Csökkent az infláció, de nem segíti a folyamatot, hogy továbbra is ezer sebből vérzik a gazdaság 

Pénteken jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója a június inflációs folyamatokról. Az árak 12 hónap alatt 20,1 százalékkal nőttek, miközben a havi ütem 0,3 százalékos volt. A nyugdíjas fogyasztói árindex is mérséklődött, 21,1 százalékosra, a jövőbeni folyamatokat előrejelző maginflációt pedig 20,8 százalékosra mérte a KSH. 

Továbbra is az energia és az élelmiszerek ára húzza felfelé a mutatót: a háztartási energia 34,3 százalékkal drágult (ezen belül a vezetékes gáz 43, a palackos gáz 44,6, az elektromos energia 26,6 százalékkal), az üzemanyagokért 20,2, az élelmiszerekért pedig 29,3 százalékkal kellett többet fizetnünk az idén júniusban, mint a megelőző év azonos hónapjában.   

Forrás: KSH

Biztató, hogy kilenc hónapja a legalacsonyabb volt az áremelkedés üteme, s az is, hogy két év után először csökkent az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest – mutatott rá gyorselemzésében a Portfolio, amely szerint az elemzők által vázolt pálya alapján, az év végére nyolc százalékra is visszaeshet az infláció? De vajon így látja-e Mellár Tamás?

„Én ennél óvatosabb vagyok, ez sok mindentől függ, nem mernék ilyen konkrét jóslatokba belemenni” – válaszolta a Hírklikknek a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő. Mint kifejtette: nyilvánvalóan a nemzetközi helyzet is komolyan belejátszhat a hazai infláció alakulásába, nem is csak a háború, hanem sokkal inkább az amerikai és európai uniós központi bank döntései. Amúgy pedig jelentős kockázatot lát még akkor is, ha az energia világpiaci ára tovább mérséklődik és a háború menetében nem is lesz különösebb változás.

Van egy erőteljes belső nyomás, ami egyébként is nagyon elbizonytalaníthatja a helyzetet, az igen erőteljes forint elkezdett gyengülni, s ha további kamatcsökkentés lesz, akkor ez fokozódik – mutatott rá. Ugyanakkor az MNB-nek muszáj lenne kamatot csökkenteni, nagyon nagy a különbség az általa adott kedvezményes hitelek és az általa fizetni kellő kamatok között. A hatalmas veszteséget pedig a költségvetés szemmel láthatóan nem akarja a megtéríteni. Ha a forint tovább gyengül és négyszáz forint fölé megy az euró árfolyama, akkor az jelentős inflatorikus tényező marad – hívta fel a figyelmet Mellár. 

„Tulajdonképpen nem is az az igazi kérdés, vajon az év végére sikerül-e tíz százalék alá nyomni az inflációt és így Orbánnak igaza lesz vagy sem” – mutatott rá, megjegyezve, hogy „egy kis kreativitással, kis módszertani módosításokkal a Központi Statisztikai Hivatal amúgy is meg tudja oldani, ahogy eddig is megoldotta az ilyen dolgokat”. Szerinte sokkal inkább az jelenti a problémát, hogy jelentős inflációs nyomás van a gazdaságban. Még ha tíz százalék alá is csökken a mutató, fennáll annak a veszélye, hogy megreked egy magas, nyolc-tíz százalékos szinten – vélekedett. 

Merthogy továbbra is tart a nagy kereslettöbblet, a jegybank veszteséges marad, nem szűnik meg a csapdahelyzet, amit az okoz, hogy a magas kamatlábakkal tudja az árfolyamot kordában tartani, valamint továbbra is problémás a versenyképesség, miként gond az is, hogy nincs többletforrás a gazdaságban. „Egyszóval, a gazdaság ugyanabból az ezer sebből vérzik, amelyekből eddig” – szögezte le Mellár Tamás.

Arra is kitért, hogy szerinte az majd igazán problémás lesz, ha az év végén tíz alatt lesz ugyan a magyarországi infláció, ám az uniós átlag két-három százalékosra csökken. Ez a különbség ugyanis jelentős és fájdalmas lehet a számunkra. (Májusban a uniós átlaginfláció 7,1 százalék volt – a magyar 21,9. Júniusra eddig az euróövezet adata jelent meg, az 5,5 százalékra rúgott, azaz a magyar több, mint annak a 3,5-szeresére rúgott – a szerk.)  

Arról már nem is szólva, hogy az infláció csökkenésének egyik oka, hogy a nominális bérek nem tartottak lépést a fogyasztói árak növekedésének az ütemével, azaz jelentős a reálbér-csökkenés, ami hosszú távon nem tartható fent – mondta. Ha pedig nem tartják a reálbér-csökkenést – „és nem fogják tudni tartani, mert a lakosság oldaláról nagy ellene a nyomás, de akkor sem, ha készülni akarnak a jövő évi választásra” –, akkor felerősödhet az ár-bér spirál. Merthogy kikövetelik a béreknek az inflációs ütemmel megegyező, vagy még jelentősebb emelését, így a költségoldalon újabb inflációs nyomás alakul ki. Miközben azonban a termelékenység, a hatékonyság továbbra sem nő, arra alapozva tehát nem lehet reálbért növelni – hívta fel figyelmet Mellár Tamás.