Elszámoltatás vagy nemzeti megbékélés? – évekig tarthat a NER teljes lebontása
A Fidesz 16 éves kormányzása alatt lényegében leépült a fékek és ellensúlyok rendszere, ezért az új kormány egyik legfontosabb feladata a jogállami intézmények helyreállítása lehet. A kérdés azonban az, hogy miként lehet ezt úgy megtenni, hogy közben ne ismétlődjenek meg azok a hibák, amelyeket az előző hatalom elkövetett.
A Klikk TV alkotmányozásról szóló beszélgetésében Szentes Ágota jogszociológus, Vencl László ügyész és Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász arról beszélt: önmagában a kétharmados választási felhatalmazás nem jelenthet korlátlan hatalmat.
A szakértők szerint alapvető különbség van aközött, hogy egy kormány gyorsan hoz meg jogszabályokat a jogállam helyreállítása érdekében, vagy ugyanezt a módszert a hatalom korlátozásának felszámolására használja. A Fidesz esetében éppen ez utóbbi történt – hangzott el a műsorban.
A kétharmad önmagában nem lehet mindenre magyarázat. A jogállam helyreállításához nem elég azt mondani, hogy a választók kétharmados felhatalmazást adtak. Ha az új hatalom ugyanúgy arra hivatkozna, hogy „kétharmadunk van, ezért mindent megtehetünk”, az ugyanabba a hibába vezetne, amelyet korábban a Fidesz követett el.
A vendégek szerint ezért világosan el kell választani egymástól a sürgős, átmeneti jogállami helyreállítást és a hosszú távú alkotmányozást. Utóbbi során szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetésre lenne szükség.
Elszámoltatás vagy nemzeti megbékélés?
A beszélgetés egyik fontos kérdése az volt, hogyan férhet össze az elszámoltatás és a nemzeti megbékélés.
Vencl László szerint a büntetőjogban nem lehet politikai alapon válogatni. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, azt ki kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy mikor és milyen politikai rendszerben történt.
Ugyanakkor a várhatóan hatalmas mennyiségű ügy miatt szükség lesz prioritások meghatározására is. A jogszerűség, a társadalmi igazságérzet és a hatékonyság egyszerre érvényesítendő szempontok.
A műsorban elhangzott az is, hogy a K-Monitor összesítése szerint 84 olyan, Polt Péter legfőbb ügyészségét érintő ügyet azonosítottak, amelyekben a nyomozás elakadt, el sem indult, vagy nem lett érdemi büntetőjogi következmény. A szakértők szerint az ilyen ügyek megfelelő kivizsgálása a jogállam helyreállításának egyik fontos próbája lehet.
Nem elég visszaszerezni a pénzt
A vagyonvisszaszerzés szintén kulcskérdés lehet. A beszélgetésben azonban arra is felhívták a figyelmet: nem lenne elegendő, ha az állam egyszerűen visszafizettetné vagy visszaszerezné az eltűnt közpénzeket.
A visszaszerzett vagyont a társadalom javára kellene fordítani – például egészségügyi vagy más közszolgáltatások fejlesztésére. Ez ugyanis azt az üzenetet közvetíthetné az emberek felé, hogy az állam és a hatalom végső soron értük van.
A vendégek szerint az új alkotmánynak is ezt az alapelvet kellene tükröznie: nem egy párt, nem egy kormány és nem egy politikai vezető alkotmánya kell, hogy legyen, hanem egy olyan közös alap, amelyet valamennyi magyar állampolgár a sajátjának érezhet.
A következő időszak így egyszerre szólhat az ország kormányzásáról, az elmúlt évek vitatott ügyeinek rendezéséről és egy új alkotmány megalkotásáról. A szakértők szerint a legfontosabb kérdés az lesz, hogy az új hatalom képes-e úgy lebontani a Fidesz által kiépített rendszert, hogy közben maga nem válik egy újabb korlátlan hatalmú rendszerré.
