Lehet, hogy Orbán még az EP két szélsőjobboldali pártcsaládjának sem lesz elég szalonképes

A Népszava szúrta ki az Euractive interjúját az ECR-en belül helyet foglaló Alexandr Vondra cseh EP-képviselővel, aki a többi között arról beszélt, hogy a pártcsaládban sem látják szívesen a Putyin-propagandát terjesztő Fideszt. „Ha valaki szimplán papagáj módjára Putyin propagandáját terjeszti, annak semmi dolga az ECR-ben. Ezt közöltem a Fidesszel, emiatt most nem is lehet velük tárgyalásokat folytatni” – jelentette ki a jobboldali politikus. Ez annál is kínosabb lehet a Fidesz s persze Orbán számára, mivel azt is hozzátette, hogy Éric Zemmour francia szélsőjobboldali vezető Visszahódítás pártja még csatlakozhat az ECR-hez, de a Fidesz már kicsit sok. Ugyanis az ECR bővítésének egyértelmű határvonalai vannak, ilyen például az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatos álláspont. Mint ismert, az ECR-ben foglal helyet Giorgia Meloni (sokak által posztfasisztának tartott) Olaszország Fívérei pártja, a Jaroslaw Kaczynski által fémjelzett lengyel Jog és Igazságosság (PiS), valamint a nacionalista Svéd Demokrata párt (SD).

Orbán Viktor az idén februárban a következőt nyilatkozta Brüsszelben arról, belép-e a Fidesz az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjába (ECR): „Az volt az elképzelés, hogy a választások előtt lépünk be, de most már a voksolás után fogjuk megtenni. A válasz azonban igen, készen állunk és csatlakozunk a konzervatívokhoz”. 

Vajon mekkora pofon az, hogy a jelek szerint már az ECR sem látszik hajlandónak soraiba befogadni az Orbán-féle Fideszt? Dérer Miklóst kérdeztük. A külpolitikai szakértő némileg pontosított, felhívva a figyelmet arra, hogy Orbán nem csak az ECR-re, hanem mellette a szintén szélsőjobbos ID-re (Identitás és Demokrácia) is kacsingat, valójában ugyanis valahol az volt az elképzelése, hogy összehozza a két pártcsaládot, s úgy ítélte meg, hogy erre ő alkalmas lenne. 

Ami pedig a cseh EP-képviselő által mondottakat illeti, Dérer szerint azt nem kell még készpénznek venni, az opciók továbbra is megvannak. Az viszont tudvalevő, hogy az ECR-hez való csatlakozás legnagyobb gátja Orbánnak az Oroszországhoz és – ezzel kölcsönös összefüggésben – az Ukrajna elleni háborúhoz való hozzáállása, politikája. Ebből pedig szerinte nem engednének, annál is kevésbé, mert Meloni feltűnően adja fel a bizonytalan, de nem túlságosan Európa-konform külpolitikai elképzeléseit – mutatott rá, megjegyezve: az persze már más kérdés, hogy a belpolitikai színtéren mit csinál, de egy európai pártnál alapvetően a külpolitika számít, ebben pedig homlokegyenesen eltérő nézeteket vall. Meloni persze szeretné meggyőzni Orbánt, de őt – valamiért – nem lehet, s ez nem csak az Oroszországgal, hanem a Kínával kapcsolatos politikára is áll. 

Ami pedig a másik széljobboldali pártcsaládot, az Identitás és Demokráciát (ID) illeti, Dérer szerint abban talán több lehetőség van Orbán számára, de azért az ott helyet kapó pártok is komolyan veszik a demokráciát. Hiszen vannak olyan liberális értékek, amelyeket a konzervatívok és a jobboldal is vall. Nem véletlen, hogy az ID-ben lévő több – igaz, kisebb – párt is jelezte, ha felveszik a Fideszt, akkor ők távoznak. (A pártcsaládnak a többi között tagja a német Alternatíva Németországnak (AfD), az osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Marine Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés, vagy a Geert Wilders-fémjelezte holland Szabadságpárt – a szerk.).

Dérer úgy látja, nagyon sok függ majd attól, hogy hány mandátumot szerez a választáson a Fidesz. Ha 12-13 mandátuma lenne, az ugyanis csáberő lehet egy pártcsaládnak, amelynek a súlya ettől rendesen megnő – mutatott rá.

Ezen túl, sok függ attól is, hogy az egyes országokban milyenek lesznek az arányok, mennyire erősödnek meg a szélsőjobboldali pártok („szerintem nem fognak annyira megerősödni”), vajon képesek lesznek-e blokkoló kisebbséget alakítani – ez ugyan hidegfejű politikai számítás, de ettől függ, hogy lesz-e Orbánra szükségük vagy sem. Mint megjegyezte: persze emellett szerepet játszanak még az ideológiai különbségek is, ami minden rokonszenv és hasonlóság ellenére is számít, még úgy is, hogy közös bennük az EU bírálata az Orbánnal szemben folytatott politika miatt.

 „Orbán va banque-t játszik, s két dologban bízik, de nagyon: az egyik, hogy a szélsőjobb áttörést ér el az európai parlamenti választáson és így a két pártcsalád képes lesz legalább egy blokkoló kisebbséget alakítani, a másik pedig az, hogy az amerikai választást megnyeri Donald Trump, de mind a kettő a levegőben lóg” – emlékeztetett Dérer. Aki szerint ehhez járul még Orbán Kína-politikája, a falovacskázás, ami valójában senkinek nem rokonszenves. Pluszban tényező lehet az is – derült ki a szavaiból –, hogy egymás után buktak le az oroszoknak, kínaiaknak dolgozó szélsőjobbos kémek. 

Egy szó, mint száz, a külpolitikai szakértő szerint „igencsak hajszálon függ Orbán politikája, ami inkább vesztésre, mint győzelemre áll”. Ugyanakkor az esetenként megdöbbentő lépésekkel és kijelentésekkel Orbán nagy nemzetközi figyelmet képes kelteni. „Egy azonban biztos, mindig nagyon nagyot lehet bukni, amikor egy politikus a potenciális lehetőségénél, s az országánál sokkal nagyobb befolyásra akart szert tenni” – mondta Dérer Miklós.