„Bözsi utalvány”, sonka és krumpli helyett/mellette jön a nyugdíjkorrekció?

Már most látszik, hogy elmaradhatatlan lesz az idén a novemberi nyugdíjkorrekció – mondja Barát Gábor, aki nem hogy inkorrekt, de egyenesen aljas húzásnak tartja, hogy a nyugdíjasokkal megelőlegeztetik a saját járandóságukat, azaz a törvény szerint nyugdíjkiegészítésként nekik járó összeget.

„A Fidesz által bevezetett módi szerint a már előző év nyarán elkészült idei évre vonatkozó költségvetés tervezésekor még a kormányzathoz közeli szakértők számára is nyilvánvalóan látszott, hogy problémás lesz a tervezett 2,7 százalékos éves fogyasztóiár-emelkedési ütem, ami előrevetítette, hogy 2019 novemberében szükségessé válik a nyugdíjkorrekció, mivel a 3 százalékot is meg fogja az idén haladni az infláció üteme” – fejtette ki portálunk megkeresésére Barát Gábor.

A Központi Statisztikai Hivatal által a héten kiadott inflációs adat szerint a 3 százalékos szintet már meg is ugrotta az ütem: márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Mint a HVG rámutatott: még szembetűnőbb a különbség, ha a nyugdíjasok fogyasztásában meghatározó élelmiszereket nézzük. Itt három hónap alatt 4,93, vagyis csaknem 5 százalékkal emelkedtek átlagosan az árak.

„Az inflációs adatokat látva erős a gyanúm, hogy a korábbi aggályok kezdenek realitássá válni, s valóban jócskán alultervezték az idei várható inflációt, s ennek alapján a 2,7 százalékban meghaladott nyugdíjemelési mértéket” – szögezte le a szakember.

A szabály szerint, ha a várható infláció 1 százalékkal meghaladja a tervezettet, akkor novemberben az év elejéig visszamenőleg ki kell utalni a különbözetet, s novemberben már a korrekcióval emelt ellátást kell a számukra folyósítani. Ez ugyan csak novemberben jár a törvények szerint, de Barát Gábor nem tartja kizártnak, hogy politikai megfontolás (a választások) és szakmai, érdekképviseleti nyomás eredményeként előrehozzák a korrekció alapján járó összeget.

Nem kis tételről lehet szó: a szakember szerint ma minimum egy százalék körüli visszamenőleges emelés tűnik reálisnak, ez az átlagnyugdíj (130 ezer forint/hó) esetén 13 ezer forintos egyösszegű kifizetést jelentene. „Lehet, hogy a sonka és a krumpli helyett az idén ezt kapják majd a nyugdíjasok a választások előtt” – vélekedett Barát, hozzátéve: „A Fidesz nagymestere annak, hogy jogilag kifogásolható módon adja azt, ami eleve járna, ám ez esetben ki vállalná fel, hogy megkifogásolná az előrehozott kifizetést” – tette fel a költőinek szánt kérdést.

Felmerül  nyugdíjas inflációs kosár kérdése is, hiszen az is szerepet kap a nyugdíjak emelésében. A KSH meghatározása szerint ennek számításában a termékek és szolgáltatások köréből elhagyják a speciális, tényleges fogyasztáshoz nem köthető tételeket, mint a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos kiadásokat. Ugyanakkor súlyozottabban szerepelnek benne az élelmiszerek, gyógyszerek és a lakhatással kapcsolatos költségek, ahogy az az alábbi táblázatban is látható.

Ezzel kapcsolatban Barát Gábor emlékeztetett arra, hogy a törvény szerint, ha a várható infláció meghaladja a tervezettet, akkor január-augusztus tényadatára alapozóan kell a várható mértéket figyelembe venni. „S most az az érzésem, hogy a nyugdíjas fogyasztói árindex meghaladja az általános fogyasztói árindexet, s bár ennek mértékét nem tenném 2-3 százalékospontra, de azért már pár tized százalék is számít a nyugdíjasoknak”.

„A szakmai véleményem mindettől függetlenül is az, hogy alaposan megvezették az idén is a nyugdíjasokat, azzal együtt, hogy vitathatatlanul nehéz teljes pontossággal belőni a korai költségvetés tervezése idején a következő évi inflációs ütemet. Ha nem nyáron, hanem a zárszámadás és a tényadatok ismeretében késő ősszel fogadnák el a következő évi költségvetést, akkor pontosabban lehetne tervezni” – húzta alá.

De nem csak az alultervezett nyugdíjemeléssel szúr ki a kormányzat a nyugdíjasokkal – szögezte le Barát. Annak kiszámításakor ugyanis az Orbán-kormány által bevezetett módosítás értelmében – a korábbiakkal ellentétben – ma már nem veszik figyelembe a bérnövekedés mértékét, pedig az immár egy ideje kétszámjegyű. Ám a vegyes indexálás megszűntetésével ez már nem számít, aminek következtében a nyugdíjak egyre jobban elszakadnak a bérektől, s ennek következtében egyre szélesebbre nyílik az olló a régebben és az újonnan megállapított nyugdíjak között. „Mindenképpen valamiféle korrekt kompenzációra, korrekcióra lenne szükség” – szögezte le a szakértő.

A jelentősebb nyugdíjkorrekció szükségessége egyébként már korábban is nyilvánvalóvá vált: ahogy a Hírklikk is beszámolt róla március végén a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentése 3,1 százalékos áremelkedéssel számolt (a korábbi, a költségvetés tervezésekor a kormány által használt 2,7 százalékosat már akkor is 0,2 százalékponttal meghaladó ütem helyett), azaz a havonta folyósított összeg 0,4 százalékkal érhet kevesebbet.