Csak Budapesten van mától állami egyetem

HírKlikk 2021. augusztus 1. 19:20 2021. aug. 1. 19:20

Megváltozik a felsőoktatás világa augusztus 1-jétől. Hatvannégy egyetem és főiskola közül mindössze hat marad állami kézben, és Budapesten kívül egy állami egyetem sem működik majd. A szeptembert a hallgatók majdnem kétharmada alapítványi, magán- vagy egyházi felsőoktatási intézményben kezdi majd a tanulmányai, sokan azért, mert nincs is más képzési hely.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – ezek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek augusztus 1-je után is állami fenntartásban maradnak. Az Országgyűlés április végén szavazta meg a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Testnevelési Egyetem és a Pannon Egyetem modellváltását – igaz, utóbbi csak szeptember 1-jétől csatlakozik az alapítványi egyetemek sorához írja az Eduline. 

Bár a hivatalos kommunikáció szerint az intézmények maguk kérték a fenntartóváltást, több egyetemen egyértelművé vált: közel sem mindenki ért egyet az intézményi autonómiát fenyegető változással, amely mellett a kormány több pénzzel, nagyobb önállósággal, rugalmas működési lehetőséggel, oktatói béremeléssel érvelt.

Az újabb modellváltási hullám miatt gyakorlatilag csak Budapesten marad állami egyetem. Kivételt Baja, Szombathely, Zalaegerszeg és Hatvan jelent majd: Baján működik az egyetlen állami főiskola és a szintén állami kézben maradó Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi kara, a szombathelyi campus néhány éve az ELTE-hez tartozik, Zalaegerszegen és Hatvanban pedig a BME indít egy-egy-szakot.

Az ITM számításai szerint 280 ezerből 180 ezren járnak szeptembertől olyan egyetemre, amelynek a fenntartója nem az állam. A hallgatói megoszlás csak azért nem annyira látványos, mint az intézményeké, mert több olyan egyetem is van az állami fenntartásban maradók között, amelyek kifejezetten sok hallgatót oktatnak. Az ELTE például ilyen, ahova csak az idei felvételin több mint 11 ezren kerültek be, ahogy a Műegyetem és a közszolgálati egyetem is: előbbinek 21 ezer, utóbbinak körülbelül 5700 hallgatója van.

Augusztus 1-jétől egyébként a magyarországi felsőoktatási intézmények száma is változik: már nem hatvanhárom, hanem hatvannégy működik az országban. Elindul a szintén alapítványi Tokaj-Hegyalja Egyetem, amely az évekig az Eszterházy Károly Egyetemhez tartozó Comenius Campus bázisán jött létre. Sárospatakon eddig elsősorban pedagógusokat képeztek, például tanítókat, óvodapedagógusokat, gyógypedagógusokat, csecsemő- és kisgyermeknevelőket, a jövőben azonban szőlészeti-borászati képzéseket is kínálnának – igaz, ebben több versenytársuk is akad, például a gödöllői, a pécsi és az egri egyetem is kínál szőlész-borász alapszakot.

Egy másik változás, hogy az Eszterházy Károly Egyetem, amely fenntartót úgy vált, hogy az államtól az Egri Főegyházmegye veszi át. Ez egyben névváltoztatást is jelent majd, augusztus 1-jétől Eszterházy Károly Katolikus Egyetemként működik tovább az intézmény, a Károli és a Pázmány után ez lesz a harmadik legtöbb felvételizőt vonzó, sokféle, elsősorban nem hitéleti képzéseket kínáló egyházi egyetem.

Palkovics László innovációs miniszter az idei ponthatárhúzás után arról beszélt, hogy sikeresnek tartja a 2014-ben megfogalmazott, a felsőoktatás fokozatváltását célzó kormányzati stratégiát, amelynek nyomán létrejött az államtól független fenntartói struktúra. Idén ugyanis – tette hozzá a tárcavezető – 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe, mint 2020-ban. Az adatok azonban egészen mást mutatnak. Az idei felvételin valóban emelkedett a jelentkezők száma – de csak a 2020-as létszámhoz képest, amely rekord-alacsony volt. Valójában évek óta 101 és 112 ezer között ingadozik a jelentkezők száma (tavaly 91 ezren adták be a jelentkezési lapjukat az általános felvételire), ahogy az elsőévesek száma is stagnál.

És a felvételizők sem azért választottak modellváltó egyetemet, mert azt akarták, hanem mert nem volt más. Ha például valaki orvosnak, fogorvosnak vagy éppen gyógyszerésznek szeretne tanulni, csak alapítványi intézményben tanulhat, hiszen augusztus 1-jétől mind a négy nagy orvosi képzőhely, a Semmelweis, a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem is alapítványi fenntartásba kerül, de hasonló a helyzetük például a színésznek, ápolónőnek, borásznak, agrármérnöknek készülő diákoknak is. Bár az állami kézben maradó hat felsőoktatási intézmény képzési kínálata kifejezetten nagy (főként a BME-é és az ELTE-é), az is egyértelmű, hogy sok felvételiző számára ez a két egyetem nem reális alternatíva – van, akinek a magas ponthatárok, mások számára a budapesti tanulás költségei vagy más okok miatt.

Forrás: eduline