Csaba László figyelmeztet: túl derűlátó a kormány a 2027-es költségvetés bevételeivel
A 2027-es költségvetés számszakilag rendben van, de a bevételi előrejelzések túlságosan derűlátóak, miközben a felsőoktatás finanszírozása is aggodalomra ad okot – mondta Csaba László közgazdász, akadémikus a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. A szakember szerint a kormány gazdaságpolitikájában vannak támogatható elemek, de a költségvetés részleteiről érdemi szakmai vitára lenne szükség, amelybe a korábbi kormány gazdaságpolitikáját bíráló közgazdászokat is érdemes lenne bevonni.
Nem általános adócsökkentés, hanem átrendezés
A miniszterelnök által magyar New Dealnek nevezett gazdaságpolitikai programmal kapcsolatban Csaba László úgy vélte, a történelmi párhuzam csak bizonyos szempontból indokolt. Franklin D. Roosevelt amerikai elnök New Dealje elsősorban az állami szabályozás és beavatkozás kiterjesztéséről, valamint a gazdaság stabilizálásáról szólt. A magyar intézkedések esetében inkább az állami szerepvállalás újragondolásáról és a közterhek átrendezéséről beszélhetünk.
A közgazdász szerint helyes, hogy a kormány nem akar egyetlen lépésben minden örökölt problémát megoldani, hiszen az államháztartás összetett rendszer, amelyet nem lehet néhány intézkedéssel teljesen átalakítani. A korábbi időszakból megőrzendő elemek között említette az egykulcsos személyi jövedelemadót, amelynek szerinte fontos jelzésértéke van. Ugyanakkor a magyar adórendszerben számos más adónem és kedvezmény is létezik, amelyekkel módosítani lehet a tényleges adóterheket. A jövő évi változtatások között megjelenő adójóváírást például a vállalkozások ösztönzésének egyik eszközeként értékelte. Hozzátette: olyan adórendszer nem létezik, amellyel mindenki elégedett lenne, hiszen az igazságos teherviselés megítélése társadalmi csoportonként is eltér.
Az egyetemek finanszírozása miatt aggódik
Csaba László szerint az ellenzéki kritikák között vannak politikai természetű kifogások, amelyek egyszerűen azt kérik számon, hogy a kormány miért nem az ellenzék elképzeléseinek megfelelő költségvetést készített. Ezt a választási felhatalmazás alapján a kabinet joggal teheti meg. Más kérdés azonban, hogy az egyes területekre mennyi pénz jut, és az elosztás megfelelően szolgálja-e a kitűzött célokat.
A felsőoktatás helyzetét különösen problémásnak látja. Örömmel fogadta a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások GDP-arányának 1,2 százalékról 2 százalékra emelésére vonatkozó kormányzati szándékot, mert szerinte az országnak csak így van esélye kitörni az összeszerelő üzem szerepéből. A jelenlegi költségvetésben azonban ennek még csak korlátozott jeleit látja.
Az alapítványi fenntartású egyetemek költségvetésében elért megtakarításokat szintén aggasztónak tartja. Bár az alapítványi rendszer kialakítását nem tartja kellően átgondoltnak, szerinte az elmúlt években elindult egy felzárkózási folyamat a tudományos kutatás finanszírozásában. „Ha ezt most megállítják, akkor ez azért egy problémát jelent” – fogalmazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyetemi oktatók és kutatók fizetése jelentősen elmarad nemcsak az osztrák, hanem a szlovén és a cseh bérektől is. Miközben támogatja a költségvetési hiány érdemi csökkentését, egyetemi emberként nem örül annak, hogy az intézmények 2027-ben kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint 2026-ban.
A bevételi előrejelzésekben látja a legnagyobb kockázatot
A Költségvetési Tanács értékeléséről szólva Csaba László rámutatott: a testületnek kevés ideje volt a tervezet alapos vizsgálatára, ráadásul nem rendelkezik megfelelő önálló elemzői háttérrel. Szerinte a testület korlátozott lehetőségei miatt is érthető, hogy ezúttal inkább megelőlegezett bizalommal viszonyult az új kormány terveihez. Ugyanakkor a korábbi években a Tanácsot túlságosan engedékenynek tartotta.
A szakember azt is hiányolja, hogy a költségvetés előkészítésébe nem vontak be kellő számban olyan közgazdászokat, akik korábban kritikusan viszonyultak az előző kormány gazdaságpolitikájához. Nem azért tartaná ezt fontosnak, mert a politikának át kellene adnia a döntéseket a szakértőknek, hanem azért, mert „több szem többet lát”. A politikusoké a döntés joga és felelőssége, de a szakmai vélemények meghallgatása sokat segíthetne egy ilyen jelentőségű dokumentum elkészítésében.
A költségvetés egészét számszakilag rendben lévőnek nevezte, ugyanakkor komoly bizonytalanságokat lát benne, elsősorban a bevételi oldalon. Szerinte a tervezet a korábbi évekhez hasonlóan a valóságosnál nagyobb gazdasági növekedéssel számol, miközben a külgazdasági környezet romlása és az adóbeszedés hagyományos nehézségei is kockázatot jelentenek. Úgy látja, a kormány túlságosan derűlátóan becsüli a várható bevételeket, ezért a költségvetés teljesíthetősége továbbra is bizonytalan.
