ENSZ-főtitkár: a szakadék szélén állunk, és a rossz irányba haladunk
António Guterres szerint a koronavírus-járvány és az éghajlati válság számos olyan nagy globális problémát felszínre hozott, mint a szolidaritás hiánya, az egoizmus, a korrupció és a hatalmas egyenlőtlenség.
Megkongatta a vészharangot az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszaka általános vitájának keddi megnyitóján António Guterres, a világszervezet főtitkára, aki szerint „még soha nem volt ennyire veszélyeztetett és megosztott a világ".
„A világnak fel kell ébrednie. A szakadék szélén állunk, és a rossz irányba haladunk" – mondta Guterres a jelenlévő vezetők előtt New Yorkban.
A portugál diplomata sötét képet festett a nemzetközi helyzetről, amelyet szerinte beárnyékol az együttműködés hiánya a koronavírus-járvánnyal szemben, a kevés előrelépés az éghajlatváltozás elleni fellépésben, a növekvő egyenlőtlenségek, illetve a válság az olyan országokban, mint Afganisztán, Jemen és Etiópia.
Guterres a koronavírus-járvánnyal összefüggésben „erkölcstelennek" nevezte, hogy míg sok gazdag ország már teljes mértékben beoltotta lakosságának nagy részét a vírus ellen, addig például az afrikai lakosok több mint 90 százaléka még csak az első adag védőoltásra vár.
Az ENSZ-főtitkár külön felhívta a figyelmet a globális felmelegedés növekvő hatására, egyúttal sürgős cselekvésre szólította fel az országokat.
A világszervezet főtitkára szerint a koronavírus-járvány és az éghajlati válság számos olyan nagy globális problémát felszínre hozott, mint a szolidaritás hiánya, az egoizmus, a korrupció és a hatalmas egyenlőtlenség, amelyek nagy mértékben növelik a bizalmatlanságot és a kétségbeesést az emberek körében. Mint mondta, „Amikor azt látják, hogy milliárdosok tesznek űrsétát, miközben milliók éheznek a földön... Amikor a szülők azt látják, hogy gyerekükre olyan jövő vár, amely rosszabbul fest a jelenlegi problémákhoz képest is... Amikor a fiataloknak nincs jövőképük..."
Guterres megkongatta a vészharangot a konfliktuszónákban uralkodó helyzet miatt is, kezdve Afganisztánnal, amellyel összefüggésben sürgette a nemzetközi vezetőket, hogy sokszorozzák meg a humanitárius segítségnyújtást, egyúttal vegyék védelmükbe az emberi jogokat, különös tekintettel a nők és a lányok jogaira.
Az ENSZ-főtitkár sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a világ számos részén ismét katonai puccsok történnek, és részben a nemzetközi közösség egységének hiányát tette ezért felelőssé.
