CKP: a kormány miatt brutális zuhanórepülésben van az oktatás

A kormányzat tizennégy éves kitartó munkájának „köszönhetően” az oktatási rendszer teljesítménye brutális zuhanórepülésben van, a lényegi mutatók minden évben alulmúlják az előző évieket. A NER állandó tulajdonsága, hogy a mindenkori oktatási kormányzat képtelen a helyzet kezelésére, egyetlen minisztere sem volt képes egyetlen olyan jövőbe mutató intézkedést meghozni, ami javított volna a gyermekek helyzetén és jövőbeli kilátásain. A legújabban kitalált pedagógusértékelési eszköz és módszer is „méltó” az oktatásért felelős miniszterhez: demokratikus, együttműködésen, fejlesztésen alapuló eljárás helyett továbbra is a hatalomfitogtatás, az egzisztenciális fenyegetettség a meghatározó. Ezekkel a kemény szavakkal hozta nyilvánosságra a mintegy 50 civil és szakmai szervezetet, szakszervezetet magában foglaló Civil Közoktatási Platform (CKP) a véleményét a pedagógusok teljesítményértékelési rendeletéről.  

A CKP szerint ettől az intézkedéstől a világon semmilyen valódi javulás nem várható sem a pedagógiai munkában, sem a tanulók teljesítményében, sem a gyermekek közérzetében, a mindennapokban. A legnagyobb problémát azonban a hatalom súlyos hozzá nem értésében látják. Épp ezért állásfoglalásuk mellett szakmai megoldást is javasolnak. Amit a kormányzati hatalomgyár a legfontosabb szakmai tudásként nélkülöz, az a CKP szerint az, hogy a rendeletben a követelmények, az elvárások, a minősítés a legfontosabb összetevők, de egy szó sincs arról, hogy miképpen lehet segíteni a pedagógusokat a további fejlődésben, a tanulással-tanítással kapcsolatos esetleges problémáik megoldásában.

Véleményük szerint az egész magyar oktatási rendszer problémája ez, mert az alapfeltételek hiányoznak. Valójában nincs idő az önművelésre, a folyamatos tanulásra, az igényes reflexióra, nincs színvonalas és intézményes segítségadás. Ilyen körülmények között sem elfogadható a pedagógusoktól nagyon magas színvonalú munkát várni, megkövetelni az önálló problémamegoldást erkölcsi értelemben, túl azon, hogy a magyar oktatás minősége nem attól fog javulni, hogy a hiányzó feltételek miatt a pedagógusok egy jó része számára magas színvonalon nem teljesíthető elvárásokat fogalmaznak meg.

A Civil Közoktatási Platform a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló új állásfoglalásában kijelenti, hogy alkalmatlannak tartja az oktatás színvonalának emelésére a státusztörvényben lehetővé tett és a 18/2024. (IV.4.) BM rendelettel alátámasztott teljesítményértékelést. Egyben fel is hívja a figyelmet a várható káros következményekre.  

A CKP fontosnak tartja a közoktatásban dolgozók munkájának értékelését, de erre a központilag meghatározott pontszámok, a vezetők értékelő munkájára alapozás teljességgel alkalmatlan. Az oktatáspolitikai civil szervezet támogatja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének azt a követelését, hogy a minisztérium vonja vissza a rendeletet, valamint egyeztessen a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel egy megfelelő, az intézmények és a pedagógusok munkáját segítő, fejlesztő jellegű, önértékelésre alapozott, kvalitatív értékelési rendszer kialakítása érdekében.

A CKP szerint a pedagógusi munka értéke és minősége számokkal nem kifejezhető. A pedagógusok iskolai tevékenysége rendkívül összetett, számos komplex jellemző alkotja. A pedagógusok minősége, teljesítményeik értékei nem rendezhetők sorba, így azokhoz hierarchiát kifejező pontszámok sem rendelhetők.

A platform szerint tekintettel kell lenni a pedagógiai munka összetettségére, egyediségére. Úgy vélik, az egyszemélyes értékelés szubjektív. A pedagógusok iskolai tevékenysége minőségének (akár kvalitatív, akár kvantitatív) értékelése jelentős mértékben függ az értékelő személy pedagógiai látásmódjától, nézeteitől, világlátásától. Amíg a pedagógusokat az igazgató, utóbbiakat pedig a fenntartó értékeli, abból nem zárható ki a szubjektivitás, ezért az objektív értékelés elvárása illúzió.

A pedagógusok és a vezetők ilyen értékelésének nem lehetnek egzisztenciális következményei. A tervezett értékelési eljárás ugyanis a lojalitást fogja mérni, illetve ezt fogja előidézni. A korrekt értékelés lehetetlensége miatt az értékelés elsősorban a vezetők és az intézmény lojalitásáról, és nem a pedagógusok pedagógiai tevékenységéről fog szólni.

A CKP kijelenti, hogy fejlesztő típusú értékelésre van szükség, nem a megfelelés kikényszerítésére. A pedagógusok külső értékelése az önértékelés és a szervezet értékelése helyett csak idomításra szolgál. A rendelet tovább élteti azt az értékelési rendszert és kultúrát, amelyben az intézmény, a szervezet értékelése és a pedagógusok önértékelése helyett a pedagógusok értékelése messze a leginkább hangsúlyos összetevő, és az önértékelés – hasonlóan a szervezet értékeléséhez – másodlagos szempont.

A CKP amellett érvel, hogy az önértékelés és a szervezeti értékelés elsődlegességét kell biztosítani. Szerintük az egyéni jutalmazás-büntetés logikája frusztrált légkört eredményez. A rendeletben szabályozott pedagógusértékelés a pedagógiai munka színvonalát követelmények támasztásával, ellenőrzésekkel, jutalmazásokkal és büntetésekkel kívánja növelni. Ma már tudjuk, hogy ezek az eszközök kontraproduktívak, ellene hatnak a kreativitásnak, az együttműködésnek, és alapvető tényezői a frusztrált munkahelyi légkör kialakulásának.

A civil szervezet álláspontja, hogy a rendelet a fejlődéshez nem ad esélyt.

A rendelet szerint az értékelésben meg kell nevezni a fejlesztendő területet, de az oktatási vezetés a fejlesztésre sem munkaidőt, sem támogatást, sem anyagi feltételeket nem biztosít. Szakmailag nem elfogadható állítás, hogy a rendeletben szereplő, illetve ahhoz hasonló értékelő folyamatok komoly motivációs erejűek. Ebben az értelemben sem ad esélyt a rendelet a fejlődéshez.

A CKP szervezeteinek alapelve, hogy a pedagógia hisz a fejlesztésben.

Most csak egy miniszteri tájékoztató határozza majd meg a részletes értékelési szempontokat. Pedig a részletes szempontok a rendelet leginkább meghatározó részletét alkották volna, ha bekerülnek a jogszabályba. Nem így történt. Az egész értékelési folyamat tartalmát alapvetően befolyásoló szempontokról a társadalmi egyeztetési folyamatok szervezése majdnem kizárható, ami alapvetően antidemokratikus. Az értékelés tartalmát érdemi társadalmi egyeztetésben kell kialakítani – szögezi le a CKP.