Demszky Gábor szerint a büntetőügyek roppanthatják össze a Fideszt
Demszky Gábor volt főpolgármester biztosra veszi, hogy a Fidesz a párthoz kötődő büntetőügyek következtében megszűnik, Orbán Viktor politikai és személyes jövőjét azonban bizonytalannak látja. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában az egykori SZDSZ-es politikus az ügynökakták nyilvánosságáról, Budapest működéséről és az új kormány feladatairól is beszélt.
Büntetőügyek roppanthatják össze a Fideszt
Demszky Gábor szerint a Fidesz jövőjét alapvetően meghatározhatják azok a büntetőeljárások, amelyekben a párt ismert politikusainak felelőssége is felmerülhet. Úgy véli, a nyilvánosságra kerülő ügyek nemcsak egyes politikusok helyzetét, hanem a párt egészének megítélését is súlyosan érinthetik. „A Fideszt össze fogja roppantani az a sok büntetőügy” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte milliárdos, tízmilliárdos, akár százmilliárdos nagyságrendű visszaélések is napvilágra kerülhetnek.
Orbán Viktor helyzetét ugyanakkor külön kell kezelni a párt jövőjétől. Demszky szerint a miniszterelnöknek továbbra is van politikai tőkéje és saját tábora, ezért a személyes sorsa nehezebben jósolható meg. A volt főpolgármester a maffiaszerű működésre utalva úgy vélte, a felelősségi viszonyok feltárásakor az is előkerülhet, hogy ki irányította a rendszert. Orbánt Al Caponéhoz hasonlította, és még az emigráció lehetőségét is felvetette, de hangsúlyozta: nem tudja biztosan, mi történik majd vele.
A politikai múlt felidézése kapcsán Demszky visszautasította azokat a kijelentéseket is, amelyek a jelenlegi kormányzást az SZDSZ örökségével azonosítják. Szerinte a kommunistázás és a liberalizmus megbélyegzése politikai célokat szolgáló retorika, amely a saját tábor összetartását segítheti, de nem írja le a valóságot.
Az ügynökakták nem feltétlenül mutatják meg a valóságot
A volt SZDSZ-es politikus támogatja az állambiztonsági múlt feltárását, de óva int attól, hogy a megfigyelési dokumentumokat ellenőrzés nélkül hozzák nyilvánosságra. Állítása szerint létezik egy hatalmas adatmennyiséget tartalmazó mágnesszalag, és az operatív dossziék is fontos információkat őrizhetnek a rendszer működéséről. Úgy véli, mindenkinek joga van megtudni, hogy megfigyelték-e, és mit jelentettek róla.
A dokumentumok kezelése azonban komoly körültekintést igényel, mert a jelentések a megfigyeltek magánéletének érzékeny részleteit is tartalmazhatják. Demszky szerint az ügynökök gyakran félreértették a hallottakat, jelentéseik pedig pontatlanok, egymásnak ellentmondók vagy egyenesen hamisak lehettek. Saját példát is említett: Krasó György lakásában három titkos megfigyelő hallgatta a beszélgetést, ám az erről készült három jelentésnek szerinte alig volt köze a történtekhez.
Demszky maga 1200 oldalnyi, rá vonatkozó dokumentumot kapott. Ezek egy része ismert tényeket tartalmazott, más részüket zavarosnak és valótlan állításokkal terheltnek nevezte. „Nagyon komoly forráskritikával kell olvasni azt, amit ők összehordtak” – mondta. A nyilvánosságra hozatal mellett ezért azt is fontosnak tartja, hogy az érintetteknek legyen lehetőségük megismerni a róluk készült iratokat, és dönteni azok személyes vonatkozásairól.
Budapest működését is átalakítaná
A volt főpolgármester a főváros jelenlegi helyzetéről szólva úgy fogalmazott, hogy Karácsony Gergely a korábbi városvezetéshez képest lényegesen kevesebb forrásból gazdálkodhat, és a hitelfelvételi lehetőségei is korlátozottabbak. Budapest a körülményekhez képest működik, de Demszky nem látja a korábbi gyors fejlődést, inkább stagnálásról beszélt.
Szerinte a főváros és a 23 kerület közötti feladatmegosztás számos párhuzamosságot teremt. Példaként a parkolást említette: kerületenként eltérő szabályok és tarifák működnek, miközben a fővárosnak is van saját rendszere. Ez szerinte költséges és rossz hatékonyságú megoldás, amely jelentős bevételektől foszthatja meg Budapestet. A szociális támogatásoknál és az oktatási juttatásoknál szintén indokolatlan különbségeket lát, amelyek pusztán a lakóhelytől függhetnek.
Demszky ezért támogatná a bécsi modellhez hasonló, egységesebb fővárosi irányítást, amelyben a kerületek helyi ügyeket intéznének, de a fővárosi közgyűlés felügyelete alatt működnének. Az olimpiát ezzel szemben nem tartja reális célnak: szerinte Budapestnek nincs elegendő pénze a rendezésre, és a hasonló események máshol is veszteségesnek bizonyultak.
Az új kormány működéséről szólva Demszky azt hangsúlyozta, hogy a politikai szereplés helyett a konkrét feladatokra és a számonkérhető vállalásokra kellene helyezni a hangsúlyt. Példaként a kanadai kormányfő, Pierre Trudeau gyakorlatát idézte fel, aki szerinte minden év elején ismertette a tervezett intézkedéseket, majd év végén beszámolt azok teljesüléséről. Demszky Magyar Pétertől és Karácsony Gergelytől egy finanszírozási háttérrel rendelkező, hétéves budapesti fejlesztési tervet várna, amelynek megvalósításában a kormány és a főváros szorosan együttműködik.
