Horváth Lóránt: úgy esik szét a NER, mint egy bűnszervezet
A választási vereség után néhány héttel már nem az a kérdés, hogy megrendült-e a korábbi hatalmi rendszer, hanem az, milyen gyorsan omlik össze – erről beszélt dr. Horváth Lóránt ügyvéd Bolgár György Miért? című műsorában. Az Ügyvédkör elnöke szerint a korábbi kormánypárt körül kialakult struktúra „pontosan úgy működik, mint egy bűnszervezet”, amelynek működését az állami pénzek tartották fenn. A beszélgetésben szó esett a Balásy-ügyről, az NKA-botrányról, az ukrán pénzszállítmány lefoglalásáról és arról is, hogyan lehetne feltárni az elmúlt másfél évtized visszaéléseit.
„Megáll a rendszer és elkezd szétesni”
„Büntetőügyvéd lévén egy hasonlattal élnék” – mondta Horváth Lóránt, amikor Bolgár György arról kérdezte, miért omlik össze látványosan az a rendszer, amelyről sokan azt hitték, hosszú évtizedekig fennmaradhat.
Az ügyvéd szerint a jelenség leginkább egy bűnszervezet elleni rendőrségi rajtaütéshez hasonlítható. „Amikor látunk egy nyomozást vagy büntetőeljárást, és ott van egy elkövetői kör, mondjuk egy bűnszervezet, és rajtuk üt a hatóság, akkor abban a pillanatban megáll a rendszer és elkezd szétesni” – fogalmazott.
Szerinte pontosan ez történik most is. A választási vereséget úgy írta le, mint egy olyan ütést, amelyet a társadalom mért a rendszerre. „Hárommillió-háromszázezer ember támogatott egy olyan változást, amely után a társadalom egyszerre rájött arra, hogy ha üt egyet, ezek szétszaladnak.”
Horváth szerint a gyors szétesés oka az, hogy a rendszer nem valódi piaci alapokon működött. „Ez a rendszer állami pénzből volt táplálva. Ha piaci szereplőkről beszélnénk, amelyek valós bevételeket termelnek, akkor azt mondhatnánk, hogy túlélnek. De itt kizárólag az állami bevételekből éltek.”
A beszélgetés során többször előkerült Balásy Gyula neve, akinek cégei az elmúlt években gigantikus állami kommunikációs megbízásokat kaptak. Bolgár György azt kérdezte: ha valaki már megszerzett több tíz- vagy százmilliárd forintot, miért nem vonul vissza csendben?
Horváth szerint azért, mert az ilyen rendszerekben a strómanok szerepe a politikai környezet változásával gyökeresen megváltozik. „Balásy Gyula pontosan úgy viselkedik, mint egy bűncselekményben a stróman, aki azt mondja magában: nem vagyok hajlandó elvinni ennek az egésznek a terhét.”
Az ügyvéd ugyanakkor világossá tette: a pénzek felajánlása vagy a nyilvános megszólalás önmagában nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól. „Ha valóban érvényt akar ennek szerezni, akkor hatóság előtt kell elmondania, hogyan történt ez az egész.”
„A bíróság a tényleges gazdasági eseményeket vizsgálja”
A műsor egyik központi kérdése az volt, hogy miként lehet bizonyítani a korrupciót egy olyan rendszerben, amelyet jogászok építettek fel, és ahol szinte minden tranzakció mögött szabályos szerződések állnak.
„A tényleges folyamatokat kell vizsgálni” – hangsúlyozta Horváth. „Ha túlszámlázás van, akkor teljesen mindegy, mit írunk a szerződésbe.”
Az ügyvéd szerint a reklám- és kommunikációs piacon dolgozó szakemberek vallomásai, valamint szakértői vizsgálatok pontosan meg tudják mutatni, mekkora volt a túlárazás. „A piaci árakat be lehet lőni, és az ehhez való eltérést fel lehet tárni. Szinte fillérre pontosan meghatározható, mekkora volt a túlárazás.”
A TV2 helyzete is szóba került. Bolgár György arra utalt, hogy a csatornát sokáig stabil propagandagépezetnek tartották, amelyet Mészáros Lőrinc vagyona korlátlanul finanszírozhat. Horváth azonban úgy látja: az állami támogatások megszűnésével a modell fenntarthatatlanná válik.
„Lehet, hogy nem évi négy-öt milliárdot kellene beletolni, hanem havonta” – mondta. Emellett szerinte a csatorna elveszítette piaci hitelességét is. „Nagyon fontos, hogy egy cégben bízik-e a piac és a közönség. A TV2 ebből a szempontból hatalmasat fog rogyni.”
A beszélgetés második felében szóba került a Nemzeti Kulturális Alap körül kirobbant botrány is. Horváth ügyvédi irodája képviseli azt a főigazgató-helyettest, aki feljelentést tett az állítólag titokban kiosztott 17 milliárd forintos támogatási keret ügyében.
„Az ügyfél keresett meg minket azzal, hogy vizsgáljuk meg az általa előadottak jogi helyzetét” – mondta az ügyvéd. A vizsgálat után arra jutottak, hogy a hatóságoknak tudomást kell szerezniük az ügyről.
Horváth szerint a feljelentés nem mentesíti a résztvevőket a felelősség alól, ugyanakkor komoly segítséget jelenthet a nyomozásban. „Ő a pozíciójából fakadóan rendkívül sok információval rendelkezik ahhoz, hogy a hatóság ezt a bűncselekményt fel tudja tárni.”
Ukrán pénzszállítmány, „aranykonvoj” és jogi káosz
A műsor legdrámaibb része az ukrán pénzszállítók ügyéről szólt. A magyar hatóságok hónapokkal korábban 27 milliárd forintnyi készpénzt és aranyat foglaltak le, majd egy gyors törvénymódosítással külön eljárást hoztak létre az ügy kezelésére.
Horváth Lóránt irodája az ukrán felet képviselte. Mint elmondta, a helyzetet tovább bonyolította, hogy az új törvény nem rendelkezett arról, kinek kell visszaadni a lefoglalt vagyont.
„Ez egy háromparagrafusos jogszabály volt, elég pongyolán összerakott munka” – fogalmazott. „Nem határozta meg, hogy a pénzt kinek kell kiadni.”
A jogi bizonytalanság miatt új meghatalmazásokat kellett beszerezniük az ukrán banktól, miközben párhuzamosan több jogi eljárást is indítottak a magyar hatóságokkal szemben.
Végül a lefoglalt vagyont visszaadták az ukrán állami banknak. Horváth részletesen beszámolt az átadás körülményeiről is. „Körbevett minket a Merkur egység teljes egészében, bezártak minket egy hangárba, röntgennel átvizsgálták az autókat, majd kutyákkal ellenőrizték a pénzt és az aranyat.”
A folyamat négy órán keresztül tartott. „Az aranyat teljes egészében vizsgálták, hogy minőségében és mennyiségében ugyanaz jön-e vissza.”
A műsorvezető megjegyezte: az ügy jelentőségét mutatja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen is megköszönte a pénz visszaszolgáltatását. Horváth erre egy különös részletet árult el: „Elmondhatom, hogy Zelenszkij elnök úrnak én írtam az SMS-t, hogy mit mondjon.”
Az ügyvéd szerint ugyanakkor az ügy korántsem zárult le. Továbbra sem született például olyan hatósági határozat, amelyet bíróság előtt megtámadhattak volna, és nyitott kérdés maradt az ukrán pénzszállítók kiutasításának jogszerűsége is.
A beszélgetés végén Bolgár György arról kérdezte vendégét, hogyan kellene nekilátni az elmúlt másfél évtized feltárásának. Horváth szerint tematikusan kellene kezelni az ügyeket, hogy a társadalom számára is átlátható legyen a folyamat.
„Covid-ügyek, kulturális ügyek, közbeszerzési ügyek – ezeket csoportosítani kellene” – mondta. Hozzátette: a Transparency International és az Amnesty International már számos esetet dokumentált, ezek pedig kiindulópontot jelenthetnek a nyomozásokhoz.
„Biztos, hogy külső szereplőket is be kellene vonni” – tette hozzá. „Különben ezeket a hosszú tranzakcióláncokat nem lehet gyorsan felgöngyölíteni.”
