Elek István: lehet olyan lélektani fordulat, ami kétharmados többséget hozhat az ellenzéknek

„A 2013 tavaszi, negyedik alaptörvény módosítása során megvonták az Alkotmánybíróságnak azt a jogkörét, hogy tartalmi szempontból az alkotmánymódosításokat felülvizsgálhassa vagyis elvették azt a jogosítványát attól a szervtől, amelyik az alkotmányos rendszerünkben kifejezetten azzal a feladattal volt megbízva, hogy az alkotmányos rendszer alkotmányossága felett őrködjön. A kétharmados többséggel visszaéltek és ettől fogva feketén-fehéren bizonyított, hogy nincs alkotmányjogi korlátja az orbáni többség kizárólagos hatalmának, mert a törvényhozásban, az alkotmánymódosításban és az alkotmány átalakításában, új alkotmány létrehozásában bármit megtehet, amit jónak tart.”

A KlikkTv Tíz című műsorában a politikus rámutatott, innentől szerez alkotmányos alapot a leendő egyszerű többséggel győző ellenzék 2022-ben, hogy nem törvényes eszközökkel is beavatkozhasson és elháríthassa ezeket az alkotmányellenes alkotmánymódosítási folyamatokat.

„Különbséget kell tenni a törvényesség és a jogszerűség, a törvényesség és az alkotmányosság között. Elterjedt Magyarországon az a formális jogfelfogás, ami kifejezetten a törvényességgel azonosítja a jogszerűséget. Azt mondja, hogy ha a hatályos törvényben megszabott többség hoz jogszabályt abban a tárgyban, amihez joga volt, akkor az rendben van, holott az nem igaz, ugyanis a jogszerűségnek tartalmi kritériumai is vannak. Nem elegendő csak a formális szabálynak, hanem az alkotmányban megfogalmazott értékrendnek is meg kell felelni.”

Elek István szerint óriási jelentősége lenne annak, hogy jóval a direkt választási kampány előtt közös ellenzéki álláspontként próbálják meggyőzni a saját aktív választóikat és a magyar társadalomnak a politikára kevésbé figyelő, de közügyek iránt azért érdeklődő részét, hogy mennyire magától értetődő és világos, alkotmányjogilag alátámasztható ez a politikai álláspont, hogy ne legyen az a képzetük, hogy, mi, az ellenzék akarunk káoszt teremteni.

„Ellenkezőleg. Ez az egyetlen útja annak, hogy egy békés forradalom keretén belül lehessen az alkotmányos demokrácia megsemmisítése, a jogállam felszámolása után visszajutni az alkotmányos demokráciába.”

„Annak látjuk most tanúbizonyságát, hogy annak idején, ’89-ben, voltaképpen megkaptuk ajándékba a szabadságot, a demokráciát – a geopolitikai erőviszonyok megváltozásának eredményeként. Egy kis értelmiségi csoportot leszámítva, viszonylag kevesek aktivitásával járt, éppen ezért nem vált belső értékünkké, hogy ez egy közös vívmány, hogy milyen értéke van ennek az alkotmányos rendnek. Most meg kell harcolni ezért, és ebben a harcban fogjuk megszerezni azokat a közös élményeket, amelyek majd biztosabb, stabilabb alapelvei lesznek egy új, szabadelvű demokráciának.”

„Éppen azért, mert változatlanul békés módon akarja a demokrata ellenzék helyreállítani az alkotmányos rendet, majd egy olyan új alkotmányos rendet létrehozni, amiben kellő garanciák lesznek már azzal szemben, hogy ilyen elfajulás ne történhessen. Ezért javasoltam korábban, hogy valójában beterjeszthető pontosságú törvénytervezetekkel kell ezekben a közjogi ügyekben előállnia az ellenzéknek. Ezeket a választási kampányban már most megmutatni, hogy ezekről lehessen vitatkozni.”

„Igy tudjuk egymást meggyőzni a saját táborban.”

Elek István szerint ezzel hozzuk olyan helyzetbe a politikai ellenfél mögött lévő társadalmat is, hogy a józanságra, a racionális érvekre hajlamos része – találkozva ezekkel a gondolatokkal – beláthassa az igazságát vagy a részleges igazságát a mostani ellenzéknek, mert ettől lehet remélni majd, hogy mégiscsak egy politikai közösség leszünk, nem ilyen kettéosztott.

„Nem hiszem, hogy a Fidesz hajlandó bármilyen kompromisszumra majd. Sőt, ha világosan elkezd a szándékairól beszélni a mostani ellenzék, mindent meg fog tenni a hátralévő időben is, hogy még nehezebbé tegye.”

„Abban lehet reménykedni, hogy a hátrányos feltételek között is legalább az egyszerű többséget megszerzi az ellenzék. Akkor az új parlamentben, ezzel az új helyzettel szembesülve, lesz a vesztes parlamenti résznek egy olyan kicsi, leszakadni hajlandó csoportja, amelyik nem a polgárháború felé fogja elvinni a dolgot, hanem azt mondja, hogy muszáj kompromisszumot kötnünk, és muszáj hozzájárulnunk ahhoz, hogy elinduljunk egy békés visszabontás felé és egy alkotmányos demokráciát visszaépítő folyamat felé.”

Fel kellene ébreszteni az állampolgári méltóságtudatot – fogalmazott Elek István. „Annak kell tudatosulni a társadalomban, hogy állampolgári egyenlőségről van szó, egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárként tekintünk-e egymásra. Vissza tudják-e szerezni az ellenzék mögött állók, hogy hasonló módon tájékozódhassanak vagy közpénzekből hasonló módon fordíthassanak a politikai kampányra itt is, mint a másik oldalon. Hogy legyen egy olyan közszolgálati média, ami nem csak a fél országot akarja kiszolgálni, hogy nem erről volt szó, hogy most az egész 30 éves történetünk újraértékelése történt meg.”

„Ha egy ilyen ország akart volna belépni az Európai Unióba, az nem fogadta volna be, mert nem teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek feltételei voltak a csatlakozásnak.”

Mindennek az átgondolása, átbeszélése vélemények ütköztetése, része annak a politikai küzdelemnek, amivel elő lehet állítani azt a kritikus többséget – folytatta Elek István. Ha minél hamarabb, minél egységesebben, minél meggyőzőbben beszél az ellenzék, nemcsak erről, hanem arról is, hogyha majd visszaállította a demokráciát, milyen más lépéseket fog megtenni – szociális és társadalmi területen is –, hogy igazságosabb ez a következő időszak, mint az elmúlt tíz év volt, akkor van esélye annak a lélektani fordulatnak az előidézéséhez, ami kétharmados többséget is eredményezhet a választáson.”