Energiaügyi Minisztérium: földtani kutatófúrások alapján dönthetnek az első magyarországi szivattyús energiatároló helyszínéről
Földtani kutatófúrások alapján dönthetnek az első magyarországi szivattyús energiatároló helyszínéről – közölte az Energiaügyi Minisztérium legfrissebb Facebook-bejegyzésében vasárnap.
Azt írták: a jövő a zöldenergiáé, hazánk élenjáró szerepre törekszik a termelésében és tárolásában. Az időjárásfüggő megújulók teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására számos országban használnak szivattyús-tározós erőműveket. Magyarországon is több évtizede időről-időre felmerül egy hasonló fejlesztés terve, de az energetikai szempontból indokolt beruházásról idén készül először részletes megvalósíthatósági tanulmány.
A tájékoztató szerint a tavaszi-nyári próbafúrások magmintáit jelenleg talaj- és kőzetmechanikai, kémiai laboratóriumi elemzéseknek vetik alá. A vizsgálatok eredménye kiemelten fontos alapinformációt szolgáltat az ősz folyamán véglegesítendő dokumentációhoz.
Magyarország a napokban nyújtotta be felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT). A szakpolitikai irányokat rögzítő dokumentum az akkumulátoros energiatárolók mellett célszerűnek tartja a szivattyús-tározós erőművek rendszerbe illesztését is.
A ma ismert technológiák közül az egyik leginkább környezetbarát megoldás Európában 100 éves múltra tekint vissza, számos helyen bevált, hazánkban is hatékonyan alkalmazható. A NEKT szerint 2030 után a villamosenergia-rendszer tárolókapacitásainak felét érdemes lesz szivattyús energiatárolókra alapozni – írták.
Egy másik, friss bejegyzésben kifejtik, a szivattyús energiatárolók eltérő szinteken kiépített és csővezetékkel összekapcsolt tározókból állnak. A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alacsonyabban fekvő tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Visszaeresztésével turbina és generátor hajtható meg, így a fogyasztási igényekhez igazodva, olcsón és tisztán nyerhető újra villamos energia.
A szivattyús energiatározó élettartama hosszú, működési költségei alacsonyak, üzemeltetése semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár.
Az előzetes vizsgálati dokumentáció összeállításához a tavasszal-nyáron elvégzett kutatófúrások és felszíni geofizikai mérések szolgáltatnak műszaki-tudományos alapinformációkat.
A két helyszínen, a Heves vármegyei Markaz és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna térségében összegyűjtött mintákat jelenleg a Mecsekérc szakemberei tárolják és elemzik – írta bejegyzésében a tárca.
