Eladósodni Kínának – Budapest-Belgrád vasút
Április 24-én Varga Mihály aláírta a Budapest-Belgrád vasútvonalra vonatkozó hitelszerződést. Ennek és a projektnek teljes terjedelme tíz éves titkosítás alá került. Hogy ez kinek jó, miért vettünk fel hitelt – pláne akkor, amikor Orbán Viktor egy szokásos pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában ezzel ellentétesen nyilatkozott – Petsching Mária Zitával, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársával jártunk utána.
A Reuters hírügynökségnek számolt be Varga Mihály pénzügyminiszter arról, hogy 1,855 milliárd eurós hitelszerződést (659 milliárd forint) 2,5 százalékos kamattal, 20 évre írta alá a kínia Eximbankkal. Petsching Mária Zita elmondta: mivel azt tudjuk, hogy a kínai állam a projekt egészének 85 százalékát finanszírozza, ezért a fennmaradó 15 százalék megy a magyar állam terhére, amely így (355 forintos eurós árfolyammal számolva) 116 milliárd forint. Ehhez még hozzájön a Ferencváros-Soroksár vonal 100 milliárdja és a nagyjából 170 milliárdra tehető kamat, akkor több mint 1000 milliárdos beruházásról beszélünk.
Ha úgy számolunk, hogy a magyarországi szakaszon 160 kilométer pálya épül meg, akkor ennek egy kilométere 6,3 milliárdba kerül. Ezzel világcsúcsot állítunk!
A legdrágább vasútvonal a pusztaszabolcsi, aminek kilométere hozzávetőleg 4 milliárd forintba került, de egy tiszai híd is volt benne – figyelmeztet a közgazdász. Ráadásul az is kérdőjeles számomra, hogy miért kellett állami garanciát vállalni az ügyletre, ugyanis most biztosan olcsóbban lehet hitelhez jutni a piacon – mondta Petsching Mária Zita. Jól kitűnik, hogy a kínai államnak sokkal jobban megéri a beruházás, mint nekünk, magyaroknak – tette hozzá..
Az ügy pikantériáját az adja, hogy az állam – a paksi bővítéshez hasonlóan – meg akarta kerülni a nemzetközi közbeszerzést. A China Railway Group 2015 novemberében be is jelentette, hogy ő lesz a kivitelezője a beruházásnak, azonban az Európai Bizottság ezt nem hagyta, s kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Ekkor fogalmazott a szaksajtó úgy, hogy a magyar-kínai projekt akár Európa trójai falova lehet, ami ellen az Európai Bizottság határozottan fel akart lépni. A kormánynak tehát ki kellett hátrálnia és nyílt, nemzetközi közbeszerzést kellett hirdetnie.
Ezt a Mészáros Lőrinccel és két kínai céggel közös konzorcium nyerte el. A közgazdász szerint, az ügylettel a magyar vállalkozó jól járhat, hiszen Mészáros saját nyilatkozata alapján, 295 milliárd forintos árbevételt remél, ami egyáltalán nem lehetetlen.
A projekt szummája tehát:
Kína ezzel referenciát szerez Európában vasútvonal-építésben. Geopolitikai befolyását növeli. A magyar szavazat mindig ki fog állni Kína érdekeiért az unióban.
Magyarországon ezzel szemben az államadóssági ráta nőni fog, hiszen, nem tudjuk, hogy a vasútvonal megépítése a végére mennyibe fog kerülni (mert ugye a piaci körülmények mindig változnak), nem tisztázott, hogy milyen valutában fogjuk törleszteni a hitelt, amit drágán vettünk fel, és a beruházás megtérüléséről még nem is beszéltünk. Ami bizonyos: Magyarország leggazdagabb oligarchája várhatóan rendesen tovább fog gazdagodni.
