BRÉKING! Vége az Orbán-korszaknak: az Országgyűlés megszavazta, hogy Orbán Viktor többé nem lehet miniszterelnök
Történelmi jelentőségű döntést hozott az Országgyűlés: elfogadták azt az alaptörvény-módosítást, amely legfeljebb két ciklusban, összesen nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki tisztség betöltését. A szabály az 1990 utáni időszakot is figyelembe veszi, így a rendelkezés egyértelmű következménye, hogy Orbán Viktor a jövőben már nem lehet Magyarország miniszterelnöke.
A most elfogadott módosítás szerint nem választható meg kormányfőnek az a személy, aki megszakításokkal együtt már legalább nyolc évet töltött a miniszterelnöki poszton. Orbán Viktor 1998 és 2002 között, majd 2010 és 2026 között vezette az országot, vagyis messze meghaladta az új alkotmányos korlátot. Ezzel végleg megszűnt annak lehetősége, hogy a korábbi kormányfő valaha visszatérjen a miniszterelnöki székbe.
A Tisza Párt a döntést a demokratikus hatalomgyakorlás egyik legfontosabb garanciájának nevezte. Érvelésük szerint egy modern európai demokráciában nem fordulhat elő, hogy egyetlen politikus évtizedeken keresztül gyakorlatilag korlátlan befolyással rendelkezzen az állam működése felett. A kormánypárt szerint a mostani módosítás azt a célt szolgálja, hogy a jövőben senki ne építhessen ki a korábbihoz hasonló személyi hatalmi rendszert.
A Fidesz hevesen bírálta a döntést, és továbbra is úgy véli, hogy a szabályozás kifejezetten Orbán Viktor politikai pályafutásának lezárására született. A párt politikusai szerint a választók szabadságát korlátozza, ha nem indulhat újra az a vezető, akit adott esetben ismét kormányfőként látnának szívesen.
A parlamenti szavazás azonban lezárta a vitát. Az elfogadott rendelkezés immár az Alaptörvény része, így Orbán Viktor esetleges visszatérésének jogi lehetősége megszűnt. A magyar politika egyik meghatározó korszakának végét jelképező döntés várhatóan hosszú időre meghatározza a közéletet.
Az alaptörvény-módosítás ugyanakkor nem csupán a miniszterelnöki ciklusok korlátozásáról szól. A parlament elfogadta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését előkészítő rendelkezéseket, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítását lehetővé tevő szabályokat is. Mindezek ellenére a közvélemény figyelmének középpontjába egyetlen döntés került: az, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke többé nem töltheti be a kormányfői tisztséget.
A hétfői parlamenti szavazás így nem egyszerű jogszabály-módosításként kerül be a politikai történelembe. Sokak szemében ez az a pillanat, amikor alkotmányos szinten is lezárult a 2010-ben kezdődött Orbán-korszak.
