„Búvópatak” fedőnévvel folytatják tovább a sztrájkot a pedagógusok

Szabó Zsuzsa a PSZ elnöke azt mondta, hiába hoztak a sztrájkjukkal óriási áldozatot a pedagógusok, a kormány semmilyen követelésüket nem teljesítette. Ezután megköszönte a pedagógusok áldozatvállalását, a társadalom, a szülők, a diákok támogatását. Mint mondta, példaértékű volt az, ami az elmúlt néhány napban történt. „A hír eljutott mindenkihez, itt nem a pedagógusok béréről, hanem az oktatás, a gyermekeink jövőjéről van szó” – hangsúlyozta. 

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője azt is elmondta, miért a minisztériumon előtt tartják ezt a tájékoztatót. Ma kellett volna folytatni a sztrájktárgyalásokat, de a kormánytól azt a választ kapták, erre majd csak a választások után lesz lehetőség, előtte már nem. Miután a szakszervezetek válaszlevélben megírták, hogy a sztrájktörvényben lefektetett kötelezettség a sztrájktárgyalások folytatása, arra már választ sem kaptak. Ezért választották jelképesen a minisztérium előtti teret helyszínül. Nagy Erzsébet hozzátette: ez egy olyan törvénysértő kormány, amelyik folyamatosan arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani. „Most már tudjuk, miként értelmezik, úgy, hogy kivéve őket.” 

Egyébként a szakszervezetek a sztrájktárgyalásokat a következő kormánnyal is folytatni fogják, és ha az sem vezet majd eredményre, az egységes sztrájkot is. Addig marad a „búvópatak” sztrájk, hogy a téma ne kerülhessen le a napirendről. Nagy Erzsébet szerint nem volt hiábavaló az eddigi küzdelem, a témával már az Európai Bizottság is foglalkozik.

Megkérdeztük Gosztonyi Gábortól, a PSZ alelnökétől, egészen pontosan mit is jelent a búvópatak sztrájk. Elmondta, hogy továbbra is marad az országos sztrájk, csak most már nem egyszerre és egységesen állnak majd ki. A két szakszervezet, a PSZ és a PDSZ közösen létrehoz egy olyan online felületet – egy térképet –, ahová azok az iskolák jelentkezhetnek majd be, amelyek élni akarnak a sztrájk jogával. Épp azért nem függesztik fel a sztrájkot, hogy ezek az intézmények továbbra is élhessenek az alapjog adta lehetőségükkel. A továbbiakban a sztrájkot úgy szervezik majd meg, hogy minden napra mindig más megyében legyen néhány intézmény, ahol sztrájkolnak. Ezzel az a céljuk, hogy a kormány által láthatatlanná tenni kívánt sztrájkot a továbbiakban is a felszínen tartsák. 

Közölték azt is, hogy egyéb akciókat is indítanak, például a PSZ folytatja az olyan megyénkénti demonstrációkat, mint a mai békéscsabai rendezvény. (Erről lejjebb olvashatnak.) Az ok, hogy a kormány továbbra sem teljesítette a pedagógusok követeléseit. Akcióik közé tartozik az is, hogy egyesével összegyűjtik, és megvizsgálják azokat a dokumentumokat, amelyek világos jogsértésről tanúskodnak a sztrájktörvénnyel szemben, és esetleg tankerületi, vagy intézményvezetők követtek el. Ahol lehet, ott megindítják a megfelelő jogi eljárást, hogy érezzék a hatalom emberei is, nem tehetnek meg ők sem mindent, nem rúghatják fel a törvényeket.

Az alelnök azt is elmondta, ők mindenképpen szeretnék folytatni a sztrájktárgyalásokat, mert egyre több kormányzati szereplő beszél mindenféléről a pedagógusok és az oktatásban dolgozók bérével kapcsolatban. Úgy gondolják, hogy a sztrájktárgyalásban lévő szakszervezeteknek nem a kormányinfóból, egyéb képviselői megnyilatkozásokból kellene ezekről tudnia. Az a minimum elvárás, hogy a kormány tájékoztassa a sztrájkbizottság szakszervezeti oldalát. A pedagógusoknak a béremelésről konkrét menetrendet kellene látni, hogy el is higgyék, ahogy azt is, milyen ütemben következik be, milyen munkateher-csökkenéssel jár. Persze, minderről egy aláírt dokumentumnak is lennie kell. 

Gosztonyi Gábor elmondta, teljesen mindegy, ki nyeri a választásokat, nyilatkoznia kell arról, hogy mit akar az oktatásban dolgozókkal kezdeni. Mindkét jelenleg esélyes kormányzati erőnek vannak erről elképzelései, de bárki kerül is hatalomra a pedagógusok jelezni kívánják, „nem hagyjuk a pálya szélére rugdosni az oktatásban dolgozókat. Hatalmas problémával állunk szemben, amiben vannak rapid tűzoltási feladatok, vannak közép távú és vannak hosszú távú feladatok is. Ezeket meg kell oldani, de a megoldásban a szakszervezetek részt akarnak, és részt is fognak venni!” Elképesztőnek nevezte, hogy a jelenlegi kormány milyen szinten rúgja fel a saját maga által hozott szabályokat. Az is jó lenne, ha Kozma Ákos ombudsman nyilatkozna arról, hogy a kormány milyen szinten sérti meg az oktatásban dolgozók, a szülők és a gyerekek jogait, miután egész egyszerűen nem hajlandó tárgyalni a sztrájkbizottsággal. „Ez olyan sajátos jogértelmezés, amilyet még a világ nem látott. Jogállamról nem beszélünk, mert a jogállami keretek itt rég nem működnek, de demokráciáról már egész biztosan nem beszélhetünk.” 

Ma a szakszervezetek által márciust 16-ától határozatlan időre meghirdetett sztrájk első hat napjának végén tovább folyt tehát a sztrájk, és tovább gördült a polgári engedetlenség is. 

Míg többek között a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára a kollégái által támogatott polgári engedetlenségbe kezdett, a Weöres Sándor Gimnáziumban sztrájkoltak. Áder János leköszönt köztársasági elnököt, aki kedden a II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tartott előadást, tiltakozó diákok fogadták a Keleti Károly utcában. A PDSZ közzétett egy videót erről, amin látszik, hogy az elnöki konvojt – nem feltétlenül rákóczis diákok – „Tanárainkkal vagyunk” molinóval fogadták, ami ismerős volt a napokban lezajlott tüntetésekről.

A Civil Közoktatási Platform (CKP) gyűjtése szerint a polgári engedetlenségi mozgalomban résztvevő intézmények száma ma 408-ról 415-re, míg a tiltakozó akcióban résztvevő pedagógusoké 7406-ról 7465-re nőtt. 

 A szakszervezetek adományokat gyűjtenek a sztrájkoló tanárok bérének kiegészítésére. A PSZ február eleje óta gyűjti az adományokat, eddig több, mint 3 millió forint gyűlt össze. A sztrájkban részt vett tagjaikat ebből, és az elkülönített sztrájkalapjukból is kárpótolni fogják a lehetőségekhez képest. Kedden a PDSZ bejelentette, hogy sztrájksegélyt igényelhetnek azok a pedagógusok, akik a kieső fizetés miatt komoly anyagi problémákkal küzdenek majd. A szűkös keret miatt elsősorban a leginkább rászorulókat tudják támogatni. A Tanítanék Mozgalom Bojár Gáborhoz fordult segítségért, hogy ők is segíthessék a polgári engedetlenségben résztvevőket. Bojár Gábor, fizikus-üzletember, a Graphisoft alapítója, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szakértői csapatának tagja, erről Facebook posztjában többek között azt írta: „Szinte heti rendszerességgel kapok kéréseket különböző nemes célok támogatására, de sajnos nincs kapacitásom arra, hogy felelősen válogassak, mérlegeljek az ezer különböző cél között. Most azonban kivételt teszek. A Tanítanék Mozgalom megkeresésére egy jelentősebb összeget utalok a sztrájkoló pedagógusok sztrájkalapja javára.” Abban is bízik, hogy a példa ragadós lesz, és mások is úgy döntenek, hogy anyagilag segítik a sztrájkolókat. Már csak azért is, mert a sztrájkoló tanároktól minden sztrájknap után 10 ezer forintot vonnak le, ami például egy négy-öt éve oktató, pedagógus 1 kategóriában álló tanító nettó 207 ezer forint körüli béréhez képest egész egyszerűen túl nagy összeg. A Tanítanék sztrájkalapja szombaton 10 millió forint körül járt. 

Nem csak a sztrájk és a polgári engedetlenség folyt ma tovább az iskolákban, de folytatódott a vidéki rendezvények sorozata is. Ma délután Békéscsabán diákok várták a Kossuth szobor mellé békés tüntetésre társaikat, tanáraikat, szüleiket, barátaikat a „Tanulni akarunk, de nem mindegy, hogyan!” jegyében. Így akarták kifejezni szolidaritásukat tanáraikkal, és azt, hogy „az oktatás, és annak állapota közös ügyünk”. A tüntetésen a diákok és a tanárok mellett fölszólalt Totyik Tamás, a PSZ alelnöke is. Kifejezte tiszteletét minden oktatásban dolgozó előtt, aki részt vett a sztrájkban és megköszönte a szülők és a diákok támogatását is, annak ellenére, hogy a hatalom próbálta megtéveszteni, megfenyegetni őket. Arról is beszélt, hogy „az elmúlt időszakban kultúrharcot folytatott a kormány, megszállták a közoktatást, mint Oroszország Ukrajnát, csak nem számítottak ekkora ellenállásra, mint amilyet az oktatásban dolgozók, diákok és a szülök tanúsítottak az elmúlt időszakban. Elszámították magukat, közmegegyezés helyett harcot indítottak, amelyben nem válogatnak az eszközök között, miközben maguk is elismerték, hogy jogosak a követeléseink.” (…)  „A sztrájkban résztvevők harca a jövőről szól, arról: lesz-e még valaha Magyarországon megfelelő létszámú és jól képzett pedagógustársadalom, amely meg tudja akadályozni, hogy a társadalom jelentős része beleragadjon a tudatlanságba. Emil Zola híres J’Accuse című írására rímelve kifejtette: a magyar társadalom vádolja a Szalay utca urait. Ezután felolvasta a 13 vádpontot. Ezek közül az elsőt idézzük: „Vádoljuk Magyarország kormányát és a hatalmi elitet, mert a mindenkinek járó oktatással nem akarja a magyar társadalom jelentős részét felemelni, hiszen a gondolkodó emberek veszélyt jelentenének számukra!”