„Egymás sarkát tapossák a bűnbánó maffiózók” – sorra indulhatnak újra a nagy korrupciós ügyek - VIDEÓVAL!
A gyermekvédelmi botránytól a végrehajtói maffiáig, a kegyelmi ügytől a korrupciós eljárásokig számos olyan ügy került ismét reflektorfénybe, amelyek éveken át látszólag következmények nélkül maradtak. A Fordulópont című műsor vendégei szerint azonban a politikai változások után látványosan megmozdultak a hatóságok, és olyan nyomozások indultak újra, amelyek korábban elakadtak vagy éppen meg sem kezdődtek.
A beszélgetés egyik központi témája K. Endre ügye volt. A kegyelmi botrány egyik kulcsszereplőjét nemrég gyanúsítottként hallgatták ki, holott az RTL már két évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott egy titkos felvételt, amelyen a volt igazgatóhelyettes állítólag tanúbefolyásolással próbálkozott. A felvétel országosan ismertté vált, mégsem történt érdemi hatósági lépés egészen mostanáig.
Bárándy Gergely ügyvéd szerint a jelenség nem meglepő. Úgy fogalmazott: számos rendőr és ügyész várta azt a pillanatot, amikor politikai akadályok nélkül dolgozhat azokon az ügyeken, amelyek korábban „parkolópályára” kerültek. Szerinte rengeteg olyan nyomozás létezik, amelyben a bizonyítékok már korábban rendelkezésre álltak, ám a gyanúsításokig valamilyen okból nem jutottak el.
A résztvevők szerint a kegyelmi ügy túlmutat önmagán. Szimbólumává vált annak a rendszernek, amelyben hosszú éveken keresztül politikai és társadalmi következmények nélkül maradhattak súlyos visszaélések. Tóth Csaba Tibor, a Mérce újságírója úgy fogalmazott: a társadalom jelentős része úgy érzi, mintha egy hosszú, bántalmazó kapcsolatból szabadult volna ki, és most egyszerre jelentkezik benne a megkönnyebbülés, a düh és az elszámoltatás iránti igény.
A beszélgetés során előkerült a Schadl–Völner-ügy is. A vendégek szerint különösen nehezen magyarázható, hogy a korrupcióval vádolt egykori igazságügyi államtitkár, Völner Pál a büntetőeljárás alatt szabadlábon maradhatott, miközben más, hasonló súlyú ügyekben az előzetes letartóztatás szinte automatikus. Többen felidézték azt is, hogy a nyomozati anyagok szerint Schadl György és köre jelentős befolyást gyakorolt a végrehajtói rendszer működésére.
A végrehajtási rendszerrel kapcsolatban súlyos társadalmi következményekről is szó esett. A résztvevők felidézték azokat az eseteket, amikor családok veszítették el otthonaikat, emberek mentek tönkre anyagilag vagy lelkileg, sőt olyan tragédiák is történtek, amelyek emberéleteket követeltek. Több történet is elhangzott arról, hogy a végrehajtások során milyen embertelen helyzetek alakultak ki.
Ugyanakkor Bárándy Gergely arra figyelmeztetett: a probléma nem kizárólag a végrehajtók személyében keresendő. Szerinte maga a rendszer hibás, amely sokszor a tartozások többszörösét hajtja be az adósokon. Ezért szükségesnek tartja a végrehajtás teljes újraszabályozását és az állami szerepvállalás visszaerősítését.
A műsorban idézték a Központi Nyomozó Főügyészség egyik vezetőjének kijelentését is, miszerint a választások óta „egymás sarkát tapossák a bűnbánó maffiózók” az ügyészségen. A vendégek szerint ez arra utalhat, hogy egyre többen próbálnak együttműködni a hatóságokkal, remélve, hogy enyhébb elbírálásban részesülnek.
Abban ugyanakkor nem volt teljes egyetértés, hogy meddig terjedhetnek ezek az alkuk. Bárándy szerint szükség lehet arra, hogy a kisebb szereplők vallomásai segítsék a nagyobb ügyek feltárását, de szerinte ez nem jelenthet teljes büntetlenséget. Az elszámoltatásnak ugyanis csak akkor lehet társadalmi hitelessége, ha a felelősség megállapítása nem marad el.
A beszélgetés résztvevői végül abban egyetértettek, hogy az országban erős társadalmi igény mutatkozik a múlt feltárására. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e újabb nyomozások, hanem az, hogy azok valóban eljutnak-e a felelősségre vonásig, vagy ismét félúton elakadnak.
