Csalásgyanú a magyar EP-kampányban – Brüsszel nem lép

„Az uniós választásokon nem kormányok, hanem pártok indulnak, ha egy kormány közös pénzünkből, a költségvetésből beszáll ebbe azt nem lehet másként értelmezni, mint a választás elcsalásaként. Miután nem csak Magyarországot befolyásolja az eredmény, így ezek miatt kellene azonnal fellépni az Unió hivatalainak...az Unió egyik országának kormánya az egész világ szeme láttára csalja el a választást” – írta minap Horn Gábor egy Facebook-posztjában. Az erre vonatkozó kérdéseinkre az Európai Bizottság szóvivői irodájától kértünk válaszokat.

Christian Wigand, az igazságügyet –  így a jogbiztonságot is – érintő kérdésekben illetékes uniós szóvivő a Hírklikknek úgy reagált: „Az európai jog nem szabályozza, hogy ki kampányolhat az európai választásokon, ez nemzeti hatáskörben van. A választási csalás kérdését is nemzeti szinten szabályozzák, és juttatják érvényre a vonatkozó szabályokat. A választási kampányok európai finanszírozásából csak azoknak az európai pártoknak vagy alapítványoknak juthat, amelyek érvényes regisztrációval rendelkeznek”.

„Értem az Európai Bizottság válaszát, bár szerintem igenis lenne eszközük lépni ebben a kérdésben” – reagált a brüsszeli szóvivő által mondottakra Horn Gábor, aki tíz évig az SZDSZ választási kampányfőnöke volt, s ilyen minőségében is jól ismeri a szabályokat. Véleményét azzal indokolta, hogy tiltott kampányeszközt használnak, s ennek – meggyőződése szerint – lehetnek következményei. „Az ugyanis már önmagában választási csalás, hogy a kampányban az egyik félnek – jelesül a Fidesznek – korlátlan anyagi eszközök állnak a rendelkezésére” – mondta kifejtve: ha csak Orbán ezekben a napokban a 8,2

millió választópolgár számára elküldött kampánylevelének a postaköltségét nézzük, az legalább 1-1,2 milliárd forint, azaz annyiba kerül, amennyit a többi párt összesen nem fog tudni EP-kampányra költeni. Erről a levélről pedig maga Orbán Viktor és minisztere Szijjártó Péter is elismerte, hogy a Fidesz kampánycélját szolgálja. Arról már nem is szólva – s erre már Horn Gábor hívta fel a figyelmet – , hogy az Európai Bizottság is bizonyította, hogy kőkemény pártpropagandáról van szó, amikor Orbán hét pontjára reflektált.

Orbán a Welt am Sonntag lapnak adott minapi interjújában azt mondta, hogy a „kampány következő szakaszában, ami már pártkampány lesz....” ; Szijjártó pedig a BBC-nek február második felében azt nyilatkozta: „Elindult az EP-választás kampánya, így nem kellene meglepődni azon, hogy az utcákon politikai tartalmú plakátok vannak” – pedig csak kormányplakátokkal lehet még most is találkozni, hiszen a választási kampány hivatalosan még el sem kezdődött.

A kormány által folytatott kampány nem az EP-választásról magáról, hanem arról szól, hogy minél többen szavazzanak a Fideszre. ÉS mindezt kormányzati költségvetésből finanszírozzák Orbánék – s Christian Wigand brüsszeli szóvivő a Hírklikknek az uniós pénzekről beszélt, amikor azt mondta, hogy kampánycélokra azokból csak pártok és alapítványok kaphatnak.  Ám Horn Gáboregy logikai lépéssel továbbmenve leszögezte:  a kormánypénzek használata erre a célra szintén jogellenes, hiszen az uniós jogszabályok minden államra vonatkoznak – az EU alapelve pedig a tiszta választás.

A bizottságot feltétlenül érdekelnie kellene, hogy ha tényszerűen bizonyítani lehet az egyes pártok választási csalását, azt, hogy ennek útján jutottak olyan szavazatokhoz, amelyeken múlhat az Európai Parlament összetétele és az, hogy ki, milyen pozícióba kerül – fejezte ki meggyőződését Horn Gábor. „És hát itt már más tét: végtére is az EU parlamentjéről van szó, ha bizonyítható a választási csalás, akkor az már másként érinti az egész Európai Uniót, mintha egy nemzeti választáson jut egy párt mandátumokhoz” – szögezte le.

„Ez a huszonkettes csapdája”, vélekedett arról, hogy a választási kampány tisztasága nemzeti hatáskörbe tartozik. De az EU-nak igenis vannak olyan testületei, amelyek tudnának, tudnak tenni a választások tisztaságáért, például olyan keretrendszereket dolgoznak ki, amelyek tisztává teszik azt. És erre van is jogos indok, mivel ha összeomlik a jogállami keretrendszer egy országban, azzal az egész EU működése is veszélybe kerül. „Ha a populista oldalra átálló – s több mandátumhoz csalás árán hozzájutó – Fidesz szavazatai döntenek majd arról, hogy milyen irányt vegyen az EU, az már összeurópai ügy”. 

Felvetésünkre, hogy nemzeti keretek között is meg lehetne próbálni a dolog végére járni, egyszerűen a Nemzeti Választási Bizottságtól kell beadványban kérni a választási csalás gyanújának a kivizsgálását, illetve tényének a megállapítását, Horn leszögezte: lehet és szükség is van arra, hogy az ellenzék, akár a pártok közösen az NVB-hez forduljanak. „Ezt feltétlenül meg kell tenni, még akkor is, ha tudjuk, hogy 2012 óta az NVB nem paritásos alapon működik, s így a beadvány kimenetelében biztosak lehetünk” – szögezte le, ám elismerte: „a magyar választásokon lassan hozzászokunk ahhoz, hogy folyamatosan választási csalást követ el a Fidesz”.