Éjszakai gyakorlatozás ide, szabotázsakciók oda, Putyin hatalma nem rendült még meg

NVZS 2022. október 28. 07:10 2022. okt. 28. 07:10

Az orosz-ukrán háború nem úgy folyik, ahogy Oroszország szeretné, bár nem is úgy, ahogy Kijev, hiszen ők már véget vetnének a harcoknak. Így értékelte a legfrissebb fejleményeket Tarjányi Péter, akit az elmúlt napokban történt incidensek kapcsán arról kérdeztünk, mit jeleznek ezek a történések. A biztonságpolitikai szakértő a Hírklikknek elmondta, Putyinék is egyre tisztábban látják, nem úgy mennek a dolgok, ahogy elképzelték, látják, hogy óriásiak a veszteségeik, hogy gazdasági nehézségekkel küzdenek, hogy az embargók és a szankciók valamilyen szinten már hoznak eredményeket. Arra külön felhívta a figyelmet, hogy láthatóan van egy belső ellenállás Oroszországban, illetve szerveződik egy aktív ellenállás a jelenlegi orosz politikai elit ellen

Három olyan, Vlagyimir Putyinhoz és az ő Ukrajna ellen vívott háborújához kapcsolódó esemény is történt az elmúlt pár napban, amelyek alapján óhatatlanul felmerül a kérdés: mennyire stabil az orosz elnök hatalma, fenyegeti-e bármi is azt, illetve mennyire számottevő – ha egyáltalán – a háborút ellenzők tábora, köztük az aktív szembeszállóké. 

Az első hírből az derül ki, hogy Putyin még szorosabbra fűzte a kontrollt odahaza. A brit védelmi hírszerzésre hivatkozva a Portfolió írta meg, hogy az elnök az eddiginél szorosabban integrálja a regionális kormányzók munkáját, hogy szűrje a háborúval kapcsolatos kritikákat, szorosabbra fogják majd a regionális kormányzók együttműködését és új szervezési módszerrel készülnek a háború folytatására.

A második hírről is a Portfolió számolt be. Eszerint nem bejelentett gyakorlatot hajtott végre csütörtökre virradó éjjel Moszkvában a Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSzO), az az orosz hatósági szervezet, amelynek kifejezetten Vlagyimir Putyin elnök és magas beosztású orosz politikusok megvédése a fő feladata. Egyelőre nem tudni, mi volt a gyakorlat célja, csupán pletykák és találgatások vannak arról, hogy az FSzO egy puccskísérlet elhárítását gyakorolta.

A harmadik pedig – mint a Euronewson olvashattuk – szabotőrök rongálták meg az Oroszországot és Beloruszt összekötő vasútvonalat. A robbanószerkezettel elkövetett akciót az „Állítsátok meg a vagonokat” (STW) orosz háborúellenes gerillacsoport vállalta. Június óta ez már legalább a hatodik szabotázscselekmény az orosz vasúti infrastruktúra ellen, amit az STW bejelentett.

Mit jeleznek – ha jeleznek egyáltalán valamit – ezek a fejlemények? Vajon utalnak-e Putyin hatalmának megrendülésére? Esetleg félelmére?

A biztonságpolitikai szakértő határozottan leszögezte, hogy ezek megelőző intézkedések, amelyeket nem érdemes túldimenzionálni. „Én nem gondolnám túl, nem gondolnám, hogy hatalmi szempontból megrendült volna Putyin” – szögezte le Tarjányi Péter. 

Ugyanakkor több dolgot is jeleznek, üzennek ezek a történések. Egyrészt azt, hogy láthatóan van egy belső ellenállás Oroszországban, amely akadályozza a háborús tevékenységet. Másrészt arról is árulkodik, hogy szerveződik egy aktív ellenállás a jelenlegi orosz politikai elit ellen, ez politikai aktivitást jelent, „s bár fegyveresnek nem mondanám, ez az első, hogy a háborút akadályozni akarók aktívan elindulnak” – mutatott rá. 

A harmadik pedig szerinte egy belső üzenet, egy reakció az ukrán titkosszolgálat vezetőinek azon folyamatos kommunikációjára, hogy lenne jelölt Putyin helyére, és nem Medvegyev (amúgy neveket is emlegetnek). „Habár abban biztosak lehetünk, hogy az emlegetett nevek nem fognak bejönni, de bomlasztásra így is alkalmas ez a fajta kommunikáció. Így a Kremlben elgondolkozhatnak arról, hogy mégis csak lehet valóságalapjuk az ilyen információknak” – mutatott rá Tarjányi. A biztonságpolitikai szakértő szerint ennek megelőzése érdekében tartották az emlegetett moszkvai gyakorlat. „Az sem arról szólt, hogy Putyin elhunyt volna, vagy megdöntötték volna a hatalmát, pusztán azt demonstrálta, hogy az elnök totálisan felkészült bárminemű zavargás elfojtására – legyen szó békeaktivistákról, háborús szállítmányok mozgásának az akadályozásáról, de akár egy puccskísérletről”. És ez az üzenet mindenkihez eljut – tette hozzá.

Az is fontos hír – mutatott rá –, hogy Putyin először fogalmazott úgy: nem úgy zajlanak a folyamatok, ahogy szeretnék, illetve, hogy Oroszország nehézségekkel küzd. A szakértők egyik fele félrefordította a szavait, mondván, Putyin nehézségekről beszélt; mások szerint pedig arról, hogy gondjaik vannak. De Putyin nem azt mondta, hogy gondokkal küzdenek – persze vágyelv alapján bele lehet látni bármi egetverőt, vagy éppen ellenkezőleg el lehet bagatellizálni – fejtegette. Ám, a lényeg mégis csak az, hogy „Putyinék is egyre tisztábban látják, nem úgy mennek a dolgok, ahogy elképzelték, látják, hogy óriásiak a veszteségeik, hogy gazdasági nehézségekkel küzdenek, hogy az embargók és a szankciók valamilyen szinten már hoznak eredményeket. Egy szó, mint száz, a háború nem úgy folyik, ahogy Oroszország szeretné. Hozzáteszem: nem is úgy, ahogy Ukrajna szeretné, hiszen Kijev azt szeretné, ha már vége lenne” – zárta mondandóját Tarjányi Péter.