Egyelőre még szépen mérséklődött az élelmiszerek inflációja, meglátjuk, milyen lesz a folytatás
Csak egy hajszálon múlt, hogy az év utolsó hónapjára nem szorult tíz százalék alá a havi élelmiszer-infláció idehaza. No nem a Központi Statisztikai Hivatal által mért indexről beszélünk, azt már novemberre 7,1 százalékra hozták ki, a saját virtuális kosarunk alapján számolt drágulási ütem lett tíz százalék. Ennyivel kellett az idén decemberben többet fizetnünk az ugyanazokat a termékeket tartalmazó kosárért, mint 2022. decemberében, de úgy, hogy a tételek nem is kis hányadát akciós áron – jónéhány cikk esetben 30 százalékkal olcsóbban – szereztük most be. Ezzel együtt is látszik az infláció mérséklődése, már csak abból is, hogy immár a tételeknek majdnem a harmada olcsóbb volt, mint tavaly ilyenkor, s ami biztató, hogy alapvető élelmiszerek is tartoznak ebbe a körbe. Sajnos a friss zöldség épphogy drágult. Általában pedig az igaz, hogy ami most többe kerül, annak nem kevéssel emelkedett az ára.
Érzékelhetően mérséklődtek az árak a lassan magunk mögött hagyott esztendő vége tájt, amit persze – a szándékos félreértetések tisztázása végett nem árt hangsúlyozni – nem a 2022. októberi orbáni ukáznak köszönhet a jónép, hanem olyan tényezőknek, mint például a magas bázis (már egy éve is 45 százalékos drágulási ütemet mért a KSH, azaz arra rakódik rá a mostani épphogy 10 százalék alatt kimutatott dinamika), vagy a nemzetközi energiaárak csökkenése. Azaz a lassuló infláció nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, hanem azt, hogy a korábbiakhoz ugyan kevésbé, de azért mégis csak tovább nehezednek a megélhetési feltételeink (már ami az árakat illeti).
És azt azért ne felejtsük el, hogy a magyarországi infláció továbbra is az egyik legmagasabb az Európai Unió tagországaiban mértek között. Az év utolsó előtti hónapjára már megvannak a hivatalos Eurostat-adatok, amelyek azt mutatják, hogy az egész éven át kitartóan őrzött hátulról az első (azaz a legmagasabb inflációt elért ország) pozícióját novemberre átvette Csehország, igaz, éppen csak, 0,3 százalékponttal.
Forrás: saját gyűjtés
Amint pedig a fenti grafikonból is látható, még mindig többségben vannak azok az élelmiszertermékek, amelyekért (nem is kevéssel) többet kell most, 2023 decemberében fizetnünk, mint egy évvel korábban. Ami ugyanakkor némileg könnyebbséget jelenthet: hónapról-hónapra bővül azoknak a listája, amelyek kevesebbe kerülnek most, mint 2022 decemberében. A mi kosarunkba (a módszertanról lásd a cikk végét) került élelmiszerek átlagos inflációja (a 12 hónappal ezelőtti bázishoz képest) 10,1 százalék volt. Ez egy elég nagy szórás eredményeként jött ki: hiszen a leginkább drágult termék (a friss uborka) csaknem a duplájába (+93 százalék) került, miközben a legnagyobb árcsökkenést (-35 százalék) a párizsinál tapasztaltuk. Kilenc termék ára csökkent, háromé 10 százalék alatti ütemmel drágult, s csak öt olyan volt, aminek alaposan megugrott az ára.
Ahogy már szó volt róla, az infláció lassulása tovább folytatódott, s habár a KSH által kimutatott élelmiszer-drágulási ütem továbbra is alacsonyabb, mint a mi kosarunké, a két trend egybeesik: azaz, nálunk is folyamatos és hasonló gyorsaságú a mérséklődés – ahogy az az alábbi grafikon kiválóan megmutatja. Az eddigi adatok alapján pedig az valószínűsíthető, hogy az éves átlagos élelmiszer-infláció a KSH-nál valamivel 30 százalék alatt, nálunk pedig afölött volt.
Forrás: saját gyűjtés, KSH
Így mérünk ki
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, azóta, hogy lassan már két éve elszabadultak az árak Magyarországon, majdnem egy éve, hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a decemberi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén decemberben ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
