Csák János a politikai térben olyan, mint elefánt a porcelánboltban
„Számomra kérdéses az is, hogy Csák János meddig marad miniszter. Elképzelhető, hogy megőrzi pozícióját 2026-ig, de ha így folytatja, akkor még ez sem olyan biztos” – mondta a Hírklikknek Nagy Attila Tibor a Nemzeti Múzeum igazgatójának menesztése körüli viharokat értelmezve. A politikai elemző szerint azért szólt nagyot a nyilvánosságban ez az ügy, és hallgattak róla a kormányoldalon, mert itt napvilágra került a NER-eliten belül egyébként meglévő törésvonalak egyike. Ez a döntés korántsem a Fidesz szétesését mutatja, ahogy azt is túlzás volna állítani, hogy a Mi Hazánk dirigálna, mindenesetre tény, hogy a Fidesz kormányzásában nem mindennapi L. Simon leváltásának története.
Az egyik vezető, a hatalomtól független hírportálon kedden úgy sorjáztak az L. Simon László menesztésével kapcsolatos hírek, mintha megbukott volna az Orbán-kormány vagy hadiállapotba került volna az ország. Nagy Attila Tibor politikai elemzőt kérdeztük arról, minek köszönhető az esemény jelentősége – legalábbis a kormánytól független és a nemzetközi nyilvánosságban, mert a hatalomhoz közeli lapok nem tartották különösebben említésre érdemesnek. „L. Simon László menesztése a NER politikai elitjén belüli konfliktust jelez, ezért van jelentősége” – emelte ki a kutató. Innen nézve érthető, miért is hallgatott róla jóformán a kormánypárti média. Nagy Attila Tibor hozzátette azt is, önmagában már az sem mindennapi, hogy a legkiemeltebb közgyűjtemény élére egy volt pártpolitikust neveznek ki, amivel a Fidesz tovább akarta erősíteni a pozícióját. De az már egészen rendkívüli, hogy egy volt kormánypárti képviselőt rúgott ki egy kormánytag. „Ez eleve pikánssá teszi a dolgot” – fejtegette.
Majd felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a döntés milyen érdekes szerepcseréket hozott a parlamentben. „Két ellenzéki politikus, Hiller István és Ungár Péter többé-kevésbé megvédte L. Simont, akivel egyébként számos más dologban nem értettek korábban egyet. Míg ehhez képest a kormány képviselője a mai napig a kormány mellett érvelő L. Simon kirúgását vette védelmébe” – jelentette ki Nagy Attila Tibor.
El vagyunk szokva attól – pontosabban soha nem is szokhattunk igazán hozzá –, hogy a Fideszen belülről viták hallatszanak ki. Pedig az a személyes ellentét, amely most láthatóvá vált, bizonyítja azt, hogy bár a Fidesz nagyon masszívnak tűnik kívülről, de természetesen sokféle érdekkörről van szó, miután egy nagy szervezetrendszer. Így időről-időre kibuknak ezek az ellentétek, és most ennek vagyunk a szemtanúi – magyarázta az elemző. L. Simon László személyében ráadásul Csák János nem egyszerű köz- vagy kormánytisztviselőt menesztett, hanem a kormányoldal egyik befolyásos kultúrpolitikusát.
Bár itthon talán emiatt vert nagy port a döntés a nyilvánosságban, a külföldi médiatérben nem emiatt citálták a hírt a portálok, hanem azért, mert úgy tálalták az eseményt, hogy egy múzeumigazgatónak Magyarországon egy LMBTQ tematika által érintett kiállítás miatt ért véget idő előtt a megbízatása – emelte ki Nagy Attila Tibor. A NER-eliten belüli konfliktus jelentőségét a külföldi sajtóorgánumok nem hangsúlyozták. A kultúrpolitika területén azonban nem ez az első pengeváltás a Fidesz holdudvarában. Szőcs Géza körül is voltak indulatok, de L. Simon Lászlót is menesztették már egyszer a kormányból, 2016 nyarán Lázár János – emlékeztetett az elemző.
„Azt fontos látni, ez nem azt jelenti, hogy szétesőben van a Fidesz. Nem jelenti azt, hogy a párt ne lenne továbbra is alapvetően egységes, vagy hogy ne lenne továbbra is nagyon erős a frakciófegyelem, de azért mégiscsak egy nagyon komoly pozíció körül robbant ki harc és súlyos ellentét” – jelentette ki Nagy Attila Tibor. Az elemzőt megkérdeztük arról a szempontról is, amelyre Jámbor András országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán: „Eddig azt tudtuk, a párthűség mindent felülír a rendszerben. Úgy tűnik, a homofób uszítást nem írja felül. L. Simon Lászlót kirúgták a Nemzeti Múzeum éléről”.
Fontosabb lett a Mi Hazánk akarata a Fidesznél, azaz a hűségnél? „Azt túlzás mondani, hogy a Mi Hazánk dirigál, de igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy a Fidesznek szüksége van az akár néhány tízezer szélsőjobboldali szavazóra is, akik LMBTQ-ellenesek. Itt a Fidesz számára kínos lett volna, ha van egy gyermekvédelminek nevezett törvény, amely tiltja még a homoszexualitás megjelenítését is, s L. Simon a történtek után mégis pozícióban marad. Az állítólagos LMBTQ lobbitól tartó szavazóinak ezt nehéz lett volna elmagyaráznia” – válaszolta kérdésünkre az elemző.
Nagy Attila Tibor azonban felhívta a figyelmet a történtek másik aspektusára is: a miniszter alkalmasságára. L. Simon hirtelen menesztése ugyanis a miniszter habitusából is következhet szerinte. „Csák János miniszteri tevékenységét indulatok és érdeksérelmek kísérik. Gondoljunk a Zeneakadémia vagy az Operaház vezetésére kiírt pályázatok körüli vitákra. A miniszter képtelen volt ezeket a viharokat elcsendesíteni vagy elrejteni. Ez menedzseri képességbeli problémákat vet fel. Csák János idegenül mozog a politikai térben” – fogalmazott az elemző. A tárcavezető korábban – vállalatok vezetőjeként vagy helyettes vezetőjeként – ahhoz szokhatott hozzá, hogy amit kigondolt, azt rögtön vagy minél előbb teljesíteni is kellett. A politika azonban nem egészen így működik – emlékeztetett Nagy Attila Tibor.
„Csák János ott tévesztett ebben az esetben, hogy ezzel a döntésével nemcsak a menesztett igazgatót haragította magára, hanem a Fidesz bizonyos köreit is, amelyek esetleg rokonszenveznek L. Simon Lászlóval. Ezt a darázsfészket nem lehet úgy menedzselni, mint vállalatvezető korában, hogy legfeljebb kirúgja az engedetlenkedő munkavállalót, aki a munkáltatói utasítással nyíltan szembement” – emlékeztetett az elemző, majd hozzátette, hogy igaz, L. Simon is feszegette a határokat, mert úgy érezte, hogy ezt megengedheti magának, hiszen ő egy befolyásos politikus. „Itt tehát lehetnek még meglepetések” – jegyezte meg Nagy Attila Tibor. „Számomra kérdéses az is, hogy Csák János meddig marad miniszter. Elképzelhető, hogy megőrzi pozícióját 2026-ig, de ha így folytatja, akkor még ez sem olyan biztos. Volt már arra példa, hogy Orbán Viktor menetközben váltott, még ha arra ügyelve is, hogy nem az adott botrány közepette.”
Arra a kérdésre, hogy vajon ezt a miniszteri döntést milyen kontextusba kell helyezni, kultúrpolitikaiba vagy az LMBTQ-ellenes tematikájába, Nagy Attila Tibor inkább úgy látja, hogy a NER-eliten belüli konfliktus inkább itt a lényeg. Ehhez volt hasonló az is, ahogy a nyáron Pesty László a kormánypárti holdudvar korrupciójáról nyilatkozott szerte a nyilvánosságban. Igaz, fontos megemlíteni azt is – tette hozzá –, hogy a Fidesznek valóban szüksége van a szélsőjobboldali szavazókra is. Ez látszik abban, hogy például Nyírő Józsefet betették ajánlott irodalomként a Nemzeti Alaptantervbe. Ez gesztus volt a nagyon radikális, már-már soviniszta, antiszemitizmus elől sem elzárkózó szavazópolgároknak – fogalmazott az elemző.
