Egyre rosszabb helyzetben a pedagógusok

A kormány intézkedései a 2020/21-es tanév szeptemberében

Az iskolakezdésre tavaly szeptemberben is rányomta a bélyegét a koronavírus-járvány. Még, hogy rányomta! Kezdett berobbanni, ennek ellenére a kormány ragaszkodott hozzá, hogy minden iskolatípusban és a felsőoktatásban is személyes jelenléttel, értelmes protokoll nélkül kezdődjön a tanév. A digitális oktatás elrendelése a szakképzésben az intézményvezetők hatásköre lett ugyan, de az Emberi Erőforrás Minisztériumához tartozó intézményekben azt csak az operatív törzs rendelhette el. Életbe lépett az új Nemzeti alaptanterv is, hiába tiltakoztak ellene iskolák százai a járvány kitörése előtt. 473 intézményben vigyázták az iskolaőrök a rendet.

Mindenféle előzetes egyeztetés nélkül, megjelent a Köznevelési stratégia. Radó Péter oktatáskutató szerint „Az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021-2030 című dokumentum nem több, mint az uniós forrásokhoz való hozzáférés lepapírozása.”

A kormány úgy próbálta „megoldani” az óvodapedagógusok hiányát, hogy rendeletet hozott arról, délutánonként már elég pedagógiai asszisztensnek vigyáznia a gyerekekre. Ezzel a délutáni fejlesztések lehetősége csökkent.

A hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó Igazgyöngy Alapítványtól, az Ámbédkar Iskolától és az Evangéliumi Testvérközösség iskoláitól a kormány megvonta korábbi támogatásai legalább felét. Ezek az iskolák adománygyűjtésre szorultak azért, hogy fennmaradhassanak. A pénzmegvonás ellen tüntetők az SZFE mellett is kiálltak.

Kötelező pályaorientációs „mérés” volt először a nyolcadikosoknak. Bár a kérdőív – ami az elnevezéssel ellentétben, nem valódi mérés, csak önismereti eszköz – eredménye nem kötelező, sokakat befolyásolhatott a szakképzés lehetőségeinek túlzott hangsúlyozása.

A felsőoktatás sem úszta meg 

Az SZFE hallgatói elfoglalták az egyetemet, miután barikádot állítottak. A diákok döntötték el, milyen vezetőket, oktatókat engednek be, és kiket tartanak távol az intézménytől. Letáboroztak az épületben. A blokád egy több száz fős tüntetés után alakult ki. Mindennek előzménye az volt, hogy eldőlt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem „autonómiájának minden lényeges elemét felszámolják”. Azt már július végén lehetett tudni, hogy az alapítványi fenntartásba kerülő egyetem fölé rakott kuratóriumba senki nem került be az SZFE jelöltjei közül, és nemrég az is kiderült, hogy a felügyelőbizottságba sem. A Színház és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke az egyetem oktatóit és hallgatóit régóta hevesen kritizáló és minősítgető Vidnyánszky Attila lett, aki ezzel már a teljes magyarországi színészképzés felett befolyással rendelkezett; de a többi tag is kötődik a kormányoldalhoz. Egészen addig azonban nem volt világos, hogy ez az egyetem által elutasított kuratórium pontosan mekkora beleszólást akar annak belső ügyeibe.

Az SZFE hallgatói nem engedték be az egyetemre Vidnyánszky Attilát és az új kuratórium tagjait. Eközben egyszerű emberektől a hollywoodi sztárokig több tízezren szólaltak fel az SZFE függetlensége mellett. Igaz, közben más, hazai egyetemek vezetői sorra akadályozzák meg, hogy oktatóik és diákjaik kifejezzék szolidaritásukat az SZFE diákjaival.

Eközben óriási létszámmal indulna a kínai Fudan Egyetem magyar campusának építése, öt-hatezer mesterszakos hallgatót akarnak majd oda felvenni. A Fudan az az egyetem, amelyik kivette alapító okiratából az egyetemi autonómiát, és beleírta helyette a Kínai Kommunista Pártot. Az új campus átrendezné a magyar felsőoktatási kínálatot.

Ahogy a világ látta

Megjelent az OECD-elemzése, amiből az derült ki, hogy Magyarországon nagyon rosszul fizetik a pedagógusokat. „A friss jelentés szerint az OECD-országok közül Magyarországon az egyik legnagyobb szakadék az átlag diplomás fizetések, illetve a tanárok fizetése között: nálunk a tanárok legalább 30 százalékkal keresnek kevesebbet, mint az átlag diplomás fizetés.”

A CKP véleménye a 2020/21-es tanév intézkedéseiről

A CKP értékelte az óvodai képesítési előírások változtatását, és leszögezte, „Az óvodai nevelés terén visszamegyünk közel 30 évet” Mint írták: az óvoda egész nap nevelési intézmény, egyetlen percig sem fordulhat elő, hogy „nem fejlesztő” tevékenységet folytat a pedagógus. Ez akkor is így van, ha a fejlesztés közvetett, nem direkt módon valósul meg. A nem óvodapedagógussal eltöltött idő visszalépésnek tekinthető. A magyar óvodapedagógia cizellált megoldásai, a gyermek személyiségéhez igazodó „finommunkák” e visszalépés által romlanak. Az óvodapedagógus-hiány a kormányrendelettel valóban csökkenthető. Ezen az áron?

A CKP a szakszervezetekkel egyetértésben megállapította, hogy az iskolakezdés rendelkezései nem kellően hatásosak, fontos kérdésekről nem szólnak, egy részük betarthatatlan. Meghozatalukkor nem egyeztettek sem az intézményvezetőkkel, sem a szakszervezetekkel, sem a szülők képviselőivel.

A CKP szerint a 2020-ban először kitöltendő kötelező felmérés könnyen okozhat károkat a továbbtanulásnál. A tanulói önértékelés tanári, tanulói és szülői felhasználásának segítése érdekében a Magyar Pedagógiai Társaság pályaorientációs szakosztálya ez ügyben sok mindenre felhívta a figyelmet. A CKP ismertette a tájékoztatót, és kérte annak megosztását.

Eltelt egy év, most, 2021. október elején itt tartunk

Nem is olyan régen, pontosabban 2021. október 8-án Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában kijelentette: a pedagógusoknak igazuk van, mert ők voltak az elsők, akiknél bérrendezést hajtottak végre 2013-2014 körül. Akkor nagyarányú emelés történt, de időközben a többi bér emelkedett, infláció is volt, így ők hátrább sorolódtak. Ez nem igazságos, és a pedagógusok joggal akarnak újra bérrendezést. Úgy vélte, a következő évben lehetséges egy tíz százalékos emelés, és 2023 januárjában – ha így emelkedik tovább a gazdaság teljesítménye – lehet nagyobb bérrendezés. Azt is közölte, „most sztrájkra készülődnek a pedagógusok, így tárgyalni fognak egymással és megpróbálnak egy hosszabb távú megállapodást tető alá hozni.”

Igen, a pedagógusok sztrájkra készülnek, két érdekvédelmi szervezetük, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottságot alapított. Azt követelik, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen. Szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is. A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen, és a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, a pedagógusokhoz hasonlóan, pedig heti öt órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül. Követeléseiket elküldték Orbán Viktornak is, akinek legkésőbb keddig ki kell jelölnie a szakszervezetek tárgyalópartnerét.

A pedagógusok 2018 óta kongatják a vészharangot, hogy ha a pedagógushiány, az alacsony bérek, a rendkívüli magas munkaterhek nem változnak, akkor a rendszer összeomlik, „nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket”. Ezen ügyek rendezésére 2018-tól 2021 októberéig nem született érdemi döntés, pedig 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal. A koronavírus-járvány miatt viszont „az élet és az egészség védelmét fontosabbnak tartva” akkor felfüggesztették a tárgyalásokat.

A pedagógusok egyébként a miniszterelnök által említett tíz százalékos béremelést végtelenül megalázónak találják.