Dorosz Dávid: most kell all in-t mondani!

HírKlikk 2020. március 25. 18:18 2020. márc. 25. 18:18

Az első felocsúdás után, itt az ideje, hogy gazdaságilag elkezdjük tervezni a jövőt – írja közösségi oldalán Budapest főpolgármester-helyettese, mert „teljesen új filmet raktak be moziban”, olyan válság következik, ami egyszerre üti meg a keresleti és a kínálati oldalt. 

„A kiinduló helyzetünk nem könnyű: az elmúlt évtized a modern történelem egyik leghosszabb fellendülését hozta a világban. A 2008-as gazdasági leolvadásból kilábalva, egy generáció nőtt fel rekord alacsony kamatszintek és szinte ingyen osztogatott hitelek mellett – a recessziótól való félelemben a világ nagy jegybankjai szinte padlóig nyomták a gázpedált. Ennek persze meglett volna a böjtje: jó ideje lehetett tudni, hogy nemsokára jön a fordulópont, és recesszió következik. A gazdaság alapvető ciklikusságába és helyenként kialakult piaci buborékokba ez bele volt kódolva” – írja a politikus.

 Szerinte „ehhez képest most teljesen új filmet raktak be moziban”: olyan válság elején vagyunk, ami egyszerre üti meg a kínálati oldalt (hiszen gyárak állnak le, nem lesz, aki összeszerelje a az autókat, laptopokat vagy beálljon levágni a hajunkat) és keresleti oldalt (hiszen a szerencsésebbek csak otthon ragadnak, és nem tudnak fogyasztani, a kevésbé szerencséseknek pedig nem lesz munkájuk/fizetésük/jövedelmük, amit elkölthetnének).  Úgy véli, „az utóbbi különösen életbevágó, hiszen a háztartások fogyasztása az OECD-ben átlagosan a GDP 60 százalékát teszi ki – azaz a gazdaságot nagyban a mi vásárlásaink (a legújabb Avengers mozijegytől a pelenkán át a túlárazott balatoni lángosig) tartják mozgásban. Ezért a név: fogyasztói társadalom”.

Dorosz szerint, nincs más út előre, mint hogy az állam belépjen – erősen, gyorsan, és agresszívan. El kell kezdeni önteni a pénzt gazdaságba – közvetlenül az embereknek és vállalatoknak. Pótolva a kiesett jövedelmeket, hogy munkahelyeket, cégeket és családokat menthessünk meg. Mert az elmúlt 150 év gazdasági válságainak tanulsága az, hogy az egyszer már megszűnő munkahelyeket, a csődbe ment vállalkozásokat sokkal hosszabb, és keményebb munka újrateremteni, mint átmenetileg államilag megsegíteni. A kettő közötti különbséget tönkrement életekben, elszegényedő családokban, és megsemmisülő közösségekben lehet mérni – írja.

A főpolgármester-helyettes élesen bírálja a kormányt: „elkésett, kapkodó, és ami a legfontosabb összegszerűségében gyenge javaslatok jöttek ki az immár tíz éve kormányzó rendszer agytrösztjeiből. Hiszen a miniszterelnök által eddig bejelentett lépések összességében a magyar GDP pár tized százalékát teszik ki (nagyjából 0,5 százalék). Ehhez képest, Lengyelországban a teljes bejelentett válságkezelő csomag GDP arányosan 9, Ausztriában 10, Spanyolországban 20 százalék. Egyértelműen és vészesen kilógunk ebből a sorból – a forint árfolyam most zajló lemészárlása ezt egyértelműen megmutatja”.

„Egy ilyen meccsben pedig minden nap számít – a gyenge, bizonytalan, gyáva válságkezelés eredményét 1929-ben az egész világ, 2008 után pedig főleg Európa sínylette meg. Az utóbbi esetben különösen feltűnő volt, hogy Obama és a FED bátrabb (de közel sem hibátlan) fellépése mennyivel eredményesebb volt mint az EU, főleg Németország által vezetett kéztördelő bénázása” – írja Dorosz, rámutatva, hogy „a magyar családok és vállalkozások többségének – bevételek hiányában – hetekre sincsenek tartalékaik. Befizetetlen csekkek, elküldött munkavállalók, kényszerűen felélt megtakarítások nemsokára tömegek napi valósága lesz az egész országban”.

Forrás: Facebook/Dorosz Dávid

A politikus kijelentette, hogy „ebben a helyzetben a jegybanknak és kormánynak egyeztetetten, egyszerre monetáris és fiskális eszközöket is bevetve kellene elkezdenie dolgozni”:

– Egyeztetett és egyértelmű kommunikáció, hogy mikor, mi fog történni és határozott elköteleződés bemutatása, hogy az állam és jegybank értve az helyzetet, a következő időszakban aktívan és keményen fog belépni a gazdaság víz felett tartása érdekében

– Ne becsüljük alá a kommunikáció erejét. Ha a jegybank és a kormány azt teszi, amit mond, és azt mondja, amit tesz, már sokkal könnyebb lesz, hiszen kiszámíthatóságot visz egy alapvetően kiszámíthatatlan, szorongásokkal és kételyekkel teli gazdasági hangulatba.

– Azonnali forrásátcsoportosítás az egészségügybe, kifejezetten a járvány elleni harcban az első sorban álló orvosok és ápolók védelmének, a igazi frontvonalat jelentő kórházak felszereltségének növelése.

– Erős, közvetlen jövedelem/fizetés kiegészítés a válság miatt szorult helyzetbe kerülő dolgozóknak és családjuknak – azaz közvetlen pénz a bajba jutottaknak.

– Ebből kiindulva, számolva a hosszan elhúzódó válsággal és nagy valószínűséggel kialakuló tartós munkanélküliséggel alapjövedelem bevezetésének előkészítése.

– A kisvállalkozók túlélését segítő program, akár teljes adó-elengedéssel, a fizetések ideiglenes átvállalásával és célzott támogatásokkal.

– Hosszú távú gazdaságélénkítő, közvetlen állami költéseket, beruházásokat tartalmazó program elindítása (az egészségügy talán végre felkerülhetne a listára, van már elég stadion, eddig is üresek voltak...).

– Erre építve, nemzetközi szinten fel kell lépni egy közös, uniós szintű gazdaságélénkítő csomag elindításáért – kontinens-szinten, központilag is ki kell nyitni a pénzcsapokat (az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja jó, de közel sem elégséges első lépés – a németek és hollandok már húzzák be kéziféket).

– Ezekkel párhuzamosan, ezt megtámogatva, a jegybanknak be kell lépnie a másodlagos állampapírpiacra, megtámasztva a kidőlő kötvénypiacot.

Ezek mellett, számtalan egyéb nemzetközi példa behozható – elég csak felmenni az internetre a Karmelita kolostorban – írja Dorosz Dávid, megjegyezve, hogy erre van szükség, nem a „szavatossági idő nélküli felhatalmazási törvényre”.