Bod Péter Ákos: ingoványos talajra lép a jegybank új elnöke
Alapvetőnek kell tekinteni a jegybank elnökének politikai semlegességét. Ami azt jelenti, akár kormánytagként, akár parlamenti képviselőként viselt valamilyen tisztséget, azt nem csak formálisan, pártkötődésében, hanem még a gondolataiban is fel kell adnia – mondta a Hírklikknek Bod Péter Ákos. Saját tapasztalatból is beszélt, hiszen a '90-es években Antall József kormányából lépett át az MNB elnökének pozíciójába. A közgazdász professzorral arról beszélgettünk, mi várható a pénzügyminiszterből jegybankelnökké lépő Varga Mihálytól. Aki bizottsági meghallgatása után úgy fogalmazott: „egy olyan pozícióba kerülök március 4-e után, ami önmagában is garantálja a függetlenséget. Aki ismer, jól tudja: a véleményemért határozottan kiálltam az elmúlt évtizedekben, és amiről gondolok valamit, azt határozottan képviselem. A jegybank csapatával együtt fogok dolgozni azon, hogy magyar gazdaságpolitika sikeres és eredményes legyen”. Bod Péter Ákos egészen röviden is összefoglalta a teendőit: „Ott kell hagynia a politikát”.
A jegybankra vonatkozó törvények elég világosak, a betartásuk azonban korántsem egyszerű – állapította meg a közgazdász professzor. Elismerte, ilyen helyzetekben sokakban felvetődhet a kérdés, hogy „kinek az embere” lesz majd az új hivatalára készülő jelölt, és ezt rendjén lévőnek tekinti Bod Péter Ákos is. Azt már csak zárójelben jegyzi meg, kevésbé tartja rendben lévőnek a Pénzügyminisztérium megszűnését.
Varga Mihálynak két és fél hónapja van arra, hogy szakmailag felkészüljön az új munkájára, „átálljon” fejben is, lélekben is a bank vezetésével járó független gondolkodásra. Amit a parlamenti meghallgatásán erről elmondott, azok az elvek tökéletesen összhangban állnak a jegybanktörvény elvárásaival, de azoknak az ígéreteknek a megvalósítása, amelyeket ott sorra vett, nem lesz egyszerű.
A nemzeti bank egyik kiemelt feladata, hogy az infláció féken tartásának legfőbb őre legyen, de a mostani gazdasági környezetben a legfeljebb 3+1 százalékos pénzromlásra ígéretet tenni, bátor kijelentés – mondta Bod Péter Ákos. A jelenlegi hazai inflációt az MNB nagyon nehezen képes kordában tartani, magasabb, mint az Európai Központi Banké, vagy a Cseh Központi Banké, talán csak az Orosz Nemzeti Bankéval lehet összemérni. Azok a számok, amelyeket Varga Mihály a meghallgatásán jelzett, talán a reálisnál kissé ambiciózusabbak, ezért nagy kérdés, hogy egyáltalán betarthatóak-e. Az elmúlt 15 évben következetesen nem tartották be az ilyen ígéreteket. „De ettől még a cél cél maradhat. Pénzügyminiszterként Nagy Mártonnal állt szemben, aki a gazdasági növekedést erőltető politikát folytat, ami nincs jó hatással az inflációs számokra. Varga szerint a gazdaság fenntartható növekedéséhez kiszámítható és stabil árfolyamra van szükség, ígéretének ebből a szempontból fontos üzenete van” – vélte Bod Péter Ákos.
A meghallgatáson természetesen szóba került az euró bevezetésének kérdése is. Varga Mihály ott azt mondta, az euró bevezetése önmagában mérsékelhetné a kockázatokat, a magyar gazdaságpolitikának törekednie kell arra, hogy az euróbevezetés feltételrendszerét teljesítse, de ez közös döntéshozatal útján valósulhat meg. „Az eurózónába való belépésről magam is így gondolkodom – jegyezte meg a jegybank egykori elnöke, hozzátéve, ebben a helyzetben egy leendő jegybankelnök nem is nyilatkozhatott volna másképpen. „Lehet működtetni a miénkhez hasonlóan kis országban egy külön valutát, de a magyar GDP az Európai Uniós GDP-nek, mindössze egyetlen százalékát termeli meg, ne csodálkozzunk akkor a magas infláción és a láthatóan rendszerűen gyengülő, rángatózó valutánkon. Kétségtelenül jobb volna, ha mielőbb teljesítenénk a csatlakozási dokumentumban kötelezően vállalt közös valuta bevezetésének követelményeit.”
Az MNB működését jól ismerő közgazdászként arról is beszélt, mitől függ az, hogy Varga Mihály meg tudja-e majd valósítani új tisztségében a most nagyon világosan megfogalmazott elképzeléseit. Bod Péter Ákos úgy látja nagyon nehéz hónapok várnak majd az új elnökre. A Magyar Nemzeti Bankot a korábbi elnökök valamennyien – saját magát is beleértve - eltérő stílusban vezetették. A mostani elődjének, Matolcsy Györgynek, különböző korszakai voltak. Egy időben növekedési mániás volt, később a gazdaságpolitikát formáló ambícióval jelentkezett, egyik sem tartozott szorosan a hivatalához. Csak az utolsó másfél évben tett nyilatkozatai estek egybe azzal, amit a jegybanktörvény megkövetelt tőle.
„A legutóbbi évek gyakorlata alapján csak reménykedni lehet abban, hogy március első napjaitól az új elnök komolyan veszi a munkakörét, a bankot recsegés-ropogás nélkül vezeti, és azon lesz, hogy közben a büdzsé is rendben legyen” – fogalmazott a korábbi bankelnök, amiben enyhe célzás is kihallatszott, utalva arra, hogy Varga legutóbbi minisztersége előtt a költségvetés még rendben volt, hivatalba lépését követően, 2020-tól szinte folyamatosan „rossz bőrben” van a költségvetés. Azt is hozzátette: a miniszterelnök bölcs döntése előtt a magyar parlament gyorsan és minden különösebb lelkiismeretfurdalás nélkül fejet fog hajtani, megszünteti a Pénzügyminisztériumot, és ezzel kiiktat egy potenciális féket is a gazdaságból. Rábízza azt arra, aki teljes testsúlyával a gázpedált akarja nyomni.
Varga Mihály az illetékes bizottság előtt azt is mondta: szerinte az MNB nem önálló szereplője a gazdaságpolitikának, a többi szereplővel is egyeztetni kell, így a kormánnyal is. „Egy ilyen helyzetben, a megszüntetett kormányzati fék nélkül, a jegybanknak minden korábbinál nehezebb lesz kézben tartania a monetáris politikát, ellenállni a nyomásnak. Ez nem azon múlik, hogy Varga Mihály, vagy akárki más áll-e az MNB élén. Az elnök legfeljebb csak annyi tehet, hogy ha mondjuk tiltakozni szeretne a kormány oldalán tapasztalható olyan döntések ellen, amelyek a költségvetés további fellazítását szorgalmazzák, azt barátilag, négyszemközt, a miniszterelnökhöz fűződő esetleges személyes kapcsolatai révén közvetlenül, vagy a nyilvánosság előtt, udvariasan teszi meg? A parlamentben a nyilvánosságot, a sajtót, és az elődjénél tapasztalt udvariatlanságot kizárta, akkor maradnak az előbbiek – a baráti-személyes intervenciók” – fogalmazta meg a beszélgetés végén a bankelnök jövőbeni várható függetlenségének buktatóit Bod Péter Ákos.
