Dávid Ferenc: Orbánnak a GDP a mérőszám, soha nem a keresetek, a nyugdíjak
Az a költségvetés, amelyet kilencvenszer kell módosítani, megmutatja, mekkora nagy bajban van a gazdaság Magyarországon, a veszélyhelyzet fenntartása pedig arra jó, hogy a parlament kikerülésével 24 órán belül átírhassák a büdzsét – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Dávid Ferenc közgazdász, a DK országgyűlési képviselője. Hozzátette, eredetileg az idén bruttó 2,9 százalékra akarták levinni a hiánycélt, de már az első negyedévben 5 százalék feletti volt a hiány, és már májusban látszott, hogy mekkora túlköltések vannak. „Látjuk, hogy a 4,5 százalék is nagy veszélyben van, ezért egyrészt bevételi oldalról mintegy 400 milliárd forintos csomagot tettek le az asztalra, a kiadási oldalon pedig – sajnos – olyan közcélokat szolgáló beruházásokat radíroztak ki, amely mindannyiunknak fájni fog.”
A költségvetés összerogyott – fogalmazott a közgazdász, aki rámutatott arra is, hogy a kormánynak nem érdeke, hogy a költségvetés átlátható legyen. „Ez a zavarosban halászás: nem akarnak tiszta képet mutatni, a széles választói körnek nem akarják elmondani, milyen rossz helyzetben vagyunk, hogy milyen kilátástalan a magyar gazdaság helyzete, de néha csak kiderült az igazság.” Dávid Ferenc arra utalt, hogy az ipar húzóágazata, az építőipar stagnál, a lakossági fogyasztás nem olyan ívben emelkedik, mint amit vártak, nem tudja kinőni a magyar gazdaság az eladósodottsági hiányát, és olyan terheket vállaltak, mint a lakossági államkötvények hozamának kifizetése. „Volt olyan, amikor egy összegben ezer milliárd forintot kellett kitolni, és még nem tudjuk, milyen hiteleket vesznek fel. Az uniós támogatásokat és hiteleket az Orbán-kormány nem kapja meg, a kínaiak a magyar gazdaság finanszírozását pedig kisujjal megteszik, kérdés, mennyi a gazdasági és mennyi a politikai ára.”
A közgazdász rámutatott, lehúznak vasútfejlesztéseket, energiafejlesztéseket, közútfejlesztéseket, kivesznek a Budapest egészségügyi programból, pedig ezek mind közcélt szolgáltak volna. Dávid Ferenc szerint a bevételi oldalon elsősorban a pénzintézeteket akarják tovább kopasztani, de a bankok a rájuk rótt terheket biztosan tovább fogják tolni a fogyasztókra, csak nem a most megtiltott módon. „Ez a piac szabálya, de a bankok nem térdelhetnek le.”
A nagy állami bevásárlásokról a szakember azt mondta, ezek a 2022-es nagy pénzszórást követték. A Vodafone, a kínai vasút, a Budapest Airport kifizetésekor a pénz – eszközként – meg is jelenik a költségvetésben, mert vagyontárgy-növekedés történik, de a folyó finanszírozásból ez a pénz kikerül. „Itt írta felül a politikai érdek, mert szerintük nemzeti érdek a Vodafone, de nem értem, miért.”
Kell kárpátaljai iskolákat támogatni, de stadionokat építeni, mint Dunaszerdahelyen vagy Eszéken futballcsapatot venni, az csak viszi a pénzt – tette hozzá Dávid Ferenc. „Ezek nem 5 és 3 milliárdba kerülnek, ezek százmilliárdos nagyságrendek.” Hozzátette, stratégiai ágazatokat kellene megjelölni, mint az oktatást és az egészségügyet, ebben kellene az államnak meghatározó szerepet vállalnia, de ezeket visszasorolja, és minden mást, még az irodaházakat is előre veszik – emlékeztetett a közgazdász, aki szerint Orbán Viktor személyisége eluralja a kormányzást. „Ennek az embernek parlamentje van, pártja van és kormánya van, minden nála dől el, és az, hogy ő hogyan veszi figyelembe – ha ugyan vannak – a szakemberi véleményeket, azt nem tudni.”
Hiányozni fognak az uniós pénzek
Ugyanilyen rossz üteműnek látja a szakember, amit Orbán az Egyesült Államokkal csinál, hogy nyíltan az egyik jelölt mellett teszi le a voksát, miközben már a kettős adóztatás megszűnt, a vízumkényszer nemcsak a turistákra vonatkozik, hanem az üzletemberekre is. A kínai beruházásokkal pedig az a gond, hogy a sem a kutatás-fejlesztés, sem a logisztika, sem az értékesítés, sem a piac beterítése nincs nálunk, csak az energiafelhasználás, az olcsó munkaerő, az anyagigény és az alacsony hozzáadott érték. „Az igazán nagy profit az a szellemi tevékenységben, a szolgáltatásban, a szervizben van.”
Nálunk hatalmas csarnokok épülnek – Orbán ezeket imádja –, mert nemcsak látványos, hanem jól felül lehet árazni és pörgeti a GDP-t. „Neki mindig ez a mérőszám, soha nem a keresetek, soha nem a nyugdíjak, soha nem a szociális ellátás.”
Magyarország hosszútávon rossz fejlődési irányba megy
300-500 ezer ember kell, hogy a gyárakat megtöltsék, miközben a magyar munkaerő elmenekül innen, azok a fiatalok, akik akarnak magukkal valamit kezdeni, azok nem a szegedi BYD gyárban vagy a debreceni akkugyárban akarnak dolgozni – mutatott rá Dávid Ferenc. „Megint a magyar szellem kerül háttérbe, és ezzel a gazdasági úttal késlelteti a polgári réteg kialakulását. Akik ezekben a gyárakban dolgoznak, vagy multiknál, azok függőségi viszonyban vannak, nem önálló döntésképességgel rendelkező emberek.”
Ennyi pénzből, mint amennyi az elmúlt 14 évben Magyarországra jött, virágzó országgá kellett volna válni
Dávid Ferenc a jövőről azt mondta, már egy gyors váltást sem tudna egy ciklus alatt tenni a kormány, de korrigálni lehetne, például a tankötelezettség megemelésével. „2040-ben már 70 évre emelhetik a nyugdíjkorhatárt, remélve, hogy addigra az egészségügyi állapot is javul. Egy fiatal 50 évet fog eltölteni a magyar munkaerőpiacon, ezért én felemelném a tankötelezettséget 20 évre, és mindent beletennék az oktatásba.” Megjegyezte, az sem látszódik azonnal, csak sok-sok év múlva. „Meg fognak maradni, és megépítik az akkugyárakat, ha pedig sokat tüntetnek ellene, duplájára emelik a számukat.”
Úgy vélte, egy másik értékrendű kormánynak bele kell kezdeni a hatalmas „tankhajó” megfordításába, el kell jutni oda, hogy a közbeszerzésekhez ne csak a csókosok jussanak hozzá, és ha már eladósodtunk, akkor úgy tegyük, hogy kitermeljük, de ezek a beruházások most nem olyanok. „Ehhez két ciklus kellene, és ha olyan irányultsága lenne egy új kormánynak, akkor még az Európai Unió is úgy vélekedhetne, hogy feloldja a pénzeket, elősegíti, hogy Magyarország még szorosabban kapcsolódjon az európai integrációhoz – lásd euró bevezetése –, és azt, hogy még jobban részt vehessük ebben az együttműködésben, de hurráoptimizmusra nincs ok.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
