Erasmus-ügy: a cél itt is Orbán hatalomban tartása és a pénzlenyúlás

 „Nem véletlen, hogy a magyar felsőoktatást érintő korlátozást akar bevezetni Magyarországgal szemben Brüsszel. A hazai oktatás ügye amúgy is forró pont manapság a tüntetések miatt, az Erasmus-üggyel erre próbál rátromfolni az Európai Bizottság” – nyilatkozta a Pesti Srácoknak Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. 

„Az újabb támadás mögött az áll, hogy Brüsszel továbbra sem akar egyetlen eurót sem fizetni Magyarországnak, a magyarok pénzét Ukrajnának akarják adni. Ezért hiába teljesít minden pontot a megállapodásokból Magyarország, újabb és újabb kamu feltételeket találnak ki” – ezt már a szintén kormánypárti Origo írta, megfűszerezve a Magyarország orbanista fele által minden „brüsszeli támadás” általuk mantrázott okával: „azért tartják vissza a pénzeket, mert a magyar kormány nem engedi be az óvodákba és az iskolákba az agresszív LMBTQ-propagandát”. 

A kormány első reakciója ugyanakkor meglehetősen visszafogott volt. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt állította, hogy a Bizottság végrehajtási határozata szerint az alapítványok kuratóriumai közvetlen uniós forrásból nem részesülhetnek, s arra nem gondoltak, hogy ez az Erasmust is magában foglalja, hiszen szerinte az Erasmus a diákokat célozza. Nyitottak arra, hogy a kormánytagok távozzanak az alapítványok kuratóriumaiból, s ha kell, a jövő évi Erasmus-költségeit a kormány állja majd. Ez mintegy 5 milliárd forint (a Horizontról nem esett szó).

Mindenesetre az első megnyilatkozásokból az látható, hogy – a jelek szerint legalábbis – sikerült megragadni a lényeget: nem az ellen tiltakozik az Európai Bizottság, hogy Orbánék miniszterekkel és más, saját hű embereikkel tömték tele az agyonfinanszírozott, óriási vagyonokkal felruházott mindenható egyetemi alapítványok kuratóriumait, amelyek így ellenőrzés nélkül használhatják fel az uniós forrásokat is, hanem az, hogy bosszút akarnak állni Orbánon, a magyar kormányon. Ennyire egyszerű lenne ez? Tényleg ezt találták ki? Hogyhogy nem futotta többre? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük.

„Nevezzenek akár vészmadárnak, ám én mégis nagyon rossznak és veszélyesnek, ezer éves távlatban is szörnyű hatással járónak gondolom azt a gyűlöletkeltést, amit Orbán és társai folytatnak az Európai Unió ellen, s aminek ez a mostani is egy példája” – reagált a politológus arra, ahogy a kormány és a médiája kezeli legutóbb például az Erasmus+ csereprogram és a Horizont kutatási program ügyét. Hozzátette: nem csak nemzetközi példák, hanem Magyarország elmúlt ezer évének története is azt mutatja, hogy mindig rosszfele megyünk, amikor a Nyugat ellen fordulunk. „Fogjuk már végre fel, hogy Magyarország nem kompország, hanem egy olyan ország, amely már ezer éve is a Nyugathoz akarta kötni a hajóját” – figyelmeztetett, hozzátéve: ez még akkor is így van, ha vannak eltévelyedettek, akik ezzel nem értenek egyet. „Magyarország mindig a keletnek veti a hátát, és onnan néz nyugatra – ez a magyarok mentalitása” – mutatott rá, kiegészítve: „megtanulhattuk volna már, hogy százból százszor rosszul járunk, amikor szembe fordulunk a nyugattal és elindulunk a senki földje felé”.

Konkrétan az Erasmus-Horizont-ügy kapcsán Szentpéterinek az jut az eszébe, hogy a kormány célja az egész oktatáspolitikának, beleértve a felsőoktatásnak a szétverésével kizárólag Orbán hatalomba tartása és a pénzlenyúlás volt és ma is az. Szerinte nem az az eset áll fenn, hogy a kormány jót akarna, de valamiért ez félresiklik, és amikor az ellenzék és mások erre figyelmeztetik, akkor végiggondolják és módosítanak. Ám a cél az, hogy minél műveletlenebbek maradjanak a diákok, a magyarok, ne kérdőjelezzenek meg semmit. Ezzel hatalomban lehet maradni és nyugodtan lehet tovább lopni.

Vajon emiatt mutatkozik – legalábbis szóban – hajlandónak a kormány arra, hogy ha nem sikerült megegyezni az Európai Bizottsággal és kizárják a magyarokat a két programból, akkor az állam átvállalja a diákcsere-program finanszírozását? – kérdeztük. Szentpéteri arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre egy fityinget sem kell fizetni (az idei programok már le vannak kötve), viszont ismét lehet erősíteni a Brüsszel-ellenes propagandát: az EU a gonosz, mindent elront, de mi itt vagyunk és jóvá tesszük az érdeketekben – üzeni a magyar kormány.  

Az elemző szerint egyébként amiatt került ebbe a helyzetbe a kormány, mert még arra sem futotta, hogy a nyár óta már ismert brüsszeli felvetésekre legalább szépségtapasszal reagáljon. „Ám miután eddig sem folyt kormányzás, így nem tettek semmit, pedig az alapítványi átalakítás egyetlen kis részének a módosításával már el lehetett volna kerülni ezt a mostani helyzetet” – szögezte le. Ha az egyetemi kuratóriumokba nem ültettek volna be minisztereket és egyértelműen a Fideszhez hű potentátokat, vagy legalább ezen változtattak volna, miután kiderültek az ezzel kapcsolatos brüsszeli aggályok, akkor el lehetett volna simítani a dolgot. „De a kormány nem kormányoz, vagy ha igen, azt nagyon dilettánsan, rossz minőségben teszi, illetve csak politikai és propaganda-kormányzást folytat” – szögezte le, megjegyezve, elég lett volna kivenni azt a néhány embert az alapítványokból, magukat az alapítványokat nem is kellett volna visszacsinálni, és a helyzetet meg tudták volna menteni a saját javukra.