professzor. Szerinte a brüsszeli pénzekhez vezető út nem politikai deklarációkon múlik, hanem konkrét feltételek teljesítésén, miközben a költségvetés helyzete aggasztó képet mutat.
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, mennyire reális ígéret az uniós források gyors „hazahozatala”. A professzor egyértelműen fogalmazott: „nyilván nem ilyen egyszerű”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyes első lépések meghatározóak, mert ezek alapozzák meg a további döntéseket. Ide sorolta a regionális együttműködés helyreállítását és az európai integrációhoz való visszakapcsolódást is.
Mint mondta, az Európai Unió által támasztott feltételek nem külső kényszerek, hanem alapvetően a magyar társadalom érdekeit szolgálják. „Mindegyik magyar érdek” – fogalmazott, példaként említve az akadémiai szabadság biztosítását, a bírói függetlenséget és az ügyészség hatékony fellépését. Hozzátette: ezek teljesítése nemcsak a források felszabadítása miatt fontos, hanem azért is, mert hosszabb távon javítja az ország működését.
A professzor szerint rövid távon valóban kulcskérdés a pénzekhez való hozzáférés, de ezzel párhuzamosan más gazdasági folyamatok is zajlanak. Kiemelte például a védelmi iparban rejlő lehetőségeket, ahol jelentős uniós források érhetők el, ugyanakkor figyelmeztetett: egyes programok határideje hamarosan lejárhat, ezért gyors és hatékony tárgyalásokra van szükség.
A leendő kormány első lépéseivel kapcsolatban úgy vélte, az egyik legfontosabb feladat a költségvetés átvilágítása lesz. Ezzel összefüggésben meglehetősen borúlátó képet festett a jelenlegi helyzetről. „Az őszinte válasz az, hogy nem tudjuk, hol tart az ország” – mondta, utalva arra, hogy a rendelkezésre álló adatok hiányosak és nehezen értelmezhetők.
Különösen aggasztónak nevezte a költségvetési hiány alakulását. Elmondása szerint a márciusi deficit „brutális mértékű”, és példátlannak számít: „fennállásom alatt a legnagyobb egyhavi deficit”. Hozzátette, hogy a probléma nem elsősorban a bevételi oldalon jelentkezik, hanem a kiadásoknál, amelyek szerkezete sok esetben átláthatatlan.
„Olyan tételek vannak, amelyek mögött óriási összegek állnak, de nem tudjuk, pontosan mire mentek el” – fogalmazott. Példaként említette, hogy nem világos, egyes kifizetések korábbi tartozások rendezését szolgálták-e, vagy előrehozott beruházási kiadásokról van szó. Ez szerinte komoly kockázatot jelent a következő kormány számára.
A kormányváltás időszakát illetően is megfogalmazott aggályokat. Felidézte, hogy korábban előfordult már: a leköszönő kabinet az utolsó hetekben jelentős döntéseket hozott. „Nagyon sok mindent meg tud csinálni a kimenő kormány” – figyelmeztetett, különösen úgy, hogy rendkívüli jogkörök is rendelkezésére állnak.
Ugyanakkor mérsékelt optimizmusának is hangot adott. Pozitív jelként értékelte, hogy a politikai átmenet eddig viszonylag rendezettnek tűnik, és reményét fejezte ki, hogy „civilizált átadás-átvétel” valósul meg. Ez szerinte kulcsfontosságú a gazdasági stabilitás szempontjából.
A jegybank szerepével kapcsolatban árnyalt álláspontot képviselt. Úgy vélte, a stabilan működő intézmények esetében a folytonosság önmagában érték, még akkor is, ha működésük vitatható. „Egy nemzeti intézmény stabilitása önmagában érték” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem minden esetben indokolt személyi változtatás.
A gazdasági programok körüli politikai vitákat élesen bírálta. A Tisza Párt programját ért támadásokat „abszurdnak” nevezte, és úgy vélte, egy működő demokráciában a programokat szakmai vitákban kellene összevetni. „Nem az a dolga a politikának, hogy a másik programját kiabálva minősítse” – fogalmazott.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egyetlen program sem valósítható meg teljes egészében változtatás nélkül. A tényleges kormányzás során számos olyan tényező merülhet fel – például nemzetközi szerződések vagy rejtett kötelezettségek –, amelyek módosításra kényszerítik a terveket. „Lesznek még meglepetések” – jegyezte meg.
A beszélgetés végén a gazdasági kilátásokat illetően óvatos optimizmust fogalmazott meg. A forint árfolyamának alakulását a piaci bizalom jelének nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta: az odavezető út nem lesz akadályoktól mentes. „Sokkal optimistább vagyok, mint két nappal ezelőtt, de a kockázatok továbbra is itt vannak” – mondta.
A professzor összegzése szerint a következő időszak kulcsa a felelős gazdaságpolitika, az átláthatóság és az európai normákhoz való visszatérés lesz. Ezek nélkül nemcsak az uniós források maradhatnak el, hanem a gazdasági stabilitás is veszélybe kerülhet.
