Döbbenetes számok: ennyi magyar áldozatuk van a banki csalásoknak

2022-ben még a 2023-as a harmadát sem érte el a sikeres kísérletek száma, és a kár is alig 9 milliárd forint volt, öt évvel ezelőtt, 2019-ben pedig csupán 58 ízben sikerült csalóknak hozzáférniük az ügyfelek bankszámláihoz, és akkor még csak 437 millió forintot zsákmányoltak. A csalási dömping a Covid évében, 2020-ban indult be, azóta minden esztendőben a többszörösére nőtt a sikeres visszaélések száma és értéke – írja a Bank360.hu.

Némi öröm az ürömben, hogy 2023 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest mintegy a harmadával csökkent a megvalósult csalások száma és összege. Ebben szerepet játszhatott egyrészt az ügyfelek ébersége, másrészt a bankok visszaéléseket szűrő rendszerei. Egyetlen negyedév kedvezőbb adatai azonban nem feltétlenül jelentik a hosszabb távú trend megváltozását – jegyzi meg óvatosan az MNB, vagyis változatlanul indokolt a fokozott elővigyázatosság. 

Jóformán nincs már olyan banki ügyfél Magyarországon, akit ne hívtak volna fel internetes csalók azzal, hogy gyanús utalásokat találtak a bankszámláján, emiatt azonnal intézkednie kell, hogy biztonságba helyezze a pénzét. A csalók biztonsági számlára utaltatják át a pénzt, vagy olyan programot telepíttetnek a telefonra, számítógépre, amelynek a segítségével átveszik az irányítást a készülék és az ügyfél bankszámlája fölött is. Másoktól hamis banki honlapokon keresztül csalják ki a hozzáféréshez szükséges adatokat. Ennek egyik elterjed módja, hogy csomagküldő szolgálatnak adják ki magukat, és azt kérik, hogy egy sms-ben szereplő linken frissítse az ügyfél az adatait. 

Ha a megtévesztett ügyfelek önként adják ki az adataikat a csalóknak, általában nincs esélyük többé arra, hogy visszaszerezzék a pénzüket. A bankok ilyenkor mentesülnek a felelősség alól. Ez abból a szempontból érthető is, hogy ellenkező esetben éppen az „öncsalás” lehetne a visszaélés új formája, amikor az elkövetők banki ügyfélként maguk nulláznák le a saját számlájukat, majd követelnének kártérítést. 

Vagyis a legjobb, ha az ügyfél óvatos, a csalóknak nem adja meg a bankszámlája, bankkártyája adatait, az sms-ben érkező linkekre nem kattint rá, új alkalmazásokat, „vírusirtót” nem telepít fel, a bank nevében telefonáló, gyanús tranzakciókkal riogató ál-ügyfélszolgálatosokra pedig rácsapja a telefont. 

Gyorsan növekszik a bankkártyás visszaélések száma és értéke is. A kibocsátói (banki) oldalon tavaly 182 ezer káresemény történt majdnem 8,2 milliárd forint értékben, míg az elfogadói oldalon 7505 esetet észleltek 440 millió forint értékben. Főleg a határon átnyúló forgalomban, vagyis külföldi oldalakon, kereskedőknél fordult elő, hogy visszaéltek a bankkártyás ügyfelek adataival. 

A kibocsátói oldalt nézve a leggyakoribb visszaélési módszer továbbra is az adathalászat, adatlopás illetve a pszichológiai manipuláció volt. A csalások több mint kétharmada köthető adathalászokhoz, akik a 8,2 milliárdos összegből 4,4 milliárdot szereztek meg. A pszichológiai manipulációval operáló csalók 5756 alkalommal értek célt, és bő másfél milliárd forintot zsákmányoltak. Miközben a csalók átlagosan néhány ezer vagy tízezer forintos károkat okoznak, a pszichológiai manipulációnak bedőlő áldozatok átlagos vesztesége tavaly meghaladta a 265 ezer forintot. 

Az sem jó hír az ügyfeleknek, hogy míg az ellopott kártyákkal okozott károkat sokszor megtérítik nekik, az adathalászok által kicsalt vagy a manipulátoroknak kiadott adatokkal elkövetett csalások után egyáltalán nem biztos, hogy kapnak kártérítést. Ennek az a következménye, hogy a kártyás csalások utáni károk viselése egyre nagyobb arányban hárul az ügyfelekre. 2016-2020 között a kártyás visszaélések miatt keletkezett károk mindössze 8-10 százalékát viselték az ügyfelek, a többi a bankokra és a kereskedőkre hárult. Tavaly már a károk kétharmadát az ügyfeleknek kellett lenyelniük. Az ügyfelekre terhelt károk összege egyre magasabb, tavaly már megközelítette a 3,3 milliárd forintot, ez több mint a két és félszerese a 2022-es évinek, és a hétszerese a 2021-esnek.