Egy tanulmány szerint a magyar fiatalok nyitottak a rovarfogyasztásra

Kóstolni már bőven van lehetőség, a közönséges lisztbogár lárvája, a keleti vándorsáska, a házi tücsök és az alombogár lárvája ugyanis élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként is kereskedelmi forgalomba hozható az Európai Unióban. Az ilyen rovarfehérjéket tartalmazó élelmiszereket 2023 óta a magyar üzletekben külön polcon kell elhelyezni, az összetevőket pedig a csomagoláson jól látható helyen kell feltüntetni – írja az Agrárszektor.

A magyar lakosság hozzáállásáról 2016-ban és 2021-ben két reprezentatív felmérés is készült. Az Appetite szaklapban közölt eredmények szerint a megkérdezett fogyasztók több mint 70 százaléka nem hajlandó megkóstolni a rovarokat.

Míg 2016-ban a magyar lakosság 4,47 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szeretne-e rovarokból készült ételt enni, 2021-re ez az arány 4,91 százalék volt. Talánnal többen válaszoltak: 2016-ban 25,34 százalék, 2021-ben pedig 22,52 százalék. A legelutasítóbbak a 60 év feletti magyar nők voltak, 90 százalékuk válaszolt nemmel.

A kutatásból az is kiderült, hogy a férfiak jóval nyitottabbak a nőknél, különösen a 18-39 éves korosztályban. Ennek hátterében az állhat, hogy a férfiak kevésbé idegenkednek az új ízektől, jobban érdeklődnek az innovációk iránt és kalandvágyóbbak is.

A felmérés alapján a magyarok kóstolási hajlandóságát 49 százalékban a kíváncsiság hajtja, de a válaszadók 24 és 23 százaléka szerint fontos szempont a magas fehérjetartalom és a fenntarthatóság is. 

E témában született újabb felmérés 2023 októbere és 2024 januárja között Bánáti Diána és Lendvai Edina, a Szegedi Tudományegyetem két szakértője jóvoltából. A közel ötszáz szegedi egyetemista és friss diplomás részvételével zajló online kérdőíves vizsgálatokból az derült ki, hogy a válaszadók 85,45 százaléka még soha nem kóstolt rovartartalmú élelmiszert, 28,6 százalékuk azonban kóstolna ilyet, 38,1 százalékuk viszont még vacillál. A nemek tekintetében a férfiak, életkor alapján a fiatalabbak nyitottabbak a rovarfogyasztásra.

Az eredmények bemutatása kapcsán megbizonyosodhattunk arról, hogy a megkérdezett fogyasztók igen kevés ismerettel rendelkeznek az ehető rovarokról, viszont több információ birtokában nyitottak lennének kipróbálásuk iránt is. A kérdőív kitöltői alapvetően az elutasítással, illetve a távoli tájakra történő asszociációval gondoltak a rovarevésre, egyúttal a fehérjeforrás, a fenntarthatóság is megjelentek a képzettársításnál – fogalmaztak a kutatók az Élelmiszervizsgálati Közleményekben megjelent tanulmányukban.

A válaszadók szerint a rovaralapú élelmiszerek elutasítása 74,7 százalékban érzelmi, 17,1 százalékban pedig kulturális okok miatt történik. Az elfogadást ugyanakkor véleményük szerint nagyban segítené, ha az étel nem hasonlítana eredeti állapotára, hanem inkább liszt vagy olaj formájában kerülne az élelmiszerekbe. A kínai és thai fogyasztók számára a rovarfogyasztás természetes része a mindennapi étkezéseknek és esetükben a láthatóság nem játszik szerepet az elfogadásban, az európai országokban a lisztkukacok és a tücsöklábak látványa sokakban undort kelt. A felmérések azt mutatják, hogy az emberek szívesebben építenék be étrendjükbe a rovarokat, ha feldolgozott, kevésbé felismerhető formában kerülnek bele a menübe.

A rovarok valószínűleg soha nem válnak majd alapvető élelmiszerforrássá a nyugati országokban, de feltehetőleg egyre elfogadottabbá válnak majd. A rovaralapú élelmiszerek ízének és állományának fejlesztése elsődleges szempont lesz, csakúgy, mint a növényi alapú húshelyettesítő termékek esetén. Az idegenkedés is csökkenhet, csakúgy, mint például a szushi esetében, amely 20-30 éve még szokatlan, nyers, némelyek számára visszataszító élelmiszernek tűnt, amit soha meg nem kóstoltak volna – mutatnak rá a szegedi kutatók.