Egy újabb balkáni háborút indíthatna el a terv, minek kapcsán Orbán neve is felmerült

A Balkánnal foglalkozó sajtóban megjelent hírek szerint – amit az Index szúrt ki a minap – létezik egy, minden bizonnyal Belgrádban készült nem hivatalos előterjesztés, ami vélelmezhetően a magyar kormányfő postai közreműködésével került Ljubljanába, majd onnan a szlovén kormányfő  juttatta el Brüsszelbe. A lényege, hogy átrajzolnák a Balkán országainak mai határait: Szerbia  megkapná a Boszniai Szerb Köztársaságot; Albániába olvadnának Koszovó, Észak-Macedónia és Montenegro albán többségű részei; s Horvátországhoz kerülnének a horvát többségű Nyugat-Hercegovina területek – ha pedig nem is így, de széles körű autonómiát kapnának az érintett területek szerb, albán, illetve horvát kisebbségei. 

Pandóra szelencéje 

„Nem értékelném túl ennek a tervnek a jelentőségét, nagyon sok részlet ismeretlen, nem tudunk olyan alapvető dolgokat, mint hogy ki írta, kik vettek részt benne, mi a státusa, ki adta át, stb.” – reagált Szent-Iványi István, aki szerint semmi realitása nincs a megvalósulásának. Már csak azért sem, mert az Európai Unió többségében konszenzus van abban, hogy ne bolygassuk a határok kérdését. Ellenkező esetben „ha kinyitnánk, mint Pandóra szelencéjét, akkor nem csak a térséget, de egész Európát veszélyeztető, megállíthatatlan folyamat indulna el, amit az unió meghatározó országai nem fogadnak el”.

Az tény – ismerte el –, hogy egyes balkáni országokban elég komoly belpolitikai vihart váltott ki a terv megszellőztetése. Különösen Szlovénián belül bolygatta fel a kedélyeket, ahol vannak, akik a szociáldemokrata elnökről, Borut Pahorról azt sejtetik, mintha ő is odaállt volna Janez Janša mellé a szerb kezdeményezés kérdésében. A napvilágra került információk alapján úgy tűnik, hogy a terv alapvetően Belgrádban született, s összeállítói a nacionalista albán és horvát érdekekkel kalkulálva, úgy találták ki, hogy ők is támogassák. Szent-Iványi emlékeztetett arra, hogy a megjelent információk szerint az a feltételezés, hogy Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök Orbán Viktoron keresztül juttatta el a szlovén kollégájához, Janez Janšához.

Szerb boszorkánykonyha

S hogy miért pont hozzá? Erre kézenfekvő választ ad az a tény – fejtette ki a térséget ismerő, korábbi magyar EP-képviselő, illetve ljubljanai magyar nagykövet –, hogy július 1-jétől Szlovénia veszi át fél évre az EU soros elnöki tisztét, s őszre egy nagy Nyugat-Balkán konferenciát terveznek. A tanácskozás hivatalos anyagának szánhatták az úgynevezett non-papert, azaz nem hivatalos minősítésű, háttér-dokumentumnak, amiről Brüsszel állítja, hogy nem is kapta meg.

Hogyan kell értékelni ebben az egész ügyben Orbán, mint állítólagos postás szerepét? – kérdeztük Szent-Iványi Istvántól, aki szerint így tűnik, de – hangsúlyozottan nem bizonyított – ez a szerep. Realitást az azért ad a hírnek, hogy miközben a szerbek és a szlovének között vannak feszültségek, a magyar kormányfő jóban van mind Vučić-csal, mind pedig Janšával. Ráadásul a bővítésért felelős magyar uniós biztos, Várhelyi Olivér közismerten Orbán komoly hatása mentén cselekszik. 

Nem lehetséges-e, hogy Orbánnak jól jönne egy precedens, a magyarok lakta területek jövője miatt, akár például Erdély autonómiájának az ügyében? – vetettük fel. „Nagyon kockázatos, ha Orbán ebben gondolkodik, de nem bizonyított, hogy legfeljebb a postásnál nagyobb szerepe lenne benne” – reagált – az Index által idézett –  horvát Jutarnji List meg nem nevezett szlovéniai forrásaira hivatkozó információjára, miszerint a titkos térképszabászat hátterében Aleksandar Vučić és Orbán Viktor áll.

Orbán, mint postás

Szent-Iványi szerint azonban még a postás szerepét sem kellett volna vállalnia Orbánnak („Nem tudom, mennyire látja Orbán reálisan a helyzetet, én a magam részéről már azt is irreálisnak tartom, hogy postás szerepet vállalt az ügyben”), ebből is jobb lett volna kimaradni. „De az biztos, hogy nem innen fúj a szél, látszik, hogy alapvetően szerb érdekeket képvisel az, ami napvilágot látott a dokumentumból” – szögezte le. Ismét hangsúlyozta, hogy a tervből nem is lehet semmi, ellenkező esetben hasonló törekvések fogalmazódhatnának meg például Dél-Tirol, vagy akár a Felvidék kapcsán is – mondott két példát.

A Balkánon persze mindig voltak játékok a határokkal, Szerbia, Albánia lebegtetnek ilyen elképzeléseket, álmodoznak, de  elég erős nemzetközi konszenzus van abban, hogy nem lehet ezeknek teret adni – nyugtatta meg a kedélyeket a szakértő, aki felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen folyamat azonban akár egy újabb balkáni háborúba is torkollhatna. 

Még egy szempontra felhívta a figyelmet: ha egy ilyen tervnek, folyamatnak teret enged Európa, akkor hogyan tud fellépni az oroszok krimi megszállása ellen. „Ezzel egy olyan láncreakció indulhatna el, amit nem fog megkockáztatni a nemzetközi közösség” – szögezte le.

További részleteket angol nyelven a többi között itt, itt, vagy itt  lehet olvasni.