Durván megérezték a magyar családok a rezsiemelést
Durván megérezték a magyar családok a rezsiemelést: mint az Eurostat friss adataiból kiderült, 2022-ben a népesség 8,1 százaléka élt olyan háztartásban, amelynek túlságosan nagy terhelést jelentettek a lakhatási költségek, miközben egy évvel korábban még csak a népesség 2,4 százalékára volt ez igaz, az érték utoljára 2018-ban volt ilyen magas.
A lakhatási költségek szempontjából az Eurostat értékelése szerint akkor számít túlterheltnek egy háztartás, ha a teljes lakhatási költség (a lakhatási támogatások nélkül) meghaladja a teljes (támogatások nélküli) rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát – írja a Pénzcentrum.
A korcsoportok szerinti bontásból az derült ki, hogy a 18 év alattiakon kívül (5,6 százalék) minden más korosztályban 8,6 százalékos azok aránya, akik olyan háztartásban élnek, amelynek túlzott megterhelés a lakhatási költségek fedezése.
Ugyanakkor a legnagyobb romlás a 65 év felettieknél következett be egyetlen év alatt, ugyanis esetükben 2021-ben még csak két százalék volt azok aránya, akiknek nagy gondot okozott a lakhatás fedezése. Mivel Magyarországon nagyjából 2 millió 65 év feletti lakos él, így a Pénzcentrum szerint kiszámolható, hogy több mint 170 ezer olyan idős lehet az országban, akinek a lakhatáson kívül sok mindenre nemigen marad már pénze.
Az uniós statisztikák alapján, a magyar érték valamivel alacsonyabb, mint az uniós átlag (9,1 százalék), ám a régióból csak Románia (8,5 százalék) és Bulgária (15,1 százalék) előz meg minket. Ezzel szemben Szlovákiában csak a lakosság 2,2 százaléka élt túlterhelt háztartásban – ezzel az EU-ban ők voltak a legjobbak ebben a tekintetben, és a horvátoknál is csak 3,8 százalék volt ez az arány.
Szlovéniában a háztartások 4,1 százalékát érintette a probléma, Lengyelországban pedig 5 százalék volt az arány. De a cseheknél és az osztrákoknál is kevesebb volt a lakhatási költségekkel túlterhelt háztartások aránya.
