Csak az hal meg, akit elfelejtenek – 1. Közéleti emberek, politikusok
„Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek” – énekelte Cseh Tamás, aki már szintén nincs az élők sorában. Az idén is sok olyan ember halt meg, akiket milliók szerettek, vagy „csupán” – tudásukért, teljesítményükért, emberségükért – elismertek. Karinthy Frigyes, aki nem csak humorista, hanem legalább ennyire korszakos gondolkodó is volt, így fogalmazott: erősödik a tüzelés. Négy részes sorozatunk első fejezetében azokra a közéleti emberekre, politikusokra emlékezünk, akiket ebben az évben veszítettünk el.
Január 1 – Homonnay Gergely, egy tisztázatlan körülmények között elhunyt ellenzéki aktivista
Rosszul kezdődött a 2022-es esztendő: meghalt Homonnay Gergely. A 46 éves író holttestét a Rómában található Bananon nevű privát klub törökfürdőjének mosdójában találták meg. Halálát a szív és a keringés leállása okozta. Megpróbálták újraéleszteni, sikertelenül. A Corrierra della Serra olasz lap szerint Homonnay máshol ünnepelte a szilvesztert, és hajnali 5 órakor ment a klubba. Tanúk elmondása szerint a fürdőben szombat délelőtt a klub tulajdonosa is rosszul lett, arra panaszkodott, hogy nem kap levegőt.
Marczingós László, a Rómában elhunyt Homonnay Gergelyt képviselő magyar ügyvéd beszélt az olasz rendőrökkel, de titoktartásra hivatkozva, nem árult el részleteket arról, hogy mit lehet tudni az ellenzéki aktivista, író halálának körülményeiről.
A közösségi médiában terjedő konteókkal kapcsolatban Marczingós László azt mondta: még semmilyen olyan adat nem merült fel, amelyek ezeket az összeesküvés-elméleteket vagy azok ellenkezőjét alátámasztanák. Ugyanakkor az ügyvéd szerint az olasz nyomozók nagyon komolyan veszik az ügyet, alaposan megvizsgálnak mindent, így szerinte csak idő kérdése és minden kiderül.
Január 25 – Setét Jenő, roma polgárjogi aktivista
Az 50 éves korában elhunyt Setét Jenő Brada már egészen fiatal korában csatlakozott az akkoriban ébredő roma mozgalomhoz, tinédzserként a Phralipe roma szervezet aktivistája volt. 1972-ben született, Sárospatakon nőtt fel egy kereskedő családban. Fiatal felnőttként került a fővárosba, majd 1995-től, a kezdetektől dolgozott a Roma Polgárjogi Alapítványnál. Szerényen, szorgalmasan végezte a háttérmunkát megszámlálhatatlan kilakoltatási és diszkriminációs esetnél. Hatalmas munkabírása, állhatatossága és tehetsége révén, a lakhatási ügyek megkerülhetetlen szakértőjévé vált Magyarországon.
A Polgárjogi Alapítvány halványulása után, más nagyhírű jogvédő szervezetek vették igénybe szaktudását, mind a TASZ-nál, mind a NEKI-nél jelentős munkát végzett. Az aktivista hálózatot – bár sokan kapacitálták – nem volt hajlandó semmiféle politikai játszmára felhasználni, de megteremtett belőle egy tíz esztendeje aktív közösséget, amely néhány éve Idetartozunk Egyesület néven szervezetté alakult. Ezzel a közösséggel megszámlálhatatlan rendezvényt és demonstrációt szervezett. Megteremtette a Roma Büszkeség Napja rendezvényt, amelyen addig soha nem látott nagyságú tömeget tudott utcára vinni évről-évre egy békés felvonulásra. Hatalmas tömeget sikerült megszerveznie 2020 februárjában a gyöngyöspatai romák és a bírói kar védelmére a Parlament elé.
Számtalan közéleti vitában is aktív szerepet vállalt, rendszeresen fellépett minden elnyomott társadalmi csoport érdekében.
Június 2 – Falus Ferenc, volt országos tisztifőorvos
A hetvenegy éves korában elhunyt Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos mentősként kezdte pályafutását, amire nagyon büszke volt. Később tüdőgyógyászként dolgozott az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pulmonológiai Klinikájának osztályvezető egyetemi adjunktusa lett.
Ő volt az 1995-ben alakult Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület első elnöke, majd 2001 decemberétől 2007-ig a Nyírő Gyula Kórház főigazgatójaként dolgozott, ahol létrehozta az ország első játékszenvedély-betegeket gyógyító osztályát.
2007-ben vette át az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vezetését, három évig dolgozott ebben a pozícióban, majd felmentették tisztségéből.
Július 7 – Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja
A 92 éves korában elhunyt egykori politikus 1930-ban született Ibrányban. A Kádár-rendszerben, a nyolcvanas években tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, az állampárt ideológiai és propagandaügyekkel foglalkozó KB-titkára, 1987-tól az operatív irányító Politikai Bizottság tagja. A nyolcvanas évek második felében az állampárton belül kialakult egy reformkommunista irányzat, amely Pozsgay Imre köré szerveződött. Berecz János az ezzel szembeálló, az egypártrendszer fenntartásáért küzdő pártvonal egyik vezetője volt. A rendszerváltás idején a megújuló Magyar Szocialista Párt (MSZP) helyett Grósz Károllyal együtt a marxista–leninista elvek mellett kitartó, újjáalakuló MSZMP-be lépett be.
Berecz János nevéhez fűződik a Kádár-korszak egyik legismertebbé vált, a szovjet beavatkozás és a kádári megtorlás helyességét igazoló könyve az 1956-os forradalomról, Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956 címmel. Ebben az 1956-os eseményeket a külső ellenség (USA vezette kapitalista tömb) által szervezett és a belső ellenség (nyilas és horthysta elemek, illetve Nagy Imre áruló csoportja) által végrehajtott ellenforradalomként mutatta be, amelynek végső célja a második világháború előtti úri világ restaurációja, Magyarország szovjetbarát, szocialista rendszerének megdöntése volt.
Berecz 1991-ben kilépett az MSZMP-ből, 1994-ben vállalkozásba fogott, több céget vezetett. 1997-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, de 1999-ben onnan is kilépett. Ezután nyugdíjba vonult, és több könyvet írt. 2004-ben jelent meg Vállalom című önéletrajzi műve. 2003-ban szülőfalujában, Ibrányban díszpolgárrá választották.
Szeptember 14 – Wittner Mária, szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője
A 85 éves korában elhunyt Wittner Mária '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője az 1956-os forradalomban a rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz. 1957 nyarán letartóztatták, s 1958. július 23-án első fokon halálra ítélték. Kétszáz napot töltött a börtönben halálraítéltként, majd a másodfokú bíróság 1959. február 24-én ítéletét életfogytiglanra változtatta. 1970. márciusában szabadult, de amnesztiát nem kapott.
A rendszerváltozás után aktív szerepet vállalt számos 1956-os szervezet munkájában, 2006-tól 2014-ig a Fidesz országgyűlési képviselője volt. Wittner Mária 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, valamint az 1956-os Emlékérmet vehette át, 2006-ban Szent István-díjat, 2016-ban Emberi Méltóságért díjat kapott.
Október 28. – Forgács Imre, fehérek közt egy európai
Az életének 74. évében elhunyt dr. Forgács Imre, a Bajnai Gordon vezette kormány igazságügyi és rendészeti minisztere volt. Igazi européer, akire illenek József Attila Thomas Mannról írott sorai: fehérek közt egy európai. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi és Bölcsészettudományi Karán folytatta, 1983-1984 között, ösztöndíjjal tanult a bostoni Harvard Egyetemen. 1974-1980 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanársegédjeként, majd adjunktusaként dolgozott. Kandidátusi disszertációjában (1987) az amerikai neokonzervativizmus kérdéskörét elemezte.
1980-1985 között az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1985-1987 között a Társadalmi Szemle című folyóirat rovatvezetője, majd 1987-1989 között főszerkesztő-helyettese volt. 1989-1990-ben a Magyar Szocialista Párt belpolitikai osztályát vezette. A rendszerváltást előkészítő tárgyalások egyik háttérben maradó kulcsszereplője volt.
Ezután a civil szektorban helyezkedett el. 1994-1996 között a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület titkára, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormány-főtanácsadója. Vezette a Magyarország európai uniós felvételét megalapozó modernizációs program kidolgozását.
2010 után a tanítás és az írás töltötte be napjait. Elsősorban régi „szerelmével” az európai ügyekkel foglalkozott, ez adta írásainak állandó témáját. Cikkei a 2000-es évek közepétől jelentek meg a Népszavában, 2016 óta minden hónap első szombatján az ő cikkével indult a lap hétvégi melléklete, a Szép Szó. Csaknem húsz tankönyve és önálló kötete jelent meg, évtizedekig tanított az ELTE-n, a Károli Egyetemen és több más felsőoktatási intézményben. 1994-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense.
Meggyőződéses baloldali volt, elkeserítette a populizmus és a szélsőségek térnyerése, úgy vélte, hogy Magyarországnak csak egy prosperáló Európai Unióban lehet jövője.
November 21 – Szalai Júlia, a szegénységet is tanulmányozó szociológus
A hetvenöt éves korában meghalt Szalai Júlia a magyar szociológia nagy hatású, kiemelkedő alakja 1948-ban született, Budapesten. A közgazdasági egyetem tervmatematika szakának elvégzése után Ferge Zsuzsa empirikus kutatásaiban kérdezőbiztos lett, és ennek hatására kezdett szociológiával foglalkozni. Szakdolgozatát az 1971-ben éppen megalakult szociológia tanszéken a brit szociálpolitika kialakulásáról írta.
Munkássága rendkívül gazdag és szerteágazó volt: a szegénység tanulmányozása mellett a társadalmi struktúra, a jóléti államok és intézmények, a munkaerőpiac, az oktatás és az etnicitás, a hazai polgárosodás társadalomtörténete, a társadalmi redisztribúció viszonyai váltak fő kutatási területeivé.
Szalai Júlia 1973 óta dolgozott az MTA Szociológiai Kutatóintézetében, 2008-ban lett az intézet tudományos tanácsadója, majd emeritus professzora is volt. Tanított az ELTE-n, a CEU-n, a Wesley János Lelkészképző Főiskolán és a glasgow-i Strathclyde Egyetemen is. 1986-ban lett a szociológiatudomány kandidátusa, 2008-ben elnyerte az MTA doktori fokozatát is. 2019-ben az MTA levelező tagjává választotta.
December 3 - Hegedűs Zsuzsa
A 76 éves korában elhunyt Hegedűs Zsuzsa szociológus, filozófus 1969-ben szerzett bölcsészdiplomát az ELTE-n. 1975-ig a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársaként dolgozott, majd 1976-ban Franciaországba emigrált, és Párizsban doktorált szociológiából. „Önirónia nélkül semmi nem megy. Nem magamat veszem komolyan, hanem mindig azt, amit csinálok” – fogalmazta meg tömören a pályafutását.
Szociológusként Franciaországban és Nyugat-Európában az új társadalmi mozgalmakkal foglalkozott, majd a most kialakuló globális, önkreatív társadalom elméletét dolgozta ki. Fontosabb publikációi ezekben a témakörökben jelentek meg franciául, angolul és olaszul.
Halála előtt néhány hónappal lemondott miniszterelnöki főtanácsadói posztjáról. Ennek okaként Orbán Viktor miniszterelnöknek a Tusványoson elmondott „fajkeveredési” beszédét nevezte meg. „Nem tudom, hogy’ nem vetted észre, hogy a korábbi migráns- és Európa-ellenességből egy Goebbelshez méltó, tiszta náci szöveget adsz elő” – írta az Orbánnak címzett lemondó levelében.