Bosszú Budapestért: Orbán beszántaná a bűnös várost
Egy miniszteri előterjesztés szerint, nem kapna az uniós fejlesztési pénzekből a következő pénzügyi ciklusban Budapest. A Népszava szerezte meg a Palkovics László tüsténtkedéseiről elhíresült Innovációs és Technológiai Minisztérium prezentációját, amelyből kiderül, hogy a magyar főváros kimaradna a 2021-2027-es fejlesztési elképzelésekből. Régóta tudni lehet, hogy Orbán Viktor nem kedveli Budapestet, bűnös városnak tartja, és ha tehetné, sóval hintené be a helyét. A miniszterelnök most kiásta a csatabárdot.
Voltak már jelek Orbán első kormányra kerülésekor is. 1998-ban úgy alakult, hogy ugyanarra az évre estek a parlamenti és az önkormányzati választások. Tavasszal a Fidesz nyert és Orbán alakíthatott kormányt, ősszel Budapesten a miniszterelnök ellenzéke győzött. Ezt követően, a kormány megvont minden támogatást a négyes metró építésétől, leállították a Nemzeti Színház építését, és a belváros közepén sokáig csupán egy gödör éktelenkedett a külvárosba száműzött színház helyén.
2019-.ben „csak” önkormányzati választás volt, s bár a Fidesz országos szinten – főleg a kisebb településeken – hozta a kötelezőt, Budapestet, és a megyei jogú városok mintegy felét elveszítette. Ráadásul számos más városban sem Orbán Viktor hadai győzedelmeskedtek, amit a kormányfő már a választás éjszakáján szemmel láthatóan csalódottan vett tudomásul.
Ám akkor még úgy tűnt, hogy a miniszterelnök békülékeny hangot üt meg a fővárossal, és azt mondta, hogy a kormány tiszteletben tartja a budapestiek döntését, és korrekt együttműködésre készül Budapesttel. Végül a realistáknak lett igazuk, akik azt mondták, mindez csak szöveg, Orbán nem tud és nem is akar megváltozni. Gyűlöli Budapestet, különösen olyan felállásban, amikor nem az ő helytartója igazgatja a fővárost. Számtalan jel utal erre. Látjuk, mit szándékozik tenni a kormány a színházakkal (kivéreztetné a függetleneket), mi várható a Lánchíd esetében (nem lesz elég pénz a felújításra), nem beszélve a Liget projektről, ami talán a legnagyobb feszültségforrás a kormány és a főváros között.
Karácsony Gergely főpolgármester megválasztása után, pozitív üzenetet küldött a kormánynak. Csakis így lehet értelmezni, hogy elődjét díszpolgárnak ajánlotta, és megduplázta a neki adott végkielégítést. Tarlós István nem kommentálta a kivételes bánásmódot, ám Orbán – ahogyan az a primitív politikai kultúrákban szokásos – a megegyezésre való hajlamot a gyengeség jeleként értékelte és támadásba lendült.
Ami részéről nem meglepő és nem is mulatságos. Építés helyett háborút vív Budapesttel. Pedig a magyar fővárosban – fekvése és kulturális sokszínűsége okán – óriási lehetőségek rejlenek. Ezt Orbánnak is tudnia kell, ám a jelek szerint, a kicsinyes bosszú felülírja a realitást.
