Élő lánccal fogják útját állni a szennyvíziszap lerakásnak Egerszóláton
Ha megkapja az ideiglenes engedélyt az Egerszólát II-homok nevű szennyvíziszap telep, az összes odavezető utat le fognak zárni a helyiek – mondta Korózs Lajos a Hírklikknek. MSZP országgyűlési képviselője minden eszközzel meg fogja akadályozni a lerakó indulását.
Egerszóláton szennyvíziszap lerakót akar létesíteni egy fővárosi cég, hol tart most az ügy?
Felháborító és elfogadhatatlan, hogy valaki az egri borvidék közepén, az Eger környéki termálforrások közelében szennyvíziszap lerakót hozzon létre. Méghozzá irdatlan mennyiségben, mintegy 200 ezer tonnáról van szó. Az már tudható, a külföldi szállítmányok nagyobb hányadát lakossági szennyvíziszap tenné ki, de több tízezer tonna állati és növényi hulladék kirohasztott anyaga is érkezne ide. Az iszapot az egerszalóki termálforrástól nem messze kevernék össze mésszel és homokkal, hogy talajjavító anyagot állítsanak elő belőle. Mindent meg fogok tenni, hogy ez ne valósuljon meg. A cég egy 3 millió forinttal alakított zuglói panellakásban bejegyzett vállalkozás máltai offshore összefonódással. Hogy mennyire nincs rendben az egész, jelzi: a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala szinte kivégezte a cég engedély kérelmét.
Miket kifogásolt a hatóság?
Csak hiányosságokról tudok beszámolni. A cég egy homokbányában tervezi a nem veszélyes hulladék, szennyvíziszap lerakását, komposztálását, de nem nevezte meg környezetvédelmi szakértőjét, a hulladék forrását. Azt sem, hogy zárt teherautókkal szállítanák-e és ha igen, hogyan ellenőriznék. A kérelmező nem nevezte meg, naponta hány köbméter hulladékot vinne a lerakóba, de azt se, a telepnek milyen részei vannak. A technológiai folyamatról se tudunk semmit, a hatóság kérte a meszes homok adagolással való ártalmatlanításának részletes leírását. Azt sem közölte a cég, a telep melyik részén tárolná a hulladékot az elszállításig, egyáltalán, éves szinten mennyi hulladékot fog ott tárolni. A szállítási útvonallal, a zajterheléssel kapcsolatban szintén adatokat kért a hatóság, nem beszélve a telep részletes műszaki leírásáról, amelynek tartalmaznia kell a talajba jutó csurgalékvíz elvezetését. Magyarán szólva, az engedélykérelemnek nincs olyan része, amely elfogadhatóvá tenné a telepet.
Mi lesz a következő lépés?
A Midori Öko Kft. hat hónapos engedély halasztást kezdeményezett, de ez csak a lakosság altatását szolgálja, titokban szervezik az ideiglenes tárolási, vagyis lerakási engedélyt. Ezt, ha megszerzik, akkor a Székesfehérváron tárolt és már útban lévő horvát szennyvíziszapot akarják - ha kell, az éj leple alatt - ebben az egerszalóki homokbányában raktározni! Kérdés, ha ide lerakják a 200 000 tonna veszélyes hulladékot, semleges komposztnak álcázva, és a cég felszámolásra kerül, ki fizeti a rekultivációt és az eredeti állapot helyre állítását, továbbá a biológiai károk felszámolását, ha az egyáltalán lehetséges? Hogy mi fog következni? Az biztos, az egerszólátiak és a környező falvakban élők abban egyetértenek, amennyiben az ideiglenes engedélyt megkapja a Midori Öko Kft., úgy polgári engedetlenségre számíthat a hatóság. Azon sem csodálkoznék, ha a lerakóhelyre vezető összes utat a polgárok élő lánccal zárnák el, hogy a veszélyes hulladékot ne tudják lerakni.
