Emberi bánásmódot most!
Zacher Gábor és sokan mások egyre keményebb hangon bírálják azokat, akik az első verőfényes tavaszi napokat parkban sétálva, sportolva vagy kirándulva töltik. Állításuk szerint aki így tesz, az felelőtlen, mert nem veszi tudomásul a kórházakban zajló öldöklő küzdelmet, nem érzi át a veszélyhelyzet súlyosságát.
Bizonyára igazuk van. Csak az a bökkenő, hogy az ember nem egy járvány ellen tervezett gép: szüksége van napfényre, testmozgásra és szociális kapcsolatokra. S nemcsak az ember igényli mindezt, hanem a benne működő, fertőzés leküzdésére tervezett struktúra, az immunrendszer is.
Az úgynevezett szakértők egy álló éve magyarázzák, hogy most görbét kell laposítani, úgyhogy be kell zárkózni. Egy éve ilyenkor még nem tombolt a járvány, de az elit bezárta az embereket a négy fal közé. Azóta senki nem kért elnézést, amiért a kormány, az ellenzék, a sajtó és az egy szem Svédország kivételével egész Európa túlreagálta a helyzetet. Senki nem köszönt meg semmit, és senki nem kért semmit az emberektől, csak utasítgatta őket. Kormány, ellenzék és média egyaránt úgy állt hozzájuk, mint egy társadalompolitikai funkcióhoz, amit csak le kell csavarni, és nyugton marad.
Egy évnyi karantén után az emberek elfáradtak. Elegük lett az úgynevezett szakértőkből, akik nem tudnak semmit, csak találgatnak, s ezért mindig a legrosszabbal fenyegetnek. Elegük lett az alattomos és ravasz politikusokból, akiknek az álláspontja valahogy mindig megfelel a legfrissebb közvéleménykutatás eredményének. Elegük lett a hisztériakeltő médiából, ami csakis kattintásokban méri önmaga sikerét, és minden héten beígéri az apokalipszist.
Nem lehet helyes az a gyógymód, amiben a páciens meghal. Nem lehet sikeres az a védekezés, ami nem tudja megszervezni a társadalmat, és ami tízezreket lök az egzisztenciális megsemmisülésbe. A magyarok fegyelmezettek voltak, és az elit azt hazudta nekik, hogy már csak pár hétig kell kibírniuk. Magyarország most ennek issza a levét.
Azok az orvosok, akik olyan védekezési tempót diktálnak, amit nem tud tartani a társadalom, maguk is felelősek. Nyilván ki kell tartani a következő hetekben is, de sürgősen be kell fejezni a hangulatkeltést azokkal szemben, akik túrázni mennek, akik maszk nélkül kerékpároznak, akik a kockázatokat ismerve úgy döntenek, hogy igenis szükségük van a szabad levegőre és az emberi kapcsolataikra.
Sokkal hatékonyabban tud védekezni egy olyan társadalom, amelyet az elitje felnőttként kezel, ahol a döntések józan viták során, s nem állandó stressz és hisztéria közegében születnek. Legfőbb ideje emberi bánásmódot tanúsítani mindazok iránt, akiktől a magasságos elit további áldozatokat vár.
