Dél-Koreában is „hamis hír” a kormány bírálata
„A kormány a rágalmazásra, becsületsértésre vonatkozó törvényeket arra használja, hogy korlátozza a társadalmi vitát, valamint zaklassa, megfélemlítse a közbeszédet és a médiát.” Az amerikai Külügyminisztérium éves emberjogi jelentésének ez a kitétele Washington egyik soros szövetségére, a (Dél-)Koreai Köztársaságra vonatkozik.
Az ország évtizedekig élt diktatúra alatt s csak a '90-es években demokratizálódott, így teret kapott a független, a mindenkori kormányt kritikával figyelő média. Annak lehetőségei azonban a tavaly választott konzervatív elnök, Jun Szok Jol alatt megváltoztak. A minimális többséggel hatalomra került elnök – korábbi ügyész – bírálói szerint korábbi foglalkozását folytatja, de bűnök helyett a szabad média ellen hadakozik, és ezzel még inkább megosztja az amúgy is széttöredezett társadalmat.
A The New York Times példák sorát hozta fel arra, hogy a rendőrség és ügyészek ismételten tartanak házkutatást újságíróknál és szerkesztőségekben, arra hivatkozva, hogy az érintettek „hamis híreket” terjesztenek. A kormány álláspontja szerint az ilyen információk terjesztése hazaárulással ér fel, a „piszkos, szervezett összeesküvők célja, hogy aláássák a demokráciát.”
Ilyen lépésnek tekintették a hatóságok, amikor a Newstapa független, olvasóinak támogatásából élő oknyomozó portál feltárta: az államfő még ügyész korában elintézte, hogy egy bankbotrány okozóját ne vonják felelősségre.
Az elnök mindmáig tagadja a vádat, amelyet hangfelvétel is igazol, de visszalőtt: mind a Newstapánál, mind más szerkesztőségekben, amelyek átvették a hírt, házkutatások voltak, az újságírók laptopjait, telefonjait elkobozták, három tv-csatornát pénzbüntetésre ítéltek, mert „hamis hírt” terjesztettek. A helyzet annál veszélyesebb, mivel az ország törvénye szerint a rágalmazást, becsületsértést nem annak igazságtartalma alapján kell megítélni, hanem abból a szempontból, hogy szolgálta-e a közérdeket. Ha nem, akkor a cselekményt pénzbüntetéstől hét év börtönig lehet szankcionálni
A korábbi, liberális kormánynak sem volt kedvére, ha kritizálták. Ők is a „köz ellenségének” minősítették a hamis hírek terjesztőit és külön törvényt akartak hozni megbüntetésükre. Ironikus módon, akkor a ma kormányzó konzervatívok akadályozták meg a lépést, mondván, hogy a kormány diktatórikusan akar fellépni a média ellen.
Most az ország újságíró szövetségei tiltakoznak az ellen, hogy az elnök a hamis információk elleni harcra hivatkozva, korlátozza a szólásszabadságot.
