Több ezer forinttal drágul ősztől az iskolai menza
Nagy eltérésekkel, de minden iskolai menza díja emelkedik idén ősztől, a tanév végihez képest magasabb összeget mutatnak a napokban kiküldött szeptemberi étkezési díjak. Adatok – szintén nagy árkülönbségeket mutatva – csak az előző tanévről vannak, akkor 600-1200 forint között volt a napi ár. Az újabb áremelkedést a jelentősen megdrágult energia is indokolja, megugrott például a gáz ára, és vannak vállalkozások, amiknek nem mindig van választási lehetőségük a tarifákat illetően.
Mindeközben az élelmiszer-infláció átlépte a 6 százalékot, és tovább dagasztja a péktermékek drágulása. A nagyüzemi pékségek 15-30 százalékos áremelést igyekeznek érvényesíteni a közétkeztetőkkel szemben – tudta meg a Népszava. Rendkívül nehéz időtállóan kalkulálni a költségeket, mert a múltbeli árak, illetve árdinamika alapján kell megmondani, hogy mennyiért fogunk szolgáltatni majd egy éven át – mondta a lapnak Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője.
Minden költségelem infláció feletti mértékben emelkedett a közétkeztetési cégeknél, nemcsak az energiára és az élelmiszerek beszerzésére, hanem a munkabérre is jóval többet kell kigazdálkodni.
Az ágazatban aggasztó a munkaerőhiány és az elvándorlás, 10 százalék körüli béremelésre volt szükség, hogy a még meglévő, és rendkívül nehezen pótolható és értékes dolgozókat megtartsák.
Ágazati szinten csak szeptember végén, inkább majd októberben lesz átfogó kép arról, hogy mennyivel drágult összességében, illetve átlagosan a szolgáltatások díja, és hogy mennyivel fizetnek többet a gyerek menzájáért a szülők. Ez utóbbi ugyanis a helyi önkormányzatoktól is függ, hogy mennyit tudnak és akarnak átvállalni a költségekből a szülőktől. Ez lehet a teljes ár 20-50 százaléka, bizonyos esetekben 100 százalék és van, ahol a nyersanyagköltséget hárítják át a szülőkre. Országos szinten jelenleg mintegy 1,2-1,5 millió 3-18 éves gyerek vesz részt a közétkeztetésben, a növekvő életkorral egyenes arányban csökken a menzán étkezőké. Fordulópontot hozott a szabadszedéses rendszer bevezetése, amivel sikerült megállítani a létszám csökkenését, javítani a minőséget, sőt, sok helyen nőtt a menzára befizetők száma. A diákok körében méltán népszerű, két-háromféle menüsort, salátát és egyéb újításokat is jelentő modern menzák azonban magasabb költséggel és minőségibb munkaerő- igénnyel dolgoznak, vagyis az átlagosnál drágábbak.
Az átlag feletti áremelkedést egyes intézményekben a szabadszedésre átállás is magyarázza, mármint részben, hiszen az élelmiszer, az energia és a munkaerőköltség mindegyik szolgáltatónál drágult. Sáfár Ferenc rámutatott: az idei áremelés mértéke a tavalyi szerződések függvénye is, jellemzően ahol tavaly sikerült a költségnövekedés nagyobb részét érvényesíteni a szolgáltatás árában, ott idén szolidabb lehet az árváltozás, és fordítva.
A közétkeztetők igyekeznek óvatosan árazni, szerződésmódosítás nélkül évente egyszer van lehetőség árat emelni, amit mindenki igyekszik elkerülni a minőség fenntartása mellett, ezért is komoly kihívás, hogy minden egyes hónapban kijöjjön a matek. A közösségi étkeztetési szekció vezetője szerint előnyösebb konstrukció lenne a dinamikus árképzés, hiszen bárki beláthatja, lehetetlen pontosan megmondani most, hogy mi mennyibe kerül majd hat hónappal később vagy egy év múlva. Olyan ez, mintha arra köteleznék az éttermeket, hogy az étlapi árakat egy teljes éven át tartsák, miközben mindenért egyre többet fizetnek – mutatott rá a szakember.
