El kellene dönteni: meg akarunk egyezni, vagy hadat üzenünk
A magyar kormány a jelek szerint még nem döntötte el, hogy szeretne-e megfelelni az uniós követelményeknek, és megkapni az uniós támogatásokat, vagy továbbra is ellenségnek állítja be az uniót. Így értékelte az Európai Parlament jogállamisági jelentését és az arról szóló hivatalos reakciókat Balázs Péter professzor. A volt külügyminiszter és uniós biztos szerint egy nagyon furcsa szauna-effektus látható: a forróból a jéghidegbe és a jéghidegből a forróba szaladgálnak, mert miközben a miniszterek tárgyalnak, Orbán Viktor lépten-nyomon szidja és gyalázza Brüsszelt.
Az Európai Parlament képviselőinek erős többsége szerint Magyarország nem tekinthető teljes mértékben demokráciának. A jogállamisági jelentést 433 szavazattal, 123 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadták el. Feltűnő, hogy míg 2013-ban az Orbán-kormányt elítélő Tavares-jelentést a képviselők mintegy 52 százaléka szavazta meg, a 2018-as Sargentini-jelentést pedig hozzávetőleg 64 százalék, addig most már több mint 73 százalék voksolt igennel. A francia zöld képviselő, Gwendolin Delbos-Corfield által összeállított dokumentum többek között megállapítja, hogy rendszerszintű veszély fenyegeti az uniós értékeket. Aggályosnak tartja a korrupció és az emberi jogok helyzetét, az igazságszolgáltatás állapotát, az alkotmányos és a választási rendszer működését, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát.
Orbán Viktor pénteki belgrádi látogatásán úgy kommentálta a történteket, hogy „először még azt hittük, ennek van jelentősége, de most már csak viccnek tekintjük". Hozzátette, unalmas viccnek tartja, hogy ismét elítélték Magyarországot. Szerinte mindez annak jele, hogy „az európai baloldal elfoglalta az Európai Parlamentet", még egykori pártszövetségük, az Európai Néppárt is folyamatosan balra csúszik. Vagyis itt nem objektív ítéletalkotásról, hanem pártpolitikai támadásról van szó – mondta.
„Ez egy egészen különös reakció, hiszen az unió egyik tagállamának kormányfője egy nagyon nagy többséggel elfogadott, európai szintű határozatot minősít így” – reagált a miniszterelnök véleményére Balázs Péter. A professzor úgy látja, nagy súlyú politikai állásfoglalásról van szó, amely nem döntés ugyan, de sokat nyom a latban. Felidézte, hogy az Európai Parlament hét pártcsaládja közül öt erőteljesen támogatta, csak a radikális szélsőjobboldali képviselők voltak ellene, őket viszont Orbán Viktor sima jobboldaliaknak nevezi. Magyarország elítélésében egymás mellett sorakozott fel a klasszikus jobboldal – amelynek vezető ereje a legnagyobb pártcsalád, az Európai Néppárt –, valamint a szocialisták, a liberálisok és még a zöldek is. A volt külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a jelentés elkészítését sokoldalú tájékozódás előzte meg. Sokszor jártak Magyarországon, de támaszkodtak az itteni képviseletek, valamint a sajtó, sőt, még a vállalatok véleményére is. Ezer forrásból áll össze a kép, amely nagyon szomorú helyzetet mutat. „Olyat egyébként, amit mi a saját bőrünkön tapasztalunk. 12 év alatt felépült egy rendszer, amely már sajnos valóban nem jogállam” – fogalmazott Balázs Péter.
Hogy a jelentésben szereplő kemény kritikának milyen hatása lehet a magyar kormányra, az még kérdéses – folytatta a professzor. Az biztos, hogy Orbánék Magyarországon a parlamenti többség birtokában mindent megtehetnek. Most azonban a jelek szerint még nem döntötték el, hogy szeretnének-e megfelelni az uniós követelményeknek, és megkapni a támogatásokat, vagy továbbra is ellenségnek állítják be az uniót és ehhez gyűjtik az érveket. „Jelenleg mindkét álláspont párhuzamosan fut és egy nagyon furcsa szauna-effektus látható: a forróból a jéghidegbe és a jéghidegből a forróba szaladgálnak, mert miközben miniszterek tárgyalnak Brüsszelben, Orbán lépten-nyomon szidja és gyalázza az uniót.” Az eddig tárgyaló Navracsics Tibor mellett bevetették Varga Judit igazságügyi minisztert is új szerepben, mint a béke angyalát, hogy megszerezzék az uniós pénzeket. Megpróbálják elhitetni, hogy ez a rendszer már nem az, amit 12 évig építettek, vagy ha emlékeztet is rá, holnapra már egészen más lesz. „Csakhogy végre el kellene dönteni, hogy most hadat üzenünk és támadunk, vagy megegyezünk és békét kötünk” – tette hozzá a volt külügyminiszter.
Balázs Péter szerint az Európai Unió tagállamainak és a politikai pártjainak többsége megelégelte, hogy ellenőrizetlen csatornákon folynak szét az uniótól érkező források Magyarországon, miközben folyamatosan szidják a donort. Brüsszelben rájöttek arra, hogy úgyis a haverok zsebében landolna a pénz, tehát a csókosoktól vonják meg a támogatást. A kisvállalkozások, a pedagógusok, az ápolónők, nem sokat látnának belőle. Ezt békeidőben el lehetett játszani, de most rá kellene ébredni, hogy így nem megy tovább. A magyar kormány eljutott a falig, de kettős játszmája miatt nem tud igazán lépni, nem elég meggyőző. Keserű tanulság lehet, hogy emiatt az ország elveszít egy csomó pénzt.
„A kormány mindenképpen vesztésre áll” – fogalmazta meg a végső következtetést a professzor. „Ezt a politikát addig lehet csinálni, amíg a választók többségével el tudják hitetni, hogy nekik a zuhanórepülés, a romló életszínvonal is jó. Amíg az emberek hajlandók erre szavazni, mert a romló körülményeket megédesíti számukra egy hamis identitás-politika és boldogan elhiszik, hogy mi vagyunk a legderekabb nemzet, és egyedül nekünk van igazunk mindenkivel szemben.” Balázs Péter megjegyezte, az ilyen rendszerek bukásra vannak ítélve, bár a történelem jónéhány példával szolgált arra, hogy addig még elég sokáig fenn tudnak maradni.