Iványi Gábor perénél az ügyészség ereje elfogyott
Egyre feszültebb légkörben folytatódik az Iványi Gábor és társai elleni büntetőper. Bárándy Gergely ügyvéd szerint a tárgyalóteremben és azon kívül is érezhető: az ügy túlmutat egy egyszerű büntetőeljáráson. Donáth Anna jogi képviselője a Klikk TV-ben arról beszélt, hogy szerinte a NAV akciója jogszerűtlen volt, az ügyészség politikai nyomás alatt dolgozott, és a rendszer több ponton is megbicsaklott. A beszélgetés során szóba került az elszámoltatás, a végrehajtói rendszer, sőt az új igazságügyi miniszter személye is.
AZ INTERJÚT MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON LEMONDÁSA ELŐTT RÖGZÍTETTÜK!
„Nem kellemes most ügyésznek lenni”
Fokozódó indulatok közepette folytatódott az Iványi Gábor és társai ellen zajló büntetőper, amelyben a vád szerint a vádlottak csoportosan követtek el hivatalos személy elleni erőszakot egy NAV-akció során. Bárándy Gergely ügyvéd szerint azonban az egész eljárás kezdettől fogva politikai természetű.
„Talán még egy picit indulatosabb már a hangulat, mint korábban. Nem kellemes most ott ügyésznek lenni sem a tárgyalóteremben, sem azon kívül” – fogalmazott az ügyvéd, aki Donáth Annát képviseli az ügyben.
Bárándy szerint mind Iványi Gábor, mind Donáth Anna világossá tette a bíróság előtt: politikai indíttatású eljárásnak tartják a pert. Az ügyvéd ezt több konkrét körülménnyel is alátámasztotta. Felidézte például, hogy amikor Donáth Anna mentelmi jogának felfüggesztését kérték az Európai Parlamenttől, egy szélsőjobboldali pártcsaládhoz tartozó jelentéstevő maga is azt írta: az eljárás mögött politikai motiváció sejthető.
„Ezer olyan körülmény van, ami erre utal” – mondta Bárándy, majd példaként említette, hogy az ügyészség két évig nem tett semmit az ügyben, majd éppen az európai parlamenti kampány idején kérte ki Donáth Anna mentelmi jogát.
A tárgyalás egyik legfontosabb mozzanata szerinte az volt, hogy a bíró nem próbálta korlátozni a politikai motivációra vonatkozó védekezést. „Kifejezetten azt mondta, hogy ez belefér a védekezés szabadságába” – hangsúlyozta.
Jogellenes NAV-akció és eltűnt iratok
Az ügy középpontjában a NAV két évvel ezelőtti akciója áll, amikor a Dankó utcai intézményekben házkutatást tartottak. Bárándy szerint azonban az egész művelet súlyosan jogszerűtlen volt.
Elmondása szerint Iványi Gábor előzetesen összekészítette azokat az iratokat, amelyeket a NAV kért tőle, és erről tájékoztatta is a hatóságot. „Bármikor bejelentkeznek, elvihették volna. Ehhez képest értesítés nélkül megszállják az intézményeket és mindent összepakolnak” – mondta.
Az ügyvéd szerint nemcsak könyvelési dokumentumokat vittek el, hanem olyan érzékeny személyes adatokat is tartalmazó iratokat, amelyek szociális ellátottakhoz vagy hallgatókhoz kapcsolódtak. Ráadásul Iványi Gábort nem engedték be az épületbe, noha erre jogosult lett volna.
„Semmilyen határozatot nem adtak át. Egy házkutatás úgy kezdődik, hogy megmutatják a parancsot, közlik, mit keresnek. Itt semmi ilyen nem történt” – állította.
A tárgyaláson derültséget okozott az a részlet is, hogy a NAV azóta sem jelentkezett azokért az iratokért, amelyeket Iványiék külön készítettek össze nekik. „Két éve nem kapták vissza az elvitt anyagokat, de azokért sem mentek, amiket ténylegesen kértek” – idézte fel Bárándy.
Szerinte ebből világosan látszik, hogy nem valódi adóhatósági intézkedésről volt szó, hanem politikai nyomásgyakorlásról. „A NAV végrehajtó volt. A politikai döntés máshol született meg” – fogalmazott.
A védelem álláspontja szerint a vádlottak pusztán egy jogellenes intézkedéssel szemben tanúsítottak ellenállást, ráadásul a legenyhébb módon. A vád szerint Iványi Gábor „rátolta a tömeget” a NAV-osokra, Bárándy azonban ezt abszurdnak nevezte.
„Ez a szintű ellenállás abszolút arányban állt azzal a jogsértéssel, hogy nem engedték be őt a saját intézményébe” – mondta.
„A fagyi visszanyalhat”
A beszélgetés egyik visszatérő motívuma az volt, hogy a politikai változások hatására több ügy is más irányt vett az elmúlt időszakban. Bárándy szerint ez annak a jele, hogy a hatalomhoz kötődő jogi és nyomozati mechanizmusok repedezni kezdtek.
Példaként említette a Panyi Szabolcs elleni, végül meg sem indult kémkedési ügyet, illetve a „Gondolf-ügyet”, ahol végül nem az informatikusok ellen, hanem hivatali visszaélés miatt indult nyomozás.
Az ügyvéd szerint a jövő egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy felelősségre vonják-e azokat a vezetőket, akik politikai utasításokra akadályozták vagy manipulálták az eljárásokat.
„Nemcsak azokat kell vizsgálni, akik bűncselekményeket követtek el, hanem azokat is, akik megakadályozták a nyomozást vagy politikai utasításra zártak le ügyeket” – fogalmazott.
Szerinte ez vonatkozik ügyészekre, rendőri vezetőkre és NAV-os vezetőkre is. „A fagyinak egyszerűen vissza kell nyalnia” – mondta.
Bárándy külön kitért a végrehajtói rendszerre is, amelyet szerinte sürgősen meg kell reformálni. Úgy látja, a rendszer hosszú éveken át politikai kifizetőhelyként működött, miközben emberek tömegeit sodorta kilátástalan helyzetbe.
„A végrehajtó alapvetően állami feladatot lát el, nem üzleti vállalkozást működtet” – hangsúlyozta. Úgy véli, a végrehajtás államosítása nem ördögtől való gondolat, különösen a Schadl–Völner-ügy tapasztalatai után.
A beszélgetés végén az új igazságügyi miniszter személyéről is szó esett. Bárándy korábban már megjósolta, hogy Magyar Péter Mellárdi Barnát választja a posztra. Szakmai szempontból jó döntésnek nevezte a kinevezést, ugyanakkor aggályosnak tartja a családi kapcsolatot a miniszterelnök és a miniszter között.
„Szakmailag minden jel arra mutat, hogy jó választás lehet. De az nem szerencsés, ha családtagok között alá-fölérendeltségi viszony van az állam legfelsőbb szintjén” – mondta.
A jövő legfontosabb feladatai között Bárándy a jogállam helyreállítását, az új alkotmányozás elindítását és az elszámoltatást nevezte meg. Emellett szimbolikus kérdésekben is változást várna: szerinte ideje lenne megszabadulni az olyan „anakronisztikus” fogalmaktól, mint a vármegye vagy a főispán.
„Becsüljük meg a múltat múltként, de ne akarjuk visszahozni az intézményrendszerét” – fogalmazott.
