Bodnár Zoltán: a háborús helyzet miatt vannak árfolyamkilengések, a háborút pedig nem Brüsszel kezdte

Ennek egyértelműen a háború az oka, de azt látjuk, hogy a bolgár leva, a román lej, a cseh korona vagy a lengyel zloty nem olyan mértékben gyengül, mint a forint, és ennek két oka van – mondta Bodnár Zoltán.

„Az egyik, hogy a magyar forint rossz pozícióból startolt, kiugróan magas az infláció, lesz még két számjegyű – ez lehetett volna háború nélkül is –, magas a költségvetési hiány. Egészen kiugró az, hogy a második hónap végére, az egész évre tervezett költségvetési hiánynak több mint 40 százalékát a kormány már előállította. Van egy növekvő államadósság, nincsenek uniós transzferek és választásokra készülünk, ami már önmagában bizonytalanságot jelent. És az is fontos, amiről kevesebbet beszélnek, hogy a piac mit gondol egy adott országról és annak valutájáról. Az pedig nagymértékben azokon az információkon múlik, amelyek ezekben a napokban Magyarországról keletkeznek.”

Azt látja a világ, hogy az Orbán-kormány kétszínű politikát folytat – mutatott rá Bodnár Zoltán.

„Ott lassítja az uniós szankciókat, a NATO-együttműködést, ahol csak tudja, befelé beszél a saját választóinak, mert csak a választási eredmény érdekli igazán, aztán enged a nyomásnak. Mást nem is tehet, de ezt a piac érzékeli, megjegyzi, és meglehetősen rossz néven veszi.”

Egészen kivételes ütemérzékről tanúskodik, hogy Matolcsy György jegybankelnök akkor ír egy értekezést a kormány-közeli Magyar Nemzetben a Magyar Nemzeti Bank tökéletes és hibátlan válságkezeléséről, amikor 400 forint az euró – hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette, pénteken Matolcsy tárgyalt Orbánnal és nem tudjuk, hogy mit beszéltek meg, de azóta válasz az a forint gyengülésére, hogy a brüsszeli szankciók következménye, ami ordas hazugság.

„A háborút nem Brüsszel kezdte, a szankciók pedig mindenkit sújtanak, a nyugat-európai országokat, a lengyeleket is, ebből nem lehet kimaradni. Ennek a háborúnak az árát a világ polgárai fizetik meg. Arról azonban szó sincs, hogy ez mind nem lenne, ha kihasználta volna az Orbán-kormány azt a helyzetet néhány éve, amikor bejelenthettük volna az euróhoz való csatlakozást.”

A román lej árfolyamváltozása sokkal csekélyebb, mert a piac azt is beárazta, hogy ők bejelentették már a társulási szándékukat és ennek megfelelően folytatják a monetáris- és gazdaságpolitikát – tette hozzá.

„Az, hogy a magyar forintot ennyire ütik-verik a befektetők, az ezért van, mert itt a legkisebb a hitelesség, itt a legkiszámíthatatlanabb a dolog, nem lehet tudni, hogy mik lesznek a gazdasági folyamatok, akár a költségvetés, akár az adósság, akár infláció tekintetében.”

Bodnár Zoltán szerint kormányváltás után ortodox megoldást kell találni, hogy az alaptörvényi rendelkezésektől megszabaduljunk, hogy felülírja egy új országgyűlés – mondta a szakember arról, hogy az alaptörvénybe beleírták, hogy a fizetőeszköz a forint, az ellenzék pedig öt éven belül bevezetné az eurót, de nehézségekbe ütközik.

Erősen feltételezhető, hogy itt jegybanki intervencióra került sor, ami önmagában nem kifogásolható – mondta a Klikk FM műsorában a volt jegybanki alelnök arról, hogy miért tudott keddre 16 forintot erősödni a magyar fizetőeszköz. Azt a látszatot kell kelteni, hogy a piaci trend változott meg és a piaci szereplők ezt az új trendet fogják követni és ennek a hatása érzékelhető az árfolyam erősödésében.