Elpazarolt pénzek, mini tömeghadsereg
Nagyarányú haderőfejlesztés folyik Magyarországon, amelynek keretében tíz év alatt 3500 milliárd forintot szán a Fidesz-kormány a honvédségre és a hadiiparra. A Zrinyi 2026 elnevezésű programról Szekeres Imre volt honvédelmi miniszterrel beszélgettünk.
Valóban szükség lenne ilyen nagymértékű védelmi fejlesztésre Magyarországon?
A fejlesztés indokolt, de sem a mértéke, sem a tartalma nem megfelelő. Indokolt, mert a Fidesz-kormányok első nyolc évében gyakorlatilag tönkretették a Magyar Honvédséget. A NATO tíz éves katonai tervezést ír elő. Ennek megfelelően, az utolsó MSZP-kormány el is készítette a 2020-ig tartó fejlesztési terveket. A 2010-es kormányváltás után ebből semmi sem valósult meg, az előirányzott fejlesztéseket ugyanis rendre nem hajtották végre. Drasztikusan csökkentették a Magyar Honvédség költségvetését! Amíg 2010-ben a GDP 1,2 százaléka, vagyis majdnem 316 milliárd forint volt a védelmi költségvetés, addig 2015-ben már csak alig több, mint 250 milliárd jutott erre. Ez az akkori éves GDP 0,85 százaléka volt. Így Magyarország Luxemburggal azonos mértékben költött honvédelemre, bár nekik nincs is hadseregük. Ez volt a mélypont. Ekkorra már másfél évnyi költségvetésnek megfelelő összeg hiányzott a honvédség költségvetési fedezetéből. Nem csoda, hogy a honvédség a működőképesség határán egyensúlyozott. Ezután született a jelenleg is tartó Zrinyi 2026 program. Olyan, mint egy látványpékség, állandó bejelentések, amelyekből eddig csak töredék valósult meg, ráadásul úgy, hogy fizetni 2022-2023-tól kell a következő kormánynak.
Mi a baj ezzel a haderőfejlesztéssel?
A tervezéskor a katonákat kihagyták, a döntéseket pedig elvették a honvédségtől. Egy mini tömeghadsereget barkácsolnak össze, ami nem illeszthető a NATO szövetségi rendszerébe és igazából semmire sem lesz jó. A fegyverek, a felszerelések beszerzését példátlan módon, nem a Honvédelmi Minisztérium felügyeli, hanem egy orvos végzettségű kormánybiztos, aki a miniszterelnök közvetlen környezetéhez tartozik. Ez amúgy meg is látszik az eddigi döntéseken. Példa nélküli, hogy legalább nyolc különböző országból akarják beszerezni az eszközöket. Nyilván ez felel meg bizonyos Fidesz-közeli üzleti körök érdekeinek.
Ennek nem mond ellent az, hogy Maróth Gáspár, a haderőfejlesztésekért felelős kormánybiztos, pár napja bejelentette: a hadiipari vállalatokat egy állami tulajdonú holdingba szervezik?
Csakhogy a parlament nem sokkal ezután úgy döntött, hogy ezek a nemzetvédelmi szempontból fontos vállalatok kikerülhetnek állami tulajdonból, vagyis privatizálhatók. Közöttük még a légiirányítást végző vállalat is. A Fidesz összesöprögeti egy kupacba a cégeket, hogy aztán majd az egészet, egyben privatizálhassa valamelyik NER-közeli oligarcha.
A Honvédelmi Minisztérium szerint világszínvonalú, új fejlesztésű haditechnikával fogják felszerelni a katonáinkat. Ezzel mi a gond?
Csak annyi, hogy sok esetben teljesen kiforratlan, máshol még soha nem használt fegyverekről, járművekről van szó.
Mire gondol?
Például a Lynx lánctalpas lövészpáncélosokra, amelyeket még egyetlen ország hadserege sem rendszeresített, a gyártó Németországé sem. A Magyar Honvédség viszont mindjárt rendelt belőlük 218 darabot. A brazil szállítógépek, a KC-390-esek sorozatgyártása még csak mostanában indult. Márpedig ezek méregdrága eszközök, amiket nem egy-két évre szoktak vásárolni. Egyetlen Lynx harcjármű ára majdnem három és fél milliárd (!) forint!
De ezeket Magyarországon fogják gyártani, így újraéled a hazai hadiipar.
Gyárat akkor kell építeni, ha olyat tudok gyártani, amit majd hosszabb távon el is tudok adni. A honvédség által rendelt, 218 darab harcjárművet egy-két év alatt legyártják. Utána mit fog termelni az új hadiüzem? Kinek tudjuk majd eladni a harcjárműveket? Lesz rá igény, megfelelő nagyságú kereslet, amikor telített a piac? Ezt jó előre tisztázni kellett volna, még mielőtt súlyos milliárdokért új gyárat építenek. Bár most már jobban érthető a döntés, mert a német vállalat beszáll a NER informatikai magán konglomerátumába.
Egy hadieszköz ára általában a teljes életciklusra számított költségek harmada, ötöde. Magyarország képes lesz ennyit költeni a hadseregére?
Ruletteznek az állami költségvetéssel. Nemcsak a beszerzés költsége magas, hanem az üzemeltetésé, a javításé is. Ezzel a költséggel nem számolnak. Ezért mondtam azt, hogy a fejlesztés mértéke és tartalma szerintem nem megfelelő. De van még egy szempont, amiről nem beszélnek, nem véletlenül. Arról, hogy a fejlett hadieszközök kezeléséhez, működtetéséhez magasan képzett katonákra van szükség. A mesterséges intelligencia, a robotika alkalmazása magas képzettséget kíván. Nyoma sincs annak, hogy felkészülnének arra: legyen, aki a modern eszközöket használni is tudja. Nemcsak a döntéshozatal változik meg ugyanis, hanem a harci érintkezés is, ami minden katonát érint.
Mi a véleménye az eddig már megvalósult beszerzésekről?
Eddig csak egy-két mintadarab érkezett, ezért csupán a meghirdetett beszerzéseket lehet minősíteni, azok legtöbb esetben megalapozatlanok. A katonai szállítógépek ügye a legismertebb történet. Távolról sem megfelelő még a nagy méretű csapatszállítók, az A-319-esek kihasználtsága sem. A két kisebb gépről, a Dassault Falcon-okról már nem is beszélve. Ezeket többnyire csak Orbán Viktor, Szijjártó Péter vagy néhány fideszes vezető magánutazásaira használják. Viszont a két gép nagyjából 18 milliárd forintba került. Azért ennél jobban is el lehetett volna költeni ezt a hatalmas összeget. Elpazaroltak egy csomó pénzt, miközben a légierőnek komoly kihívásokkal kellene szembenéznie. A pilótáink még mindig nem repülnek annyit egy évben, mint amennyi szükséges lenne a biztonságos működéshez. Hasonlóan cifra történet az ország légtere védelméhez szükséges három, nagy hatótávolságú radar telepítése is. Ebből kettőt az MSZP kormányzása idején telepítettünk is, hegycsúcsokra. A harmadikat már a Fidesz-kormány telepítette egy völgybe, ahonnan a radar csak korlátozottan tudja figyelni a légterünket. Így újabb, úgynevezett réskitöltő lokátorokra van szükség ahhoz, hogy ne legyenek ellenőrizetlenül maradt területek. Nyilván ezek a beszerzések is egy üzleti csoport érdekét szolgálnák.
Egy kormányváltás után folytatnák a Zrinyi 2026 programot?
Az MSZP álláspontja szerint – a program minden egyes döntését felül kell vizsgálni, a NATO-ban van erre egy megfelelő értékelési rendszer. Ami nem felel meg a Magyar Honvédség érdekeinek, azt törölni kell, vagy módosítani. Ezzel együtt pedig meg kell nevezni és felelősségre is kell vonni azokat, akik a rossz, pazarló döntéseket hozták.