Dinasztiaépítési tapasztalatokat is gyűjthet Orbán Kazahsztánban

„Mindig örömmel jövünk Kazahsztánba. Mi politikailag egyenlők vagyunk az Európai Unióban, de a származás terén különbözünk. Amikor Brüsszelbe megyünk, nincsenek ott rokonaink. De amikor Kazahsztánba megyünk, akkor rokonokat, közeli embereket találunk. Furcsa ez az érzés nekünk, de igaz. Ezért a magyar delegációk mindig örömmel jönnek Kazahsztánba” – ezt  a kazah hírügynökség angol nyelvű összefoglalója idézte 2015 áprilisában.

„Az a nép lehet erős, amely büszke nemzeti identitására. Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését. A modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit... A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban" – erről pedig tavaly beszélt az MTI jelentése szerint Orbán, mégpedig a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában.

„Orbán nem először utazik sem a térségbe, sem Kazahsztánba, van tehát múltja ennek a kapcsolatnak, ám az okot nehéz megnevezni, hiszen – dacára a nem éppen sikeres keleti nyitás kertében tett erőfeszítéseknek – sem gazdasági, sem kereskedelmi területen  nem annyira kiemelt partner” – ezt már Szent-Iványi István külpolitikai szakértő mondta megkeresésünkre. Emlékeztetett arra, hogy ez csak egy közbünső állomása az igazán fontos látogatásnak: Orbán útjának igazi célja Kína, ahol április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal és részt vesz a második nemzetközi Egy övezet, egy út fórum ülésén.

S hogy mégis, mi oka lehet a kazahsztáni megállónak? Szent-Iványi is csak találgatni tudott. Az új vezetővel való találkozó nem elég indok, hiszen köztudott, hogy a március végén lemondott elnök Nurszultan Nazarbajev utódjának, Kaszim-Zsomart Tokajevnek és más kazah vezetőknek nincs komoly, önálló hatalmuk, ők csupán a szovjet idők pártvezetőjéből lett és harminc évig az országot irányító Nazarbajev bábjai. „Az persze látható, hogy Orbán jól érzi magát a keleti despotákkal” – értett egyet felvetésünkkel a külpolitikai szakértő, aki azt sem tartja kizártnak, hogy a kellemest kötötték össze ezúttal a hasznossal: „Valóban, valahol tényleg szükség volt egy technikai megállóra, hiszen fel kell tölteni a szupergépet, amely nem képes tankolás nélkül egyvégtében egy akkora távolságot lerepülni, mint a Budapest-Peking út” – reagált felvetésünkre.

Merthogy a honvédség 605-ös jelzésű Airbus A319-es kormánygépként használt, de állítólag nem kormánygépével utazott a magyar kormányfő Ázsiába, ahogy az a Facebook oldalára feltett, Ázsia-Expressz videóbeszámoló-sorozatában látható. A gép repülési hatótávolsága 6700 kilométer, miközben a légvonalban mért távolság Budapest és Peking között ennél hosszabb, 7339.3 kilométer.

Nem is tagadott sanda felvetésünkre, hogy Orbán célja netán dinasztiaépítő tapasztalatgyűjtés lenne, Szent-Iványi leszögezte: reméli, hogy a magyar miniszterelnök nem ezt tekinti mintának. egyébként pedig mint sajtóhírek beszámoltak róla, Nazarbajev lemondásával egyidőben lányát, az amúgy operaénekes Dariga Nazarbajevát nevezte ki a Szenátus elnökének, aki korábban már egyidőben miniszterelnök-helyettesként is funkcionált. Orbánnak ugyan nem operaénekes egyik lánya sem, de a reflektorfénybe került legidősebb lánya, Ráhel egyre komolyabb állami támogatással építgeti idegenforgalmi, divatipari birodalmát (s akkor még nem szóltunk a férjéről!).

Mindenesetre a külpolitikai szakértő leszögezte: „a közép-ázsiai országokra jellemző, hogy egytől-egyik dinasztikus berendezkedésűek voltak, majd a szovjet időben kommunista klánságokká alakultak, a Szovjetunió szétesése után pedig – ősi hagyományaikhoz visszatérve – korlátlan önkényuralmat vezettek be”.