Csintalan Sándor: keressük a ma Churchill-jét és Rabinját

„Mélyen megráz az izraeli háború, amiről azt gondolom, hogy ez a háború nem csak Izraelben zajlik. Egy elképesztő globális kihívás előtt állunk, ami engem kísértetiesen 1939-re emlékeztet. És amivel kapcsolatban én azt hittem a felnőtt életem túlnyomó részén, hogy ilyen helyzet az életemben már nem lesz, sőt, titkon abban reménykedtem, hogy a gyermekeim, unokáim életében sem fog a világ még egyszer ilyen kihívás előtt állni” – kezdte a közéleti szereplő arra a kérdésre, miképp is éli meg azt a sokkot, amely napjainkban érte a nemzetközi nyilvánosságot. Elmondta azt is, hogy reményét a globalizáció elmélyülésére alapozta, ahol a világ sokféle vezető szereplői annyira sok szálon összekapcsolódnak majd egymással, hogy sokkal inkább érdekeltté válnak a békés egymás mellett élésben, a békében.

Csintalan Sándor felvetette társadalmunk másik szorongató fegyveres konfliktusát, az orosz-ukrán háborút, de azt sem úgy látja, hogy pusztán orosz-ukrán háború volna. „Hanem Oroszország, amely egy vallás, egy hit, egy birodalom, földrajzi értelemben a világ leggazdagabb országa, mégiscsak valamilyen történelmi okból úgy gondolja, hogy a belső stabilitása akkor tartható fönn, ha az ország folyamatos fenyegetettséget érez vagy gerjeszt. Mindig is expanziós volt.” Majd hozzátette, hogy nem egyszerűen Ukrajnát, hanem Európát érzi megtámadottnak ebben a konfliktusban.

A beszélgetésben felmerült a kérdés, hogy ami működni látszik az orosz-ukrán háború esetén, azaz Európa és a nyugati világ immunrendszere, amely összezár Ukrajna mögött, az nem látszik működni a Hamász-Izrael relációban, hiszen ott sem pusztán Izraelt, hanem az egész civilizációnkat érte támadás. Csintalan Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy ez sajnos a nemzetközi folyamatok körében az erőszak eszkalációját jelzi. Korábban, 2022. február 24-e után még abban bízott, hogy Putyint megállítják, és az Európát érő háborús fenyegetettség megszűnik, mostanra azonban ez kevésnek tűnik. A Hamász akcióját tudatos és megtervezett akciónak tartja, amely nem egy katonai, hanem egy terrorakció volt, amit bizonyít az is, hogy a terroristák nem egy izraeli katonai létesítményt, hanem egy fesztivált támadtak meg. A cél ezzel a támadással az is lehetett – fejtette ki –, hogy egy rettenetes támadással Izrael részéről egy agresszív ellencsapást provokáljon ki, amely aztán tovább mélyíti a konfliktusokat világszerte – és Izraelt is ezáltal rossz színben tünteti föl a világ közvéleménye előtt. Mindezt a vallási fundamentalizmus jegyében – tette hozzá Csintalan Sándor.

A közéleti szereplő egy, a hétköznapi politikai elemző közbeszédtől kicsit elütő magyarázatot is említett, amiről megvallotta, hogy nem gondolta soha, hogy így fog beszélni, mégis ezt látja igaznak: „a Sátán erői úgy gondolják, hogy ennek a civilizációnak véget kell vetni, mert ha a polgári demokrácia végleg dominánssá válik, és egyszer eljön a történelem vége, amit Fukuyama kicsit korán mondott ki, akkor ezeknek az erőknek nem lesz többé esélyük hatalomban maradni”. Csintalan Sándor megjegyezte, hogy úgy tűnik, ezeknek a démoni erőknek van valamilyen koalíciója és együtt is működnek, amire példaként hozta fel, hogy a Hamász vezetése tavaly szeptemberben Lavrovnál, az orosz külügyminiszternél tett látogatást Moszkvában. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a Hamász motivációi mögött ott húzódik az arab világon belüli, mély síita-szunnita konfliktus, amelynek két szimbolikus szembenálló állama Irán (síita, ide tartozik a Hamász is) és Szaúd-Arábia (szunnita). Számos folyamat ért össze az október 7-i terrortámadásban, a világban zajló konfliktus „Európa oroszok általi megtámadása után egyelőre eszkalálódni látszik, és most ez éppen – és nem mellékesen – Izraelben, a Szentföldön történik, amit az emberhez méltó civilizáció elleni támadás újabb lépéseként élek meg” – jelentette ki Csintalan Sándor.

Azzal kapcsolatban, hogy az európai közvéleményben most sokkal inkább palesztin párti hangokat hallani, szemben azzal, ahogy az orosz-ukrán háború nyomán viszont határozottan ukrán pártiak voltak a kiállások, Csintalan Sándor azt mondta, hogy „igen, a demokrácia visszakérdez és a normális ember visszakérdez”. A Hamász ördögi tervének része az, hogy ez elé a súlyos dilemmák elé állítsák a nyugati közvéleményt. A közéleti szereplő előre aggódik azok miatt a képsorok miatt, ahol palesztin halott gyermekek szerepelnek majd, akik az izraeli ellentámadás áldozatai, miközben nem lehet arra kérni Izraelt, hogy ne védje meg magát. Miközben a történethez az is hozzátartozik, még ha a közvéleménytől ennek ismerete nem is várható el, hogy nem Izraelen múlik, hogy nincs Palesztin Állam.

„Remélem, hogy megértik honfitársaim és az európai polgárok, hogy a politikai, vallási fundamentalizmus, a politikai etnicizmus hová vezet a demokráciához képest. Már most a pokol tornácán vagyunk, amikor ilyeneket fújnak, mint amiket az Orbán is fúj.” A műsor végén, a megoldást keresve, Csintalan Sándor megfogalmazta azt a vágyát, hogy napjaink Winston Churchill-jét és Jichák Rabinját keresi, miközben a mai európai politikai színtér „tele van kóklerrel” és a „demokratikus elitben is van egyfajta gyávaság”. De beszélt arról is, hogy a hazai helyzetet miként lehet visszakormányozni a demokrácia irányába. Meglátása szerint a társadalomnak össze kell fognia, és kétharmadot kell szereznie, hogy új alkotmány, új választási törvény és új jogi keretek születhessenek, így aztán újra demokratikus körülmények között kerülhetne sor már egy valódi választásra tisztes verseny keretén belül.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorát itt nézhetik meg.