Döbbenetes mennyiségű élelmiszert dobnak a szemétbe a magyar családok
Új kampánnyal, felnőtteknek szóló tájékoztató kiadvánnyal és a gyerekekre fókuszáló iskolai versennyel kívánja felhívni a figyelmet az élelmiszerpazarlás problémájára a Nestlé Hungária és a SPAR Magyarország közös kiadványa. A kezdeményezés célja a figyelemfelhíváson túl az is, hogy konkrét segítséget, hasznos tanácsokat adjon a környezetbarát, fenntartható élelmiszerfogyasztás megvalósításához is.
A szervezők megjegyzik: évente összesen mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik Magyarországon, és egy négy tagú család ennyi idő alatt körülbelül 50 ezer forint értékű feleslegesen megvásárolt élelmiszert dob ki. A pazarló hozzáállás megnehezíti az éhezés elleni küzdelmet, valamint legalább tíz százalékkal fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását, pedig ez egy kis odafigyeléssel könnyedén elkerülhető lenne.
Az élelmiszer-pazarlás globálisan is súlyos probléma és az Európai Unió különböző döntéshozó szervei is több alkalommal tettek óvatos kísérleteket a visszaszorítására. Világszerte különböző okokból, de rengeteg élelmiszert dobnak ki felhasználás helyett, szakértők szerint a megtermelt táplálék akár 30-40 százaléka is veszendőbe megy.
A megtermelt, majd el nem fogyasztott élelmiszer nem csak az éhezés miatt aggályos, hanem rengeteg széndioxid-kibocsátással is jár – írja a Pénzcentrum. Tévedés azt hinni ugyanakkor, hogy csak a jólét és a hanyagság a pazarlás oka, sok múlik a termelés és feldolgozás infrastruktúráján is. Az ENSZ Élelmezési Szervezetének (FAO) korábbi években a témában közölt jelentései szerint legalább az élelmiszerek harmada kárba vész globális szinten.
A jelenség fő oka a fejlett országokban a könnyelműség és a pazarlás, a fejlődő vagy kifejezetten szegény országokban pedig a feldolgozás, a tárolás és szállítás fejletlensége. Míg tehát kissé leegyszerűsítve a gazdag országokban a háztartásokban kerül a kukába a legtöbb élelmiszer, addig a lemaradó térségekben, például Afrikában gyakran azelőtt romlik meg az élelmiszer, hogy eljutna a fogyasztóhoz: a nem megfelelő hűtési lánc, a gyenge raktározási színvonal okozza a termékek tönkremenetelét.
A fejlett országokban minderre részben magyarázatul szolgál a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő eltérése is. A vásárlók tudatában gyakran összemosódó két fogalom jelentősen eltérő kategóriákat takar.
Szakértők, civil szervezetek és már az Európai Bizottság is többször felhívta a figyelmet korábban arra, hogy a lejárt minőségmegőrzési idő nem ritkán még sokáig fogyasztható termékeket takar, az erre vonatkozó szabályozás módosítása, valamint széleskörű edukáció pedig jelentősen mérsékelhetné az élelmiszer-pazarlást Európában.
Utóbbit, vagyis a fogyasztók tájékoztatását és szemléletformálását vállalta fel a Nestlé Hungária és a SPAR Magyarország közös kiadványa, amely a fenntartható étrend kialakításában és az élelmiszer-pazarlás megelőzésében szeretne segíteni.
A Tervezz okosan! című kisokos konkrét, hasznos tippeket ad az élelmiszerek helyes tárolására, az eltarthatósági idő megnövelésére, a környezeti szempontokat figyelembe vevő vásárlásra, vagy éppen a szelektív hulladékgyűjtés helyes módjára.
