Bross Péter: a méhészek nincsenek jó hangulatban, egyre többen adják fel

Mit csinál, milyen feladatai vannak egy méhésznek? 

A méhészet egy életforma. Rendkívül különleges állatfajjal dolgozunk. 90 millió éve itt van a Földön, köztünk, túlélte a dinoszauruszokat is, mégis most a kihalás fenyegeti őket! A klímaváltozással és az ebből adódó környezeti károkkal olyan negatív hatások érik szerencsétlen méheket, amelyekre az evolúció során nem tudtak felkészülni. Például az őshonos pannon méhünk megszokta, hogy van tél. Viszont már évek óta nincs tél, nincs hó, ami óriási negatív változás az életében. De a klímaváltozás növényekre gyakorolt hatása is befolyásolja a méheinket. Aki idős és visszaemlékszik, az tudja, hogy harminc éve a napraforgó augusztusban virágzott, most júliusban, az akác május-júniusban virágzott, nem pedig április végén, május elején, ahogy mostanában. A vadvirágok eltűntek. A biodiverzitás már elcsépelt szónak hangzik, azaz a növényvilág sokfélesége, de ettől még tudni kell, hogy drasztikusan lecsökkent, eltűntek a rétek, legelők vadvirágai, és ez mind negatív hatással van a méhekre. Egy német kutatás szerint a vadméhek száma az elmúlt 30 évben 65 százalékkal csökkent. Ehhez tudni kell, hogy a világon több mint 20 ezer méhfaj van, Magyarországon 700, és ebből az egyetlen egy, amit mi, méhészek tartunk, és szeretünk, azért értékelődik fel, mert ha a vadméhek el fognak pusztulni, akkor egyetlen beporzó vektor lesz, a mi méhünk. Mivel tudjuk, hogy beporzók nélkül nincs élet, a beporzókat a méhészek tartják életben, ezért nem túlzás azt mondani, ma már méhészek nélkül nincs beporzás, nincs élet. Nekünk biológusnak is kell lenni, mezőgazdásznak, asztalosnak is, hiszen a kaptárakat mi gyártjuk. Rendkívül összetett méhésznek lenni. 

Hány méhész van Magyarországon?

Magyarországon körülbelül 20 ezren foglalkoznak méhészettel, hivatás-szerűen körülbelül 1500 ember, a legtöbb magyar méhtartó jövedelemkiegészítésként méhészkedik, az ő számuk körülbelül 10-12 ezer, a többiek pedig hobbi szinten tartják a méheket. Együtt egymillió kettőszázezer méhcsaládot tartunk az országban, ezzel az Európai Unió méhcsaládszámának tíz százalékát adjuk mi, magyar méhészek. A méhsűrűségben Európában az első helyen vagyunk, négyzetkilométerenként itt, Magyarországon van a legtöbb méhcsalád. 

A klímaváltozás mellett a különböző válságok, az infláció és a szomszédos háború közepette, hogy vannak a méhészek mostanában?

A méhészek nincsenek jó hangulatban. Ennek több oka van, az egyik ebből az időjárás, mint ahogyan a legtöbb mezőgazdasági ágazatnál. Nálunk szinte teljes mértékben az időjárástól függ a megtermelt méz mennyisége. Az idei esztendőben pedig a méhlegelők közül egyedül a napraforgó mézelt. Az összes többi növény, így például az akác is egyszerűen alig-alig adott mézet. Ezért összességében igen rossz évet zárnak mézmennyiséget tekintve a méhészek. A másik probléma, hogy a méhcsaládok egészségi állapota évről-évre rosszabb. Ennek is több oka van: ilyen a már említett klímaváltozás, a behurcolt paraziták, és a múlt hét óta tudjuk, hogy Magyarországon egy újabb invazív méh-ellenség, az ázsiai lódarázs is jelen van, tehát újabb méhegészségügyi problémával néznek szembe a méhészek. A harmadik és jelenleg a legnagyobb probléma pedig az, hogy két éve a nemzetközi mézpiacon kialakult egy különleges helyzet. Ami azt jelenti, hogy a mézkiszerelők az Európai Unióban megtermelt mézet nem vásárolják meg.

Mézkiszerelők?

Magyarország méztermelő nagyhatalom. Két és félszer annyi mézet exportálunk, mint elfogyasztunk idehaza, azaz a magyar méhészek többsége függ a nemzetközi piactól. Az Európai Unió a világ második legnagyobb mézimportőre. Évente körülbelül 100-120 ezer tonna mézet kell megvásárolnia azoknak a mézkiszerelőknek, akik 20 tonnás tételekben veszik meg a mézet, majd üvegekbe rakják, és ezt árulják a nyugat-európai áruházláncokban, ahol hiány van mézből. Ezek a kiszerelők most már nem vásárolják meg az unióban megtermelt mézet. 

Miért nem, ha egyébként hiány van mézből?

Ennek egy oka van, sokkal olcsóbban tudnak vásárolni Ázsiából és Ukrajnából. Ebből a két térségből származik az EU importjának több mint a kétharmada. Az ukrán méz gyakorlatilag vám nélkül érkezik be. Ukrajnában sokkal alacsonyabb az életszínvonal, mint az Európai Unióban, és olyan árszinten értékesítik az ukrán méhészek a mézüket, amivel gyakorlatilag nem tud versenyezni az európai uniós méhész.

Ukrajnában olcsóbban lehet előállítani a mézet? 

Nem, és az ukrán méhésznek sem érné meg normál esetben ilyen alacsony áron értékesítenie a mézet. De ők eladási kényszerben vannak, hiszen háború dúl az országukban, nem tartanak maguknál semmilyen mezőgazdasági terményt, azonnal készpénzt szeretnének. Ezért jön „dömping áron” be a méz. Az ukrán méhész sem tudja ennyiért előállítani a mézet, nem tud ennyiért megélni belőle – sok ukrán méhész ismerősünk is mondta –, de érthető, hogy háborús helyzetben minden pénz jól jön. Egyébként itt jegyzem meg, hogy az ukrán termékekre, így a mézre is vonatkozó totális vámmentesség semmit nem segített az ukrán termelőkön, az Ukrajnában élőkön. Csak néhány tucat nyugat-európai mézkiszerelőnek és ukrán mézexportőrnek a hasznát növelte, tehát azt a célt, amit az unió akar, nem érte el. 

Ukrajna mellett Ázsiából érkezik még nagyon sok méz az EU-ba. Ázsia alatt Kínát értette?

Igen, de Kína egy másik kategória. Ugyanis Kínából évek óta gyakorlatilag nem valódi méz érkezik az unió piacára. Van egy mézdirektíva, ami jogilag szabályozza, hogy mit hívunk méznek. Ebben viszont nagyon kevés paraméter határozza meg azt, hogy jogilag mi a méz. De az apró aromamolekulák, flavonoidok jelenlétének vizsgálata után derül ki – illetve a laborszakértő rájön –, hogy az, amit vizsgált, nem méz. Tehát amit jogilag méznek hívunk, gyakorlatilag nem az. 

Mennyibe kerül a kínai méz?

Másfél dollárért érkeznek be levámolva a kínai mézek. Mindenki tudja, hogy egy liter üzemanyag vagy egy kiló cukor áráért nem tudnak az uniós méhészek mézet termelni. Ami Magyarországon jellemzi a piaci válságot, és ami minden uniós méhészt érint, legyen az spanyol, osztrák, román, bolgár, az, hogy aki a nagybani piacra termel, az a méhész a vállalkozásának a kiadásait sem kapja vissza az értékesített mézének árából. Ez a jelenség pedig már két éve tart, viszont ezt a problémát csak az Európai Bizottság tudná megoldani.

Hogyan? 

Elkezdődött egy mézvizsgálat 2021. végén, aminek az eredményét 2023 tavaszán hozta az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (DG SANCO) nyilvánosságra. Ennek a célja minden az Európai Unióba érkező importméz vizsgálata volt. Az eredménye megmutatta, hogy az import méz majdnem fele hamisítvány. Kiderült, hogy a Kínából érkező méz 78 százaléka hamis, de Nagy-Britanniából – ami a Brexit után harmadik országnak számít – érkező méz 100 százaléka hamis. Ugyanis Anglia nem termelt mézet exportál, hanem kínai import mézet ad tovább az unióban.

Hogyan lehet küzdeni a hamis mézekkel szemben?

Uniós és nemzeti forrásból működő közvetett támogatással, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vásárol mézeket a hazai üzletláncokban, amiket elküld akkreditált mézlaborokba, a kapott eredményről tájékoztatjuk a hatóságot. Az OMME együttműködik a NÉBIH-hel. Nekik az eredményeket átadjuk, gyakorlatilag előszűrünk, és a NÉBIH már csak a hamis mézeket fogja tovább ellenőrizni. A hamisítók tisztában vannak a jogszabályokkal, és próbálják úgy hamisítani a termékeiket, hogy még beleférjenek és mint említettem, az élelmiszerkönyv, amely jogilag leírja, hogy mi a méz, rendkívül hanyag e tekintetben. Kis túlzással, ami ragad és édes, az már méznek nevezhető. Ezért a mi egyesületünk logikusan azt javasolja, hogy termelőtől vásároljon, aki valódi mézfogyasztó, ugyanis a hamisítás nem a termelőnél kezdődik, hanem ott, ahol sok száz tonna mézet mozgatnak meg egy évben.

Meg tud élni egy méhész most Magyarországon?

Nem. Akik eddig megéltek, ők mind válaszút előtt állnak, a válaszút pedig nem az, hogy hogyan tovább, növeljem-e a méhcsalád számomat – a termelőeszközöm számát –, hanem az, hogy csinálják-e? Vannak olyan kivételes méhészek, akik már korábban rájöttek, hogy a nagybani méztermelés nem lesz gazdaságos, ezért ők kiszerelve, közvetlen értékesítik a mézüket. Tavasszal, nyáron megtermelik a mézet, éjjel-nappal méhészkednek, ősszel, télen pedig ezt értékesítik. A feldolgozáshoz üvegbe kell tenni és kint állni a piacon – főleg télen, a hidegben – eladni a mézet. Ez egy fizikailag is rendkívül fárasztó munka. Tehát míg a közvetlen értékesítő méhészek között van, aki túléli, de a hordóban termelő méhészek közül, akiknek nincs tőketartalékuk, nincs a bankban pénzük, nincs más állásuk, nincs más bevételük, azok gyakorlatilag rövid időn belül abbahagyják. Biztos, hogy megmarad a méhészkedés, meggyőződésem, hogy a beporzás még nem kerül veszélybe, de egy tény, ebben a nehézségekkel teli időszakban fogunk elveszíteni méhészeket. 

Hányan fogják abbahagyni a méhészkedést?

Nem tudjuk. Nagyon nehéz még megjósolni, de egyértelmű, hogy a folyamat elkezdődött. Azért tudni kell, hogy a rendszerváltás óta ez volt az egyetlen olyan ágazat, amely nemhogy stagnált, hanem megduplázta a méhcsaládok, azaz a tenyészállatok számát. Az összes többi ágazat, sertés, szarvasmarha, baromfi mind drasztikusan csökkentette az állatállományt. Mindenki tudta, hogy ez a növekedés előbb-utóbb véget ér. Most kezdődik egy szomorú időszak.  

Mennyi mézet adnak el belföldön?

Idehaza eladunk 6000 tonna mézet közvetlen a termelőknek, az ezt előállító méhészek biztos, hogy életben fognak maradni. További 4-5 ezer tonnát eladnak azok a hazai mézkiszerelők, akik a magyar áruházláncokban adnak el mézet. Az ezeket a mézkiszerelő vállalkozásokat kiszolgáló méhészek is életben maradnak. Ezen kívül az exportpiacon van olyan, aki ragaszkodik a magyar akácmézhez, a magyar virágmézhez. Ez már viszont nem 15-20 ezer tonna méz eladását jelenti, hanem csak néhány ezer tonnát. Számunkra a belföldi piac megtartása és növelése a jövő záloga, ezért arra kérünk mindenkit, hogy egyen sok mézet, mert az a betegség megelőzésére is nagyon jó, ehhez naponta egy kiskanálnyi is elég.

Akkor az, amit az agrárminiszter mondott, hogy kulcsszerepet játszik a méhészek életében az agrártárca által kiírt és elérhető, most zárult támogatás, valóban így van?

Nagyon fontos, hogy támogatásokat kapjon a hazai méhészet. Az Európai Unióban minden mezőgazdasági ágazatban kiemelt jelentőségű a támogatás. Azt tudni kell, hogy hosszú évtizedekig a méhészeti ágazat nem – vagy alig – kapott, majd amióta uniós tagok lettünk, kaptunk némi közvetett támogatást, ennek mértéke folyamatosan nő, ehhez jöttek azok a nemzeti támogatások, amelyeket sokszor csak magyar méhész kap, de egyértelműen kijelenthető, hogy ezek nem elegendőek ahhoz, hogy a szakmát megmentsék. Nincs annyi pénz a Földön, hogy támogatásból 20 ezer méhészt életben tartson, de egyértelmű, hogy segít. Hadd jegyezzem meg, az állattenyésztési ágazatokban már közismert állatjóléti támogatás méhekre, az Európai Unióban csak nálunk van. Ahogyan csak Magyarországon van az, hogy személyi jövedelemadó-mentességet kaptak a méhészek. Van egy körülbelül 2,5 eurós méhcsaládonkénti, úgynevezett beporzási támogatásunk is, de megint mondom, itt nehogy azt higgye valaki, hogy akkora támogatást kapunk, amiből meg lehet élni. Ezek a költségeinket csökkentik, amiért nyilván hálásak vagyunk.

A Facebookon korábban keringett, hogy vandálok kiirtottak méhcsaládokat. Most egy olyan videó is terjed a neten, ahol azt mutatják meg, hogy a szúnyoggyérítések során szúnyog alig, de rengeteg méh és más porzó is elpusztul. Ezzel tudnak önök mit kezdeni? 

Teljesen a problémát képtelenség megoldani, mert ha egy bármilyen ember által károkozónak minősített élőlényt el akarunk pusztítani akkor a természetben a hasonló biológiai tulajdonságokkal rendelkező hasznos, jelen esetünkben rovarok, bogarak is elpusztulhatnak. Így amikor a szúnyogot ki akarjuk irtani, sajnos vannak járulékos veszteségek, amik sokszor a mézelő méhek. Viszont jó a kapcsolatunk a Katasztrófavédelemmel, a NÉBIH-hel, ezt tudják a méhészek is. Így amikor például földi úton zajlik a szúnyogirtás, erről kap a méhész tájékoztatást az önkormányzatoktól, akkor a méhész felveszi a kapcsolatot azzal a céggel, amelyik végzi az irtást. Minden esetben rendkívül kompromisszumkészek a szakemberek, és ott, ahol van a méhészet, néhány méterre kikapcsolják például a berendezést. Hogyha légi permetezésről van szó, a repülő, ha tudja a pilóta, hogy hol van a méhes, nem száll el fölötte, kikerüli. De nyilván 100 százalékosan ezt nem tudjuk megoldani, a 20 ezer méhészből minden évben vannak, akik komoly veszteséget szenvednek el sajnos.

Ha valaki ennyire komoly veszteséget szenved el, mennyi idő alatt tud újra talpra állni?

Nehezen tud újra talpra állni, mert a méhcsalád egy szuperorganizmus. Egy része bent él a kaptárban, az idősebb méhek pedig végzik a kinti munkát. A permetezés során ezek az úgynevezett kijáró méhek pusztulnak el, viszont ezek vizet, propoliszt, virágport, nektárt gyűjtenek. Ha ezek a kijáró méhek elpusztulnak, akkor logikusan a méhcsaládban át kell csoportosítani a munkát, azaz a méhkirálynő – mi anyának hívjuk –, elrendeli, hogy mivel nem jön kintről, ami kell, a bent lévőkből menjenek ki dolgozni. De ekkor már felborul a méhcsaládban a rend. Hetek kellenek, mire visszaáll a normál életvitel. Ráadásul, ha egy főállású méhésznek a kijáró méhei valami rossz növényvédelmi gyakorlat miatt elpusztulnak, neki az adott méhlegelő, akár lehet egy akácos is, kiesik az évi termelésből. Ezek nagyon komoly anyagi károkat jelentenek.