Döbbenetes! Magyarországon van ahol műanyag palackokkal és döglött állatokkal tüzelnek
|
2016. december 21. 16:53
2016. dec. 21. 16:53
A Magyar Narancs karácsonyi dupla száma megrázó írást közöl arról, hogy mivel mérgezi magát és környezetét télen a magyar, ha nem akar megfagyni.
Az észak-magyarországi régió, Borsod, Heves, Szabolcs (és idesorolható még Jász-Nagykun-Szolnok megye is) kályhái mindent elnyelnek: ruhát, PET-palackot, vizes fát, lakkozott parkettát, fűrészport, zöld növényt vagy akár döglött nyulat... bármit, amiből egy kevés kalória kinyerhető. A nagyon szegények - és itt nem csupán a cigányságról beszélünk - egészen speciális technikákat fejlesztettek ki.
Ezek egyike a ruhával kitömött PET-palack. Levágjuk a palack alját, a rongyot felhasogatjuk, majd kis gombócokba gyűrve beletuszkoljuk a palackba. Az így kapott, nagyjából 1,5-2 kilós hengeres testből egy átlagos sparhelt tűztere kettőt-hármat is elnyel. A gombóccá gyúrt textília között mindig marad annyi levegő, amennyi az égéshez szükséges.
A kéménysepréssel foglalkozó cégek szerint a helyzet drámai. Ugyanazt mondja minden szakember: a kémények, de a tüzelő-berendezések állapota sem üti meg a közép-európai szintet. Faluhelyen még mindig a sparhelt vezet, vagy a jellemzően kalákában rakott cserépkályha.
Modern berendezéseket, olyan cserépkályhát, ami nem a szoba oxigénjét használja elsősorban, csak a gazdagabbak, a városból kiköltözők tudnak beszerezni. Ugyanez érvényes a kiváló hőleadású, a kevés kormot és hamut termelő préselt fa, a pellet befogadására alkalmas kazánokra is.
Az észak-magyarországi tapasztalatok szerint a lakosság 30 százaléka éget kommunális hulladékot; még a városokban is dívik ez, főképp a családi házas övezetekben.
Ezek egyike a ruhával kitömött PET-palack. Levágjuk a palack alját, a rongyot felhasogatjuk, majd kis gombócokba gyűrve beletuszkoljuk a palackba. Az így kapott, nagyjából 1,5-2 kilós hengeres testből egy átlagos sparhelt tűztere kettőt-hármat is elnyel. A gombóccá gyúrt textília között mindig marad annyi levegő, amennyi az égéshez szükséges.
A kéménysepréssel foglalkozó cégek szerint a helyzet drámai. Ugyanazt mondja minden szakember: a kémények, de a tüzelő-berendezések állapota sem üti meg a közép-európai szintet. Faluhelyen még mindig a sparhelt vezet, vagy a jellemzően kalákában rakott cserépkályha.
Modern berendezéseket, olyan cserépkályhát, ami nem a szoba oxigénjét használja elsősorban, csak a gazdagabbak, a városból kiköltözők tudnak beszerezni. Ugyanez érvényes a kiváló hőleadású, a kevés kormot és hamut termelő préselt fa, a pellet befogadására alkalmas kazánokra is.
Az észak-magyarországi tapasztalatok szerint a lakosság 30 százaléka éget kommunális hulladékot; még a városokban is dívik ez, főképp a családi házas övezetekben.
Forrás:
Magyar Narancs
