Egyre valószínűbb, hogy bármit tesz a kormány, 6-8 százalék alá nem megy le az idén az infláció
„Ha a gazdaságnak rugalmatlan a kínálata, a kormányzat pedig a fiskális alkoholizmus betegségében szenved, akkor bármilyen trükköt bevethetnek, a vége mindig az, hogy előbb vagy utóbb emelkedő inflációban csapnak le a próbálkozások” – figyelmeztetett Mellár Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökével, ellenzéki országgyűlési képviselővel azzal kapcsolatban beszélgettünk, hogy a nemzetközi piacokon elkezdtek drágulni alapvető termények, s felmerült, milyen hatással lesz ez a hazai inflációra. Mellár szerint óhatatlan a hatás, amit legfeljebb késleltetni képes a kormányzat, s fennáll a veszélye annak, hogy 6-8 százalékos szinten bent ragad az infláció.
Hónapokig tartó csökkenés után nőni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon, 13 havi csúcsra drágultak a növényi olajok, a húsért és a gabonáért is többet kértek áprilisban. – számolt be róla az RTL Híradó. Mint a riportból megtudhattuk: az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete, a FAO szerint a tavaly augusztus óta tartó csökkenés után az idén márciusban és áprilisban is nőttek az árak. Az étkezési olajok 10 százalékkal drágultak az elmúlt két hónapban. A gabonaárak egyelőre kevesebb, mint 1 százalékkal emelkedtek. A húsért nagyjából 4 százalékot kértek többet áprilisban, mint februárban, főleg a baromfi drágult a madárinfluenza járvány miatt. Az RTL által megkérdezett agrárszakértő, Raskó György 4-5 százalékos drágulásra számít a következő hónapokban a világpiacon. Szerinte azonban a magyar vásárlóerő miatt ezt a piaci szereplőknek kell majd lenyelniük.
Érinti-e Magyarországot, és ha igen, mennyire az újabb világpiaci drágulás? Mi várható emiatt? – kérdeztük Mellár Tamástól.
A KSH volt elnöke, országgyűlés képviselő szerint mindenképpen érinti ez Magyarországot is. Részint azért, mert – sajnálatos módon – igen sok élelmiszert importálnak, ráadásul közvetve is hatnak idehaza a világpiaci árak. Ha ugyanis emelkednek, akkor az beépül a költségekbe, s óhatatlanul meg fog jelenni más importtermékekben is. További hatása lehet az, hogy az ilyen világpiaci áremelkedés jelzés a hazai termelőknek is arra, hogy emeljenek ők is. Mindez előrevetíti, hogy az lesz, amit már korábban is látni lehetett és sokan mondtak is: az év hátralevő részében elég nagy valószínűséggel nem fog csökkenni az infláció, sőt, némileg emelkedhet is, és félő, hogy beragad a 6-8 százalékos szinten – szögezte le a szakember.
Vannak olyan vélemények, miszerint idehaza a gyenge vásárlóerő miatt a kereskedők nem fogják tudni érvényesíteni a világpiaci áremelkedéseket – vetettük fel. Mellár Tamás szerint azonban arról nem szabadna megfeledkezni, hogy az élelmiszerek árrugalmassága nagyon alacsony, azaz, hiába gyenge a kereslet, az alapvető élelmiszereket az embereknek meg kell venniük. Szerinte éppen ezért elképzelhető, hogy meg fog jelenni közvetlenül is az infláció az élelmiszerek árában, miközben a közvetett hatások simán jelentkeznek.
És milyen hatással lehetnek a kormány intézkedései – mint az árstop, a kötelező akciózás stb. –, amelyek persze mindig olyanok, hogy ne a költségvetésnek fájjanak, miközben a végfogyasztóhoz, azaz a vevőkhöz eljutó élelmiszerek árában megjelennek? – kérdeztük. Mellár szerint ezek átmenetileg, egy rövid ideig képesek ugyan visszatartani az árak emelkedését, de idővel mindig megjön a böjtjük. Hátránya például, hogy a helyettesítő termékeknek felmegy az ára, vagy ne adj’ Isten, hiány alakul ki a szóban forgó termékből – ahogy tapasztalhattuk korábban. Ezt nem lehet megfogni úgy, ahogy a kormány próbálja – húzta alá. Hozzátette: „ezek a próbálkozások a régi kommunista kormányok kétségbeesett igyekezetére emlékeztetnek, amivel igyekeztek megakadályozni a világpiaci árak úgynevezett begyűrűzését”. Csakhogy „ha a gazdaságnak rugalmatlan a kínálata, a kormányzat pedig a fiskális alkoholizmus betegségében szenved, akkor bármilyen trükköt bevethetnek, de a vége mindig az, hogy előbb vagy utóbb emelkedő inflációban csapódik le a próbálkozás” – figyelmeztetett Mellár Tamás.