Egyre több a munkanélküli, mégis több tízezer álláskereső tűnt el a statisztikából
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szerint 21 ezerrel lettek kevesebben az álláskeresők. Pedig szeptemberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 482 ezer volt, az előző hónaphoz képest 32 ezerrel kevesebb. Az előző év azonos időszakához képest pedig 24 ezres a csökkenés, derült ki a KSH adataiból.
A hvg.hu vette észre, hogy egyik hónapról a másikra kerülhetett ki legalább tízezer álláskereső a nyilvántartásból, és valószínűleg az ellátásból is.
Miközben a KSH csütörtökön közölt szeptemberi adatai szerint, augusztushoz képest 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ez nem mellesleg a tavalyi szinthez képest 35 ezres csökkenést jelent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában július óta csökken a regisztrált álláskeresők száma, augusztusban még 344 ezer nyilvántartott munkanélküli volt, majd szeptemberre 323 ezerre csökkent le a számuk. Nehéz elképzelni, hogy ennyien találtak volna állást.
Tehát amíg a KSH szerint 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, addig az NFSZ adatbázisa alapján, 21 ezerrel csökkent az álláskeresők, azaz a munkanélküliek száma.
Ha pusztán a számokkal kalkulálunk, akkor ez azt is jelentheti, hogy a 32 ezerrel kevesebb foglalkoztatott az álláskeresők számát gyarapította, elvileg tehát éppen ennyivel kellene több álláskeresőnek lennie szeptemberben. A nyilvántartásban az NFSZ adatbázisában viszont éppen 21 ezerrel kevesebb ember szerepel.
Ez alapján jóformán 50 ezren eltűntek a statisztikákból.
Életszerűen a folyamatos fluktuációval is számolni kell, így nehéz teljesen valós képet kapni arról, hogy vajon hova tűntek el az álláskeresők nyilvántartásából kikerülők, de a KSH foglalkoztatásról szóló adatai egy cseppet sem biztatók.
A Portfolio elemzése szerint, egyelőre alapvetően nem az elsődleges munkaerőpiac gyengélkedik, hanem elsősorban a közmunkások és a külföldön dolgozó magyarok havi létszáma esett vissza. Utóbbi összefügg a határzárral és a korlátozó intézkedésekkel.
Összességében úgy látszik, hogy a koronavírus-járvány második hulláma azonnal csökkentette a foglalkoztatottak összlétszámát, azonban ez még nem lehetett tömeges az elsődleges munkaerőpiacon (a vállalati szektorban több dolgozót vettek fel, mint amennyit elbocsátottak).
A következő hónapokban a munkanélküliség további emelkedésére lehet számítani Magyarországon, ami az elsődleges munkaerőpiacot is érinteni fogja. Az európai korlátozó intézkedések miatt, a külső kereslet érdemben csökkenhet, a bizonytalanság növekedhet, az óvatossági megfontolások (beruházások, fogyasztás elhalasztása) erősödhetnek, amelyek végső soron alacsonyabb foglalkoztatottságot és magasabb munkanélküliséget eredményeznek.
